Az Őrző

1.

- Belenéztem tükrömbe, és magamban a legnagyobb varázslót láttam, Dark Forestben. A sárkány szelídítők istenét, Dark Blood Angelt. Jómagam Max Evans vadboszorkányként tanulok a Hexdragonia Academia nevezetű helyen. - Így mutatkoztam be a Pszchologusomnak Rdj-nek. Sírva néztem végig Robert-en, hiszen tudtam, hogy ő is fél tőlem és a bennem lakozó lélektől. - Nos... igen igazából annyi a lényeg, hogy Max Evans vagyok. És vadmágiát tanulok. Nincs még saját varázsbotom amin repülni tudnék. Eddig csak a 4 elem megy. Tűz, Víz, Föld, Levegő. Félek magamtól, és Ying Dark Haven-től... igazából az egész YingYang univerzumunktól, hogy egyszer én leszek az egyszer száműzött Dark Blood utódja. - Sorolhattam volna naphosszakig a félelmeim de lejárt az időnk.
- Nos, Max nyugodtan menj el. Átgondolom azokat amiket mondtál, és beteszem az új mappádba a tulajdonságaid. Holnap találkozunk és még mesélhetsz. - Mondta lágyan Robert.
Bólintottam majd kimentem gyorsan az ajtón becsapva magam mögött az ajtót. Gondolkodtam el azon, hogy hol a cuccom de rájöttem, hogy a szekrényemben. Nem volt kedvem elmenni odáig ezért inkább rajzoltam egy kört a levegőbe, ezzel elérve azt, hogy hozzám jöjjön a cuccom. Mikor a kezembe ért a táskám kifutottam az ajtón és vártam a járdán a buszomra. Lehet, hogy másik univerzum de mi úgy viselkedünk mint a normális emberek.

Megérkezett végre a buszom, felszálltam majd szokás szerint a leghátsó sorba ültem. Bedugtam a fülembe a fülhallgatóm és elindítottam a kedvenc zenémet, vagyis Rebzyyx-től a Daydreaming-et. Mikor elindult a zene minden olyan hangulatos lett, kinézve az ablakon láttam a régi házunkat. És az Exemet, majdnem megfojtottam de csak beleejtettem a folyóba. Nem foglalkoztam vele igazából. 10 perc után végre oda értem a Kolihoz és bementem. Ahh a jó öreg 211-es szoba. Otthon édes otthon, letettem a táskámat és leültem az asztalomhoz. Felmentem MessYingre és nézegettem a posztokat. Eltelt ezzel fél óra, felkeltem az asztalomtól és átöltöztem kényelmesbe. Megfogtam a gitárom és elkezdtem játszani rajta. Rachel harmóniája, gyerekkori legjobb barátnőmmel együtt tanultunk hangszeren, ő hegedűn én gitáron. Mikor kezdtem belejönni a zenélésbe akkor kitaláltam a "Rachel Harmoniája" című zenét. Akkor szakadt meg a kapcsolatom vele amikor ő elköltözött.

Kopogtattak az ajtón. Résnyire kinyitottam az ajtóm és láttam, hogy a kollégium vezető az. Kinyitottam az ajtó és ő egyből így szólt.
- Max Evans, mint HexDragonia Academia tanulója át kell költöztetnünk magát az iskola kollégiumába. - Mondta határozottan Mr. Williams.
- Értem uram de ugye a bútoraimat is átvisszük? Mivel azt hallottam, hogy ott abba a kollégiumba amikor ide költöztem nem volt több hely. - Mondtam zavartam Mr.Williamsnek.
- Természetesen kisasszony. Ma pontban délután 7-kor jön a költözető kocsia, addigra legyen összepakolva értette? Viszontlátásra!
- Viszlát-. - Mire elköszöntem volna becsapta maga után az ajtót.

Na akkor költözhetek. Először leszedem a képeimet és posztereimet a falról. 30 perc alatt le is szedtem az összeset. Most pedig pakoljunk el a dobozokba. A kezemmel kör alakot rajzoltam a mutató ujjammal és már össze is volt pakolva az összes cuccom. Kinéztem a kinyitott ablakon és láttam a költöztető kocsit. Kiordibáltam nekik és ők be is jöttek, másodpercek alatt tüntették el az összes bútort. Mikor a tükröt is elvitték akkor belenéztem és megvoltam rémülve. Mi a- miért van a nyakamon egy fekete hold jel. Csak nem. A gondolkozásomat a kocsisok félbeszakították. Minden cuccom bent volt a kocsiba és én is beültem. 20 percet kocsikáztunk és oda értünk. A költöztetők bevitték egybe az összes cuccomat az új szobámba. 211 úgy látom a szám maradt és a nevem is itt van. Be mentem és mindent úgy rendeztek el ahogy volt előtte. Megköszöntem a munkát a költöztetőknek és elmentek. Fáradtan átöltöztem pizsamába és a fekete éjszaka borította el a szobámat miután lekapcsoltam lámpáimat.