✨FRIENDS✨ /F.F./

2.rész "De Ő.. A Legjobb Barátom"

Mikor Jungkook felém fordul, meglepődve veszem tudomásul, hogy neki bizony már nem kell többet innia, illetve, ahogy megindul felém, ez csak mégjobban bebizonyosodik.
  - Hé hé hé. - Kapom el gyorsan, el ne dőljön.
  - J-Jór...Jól vagyogk. - Ejti ki nehézkesen, amin ugyan jót mulatok, mégis eléggé aggódom.
  - Hogy tudtál ennyi idő alatt így bebaszni? Amúgy is. Nem úgy volt, hogy nem iszod le magad a földig? - Ültetem le az asztalhoz sóhajtva. Ahogy elnézem, nem áll szándékában a feltett kérdéseimre válaszolni, csak megtámasztja a homlokát az asztalon.
  - Ahj istenem. - Töltök neki egy pohár vizet és lerakom elé. - Tessék - Simítok vállára, jelezve neki, hogy üljön fel normálisan, de nem mozdul. Ehelyett csak a válla rázkódására leszek figyelmes. Most...mivan? Sír? Mentőket kéne hívnom?
Teljesen értetlenül állva előtte, várom a végkifejletet, ami hál' isten, nem az hogy össze esik.
Csendes szívrohamom közepette, ő szimplán felül, így meglátom, hogy arcán egy hatalmas vigyor hever. Sokkos állapotomban köpni-nyelni nem tudok, így csak állok előtte és várom a magyarázatot
  - Még hogy nem tudok neked kamuzni. - Nevet tovább.
  - Hogy te mekkora fasz vagy. - Maszírozom orrnyergem.
  - Bocsáss meg, de késztetést éreztem rá, hogy bebizonyítsam. - Áll fel és a vállamra teszi a kezét.
  - Már azt hittem rohamod van. - Ingatom meg a fejem, már én is kuncogva.
  - Na de. Sajnos közel sem vagyok részeg, szóval igyunk. - Fejezi be a nevetést és oda megy tölteni nekünk egy-egy felest
Ez az első koccintásunk, de közel sem az utolsó..

~Timeskip~

Hát nem mondom hogy nem vagyok részeg...baszki..nem akartam ennyit inni. Jungkook idő közben eltűnt, de Tae-t és Lisát láttam bemenni az egyik vendégszobába. Legalább ők megvannak. Körbe nézek mindenhol, de sehol sincs a hős szerelmesünk. Nincs az az isten, hogy haza ment, szóval megnézem az udvaron.
Elég nehézkesen, de valahogy oda találok a nagy tömegben és füstben.
  - Kook? - Szólítok meg egy lépcsőn ülő alakot, mire hümmög egyet. - Végre. Mi a baj? - Ülök le mellé.
  - Semmi. - Fújja ki a füstöt
  - Ez..füves cigi? - Kérdezem amint megcsapja az orrom az a jellegzetes szag, majd rámutatok az ujjai közt heverő vékony rúdra, mire bólint egy nagyot. - Ne szívj ilyeneket. - Veszem el tőle felháborodva. - Nélkülem. - Mosolyodok el és én is bele szívok. Ki tudja mi ez.. Ennyi izgalom legyen az életemben.
Kook továbbra is csak szótlanul bámul maga elé, így nekem kell megtörni ezt a csendet. - Mi bajod? Megtaláltad a lányt? Bevallodtad? - Kérdezem kissé elé hajolva, hogy azért láthassam is az arcát, mire sóhajt egyet.
  - Jimin. - Szólít meg halkabban mint eddig. Kíváncsian várom, mit akar mondani, mert egy ideje már elég szarul érzi magát.
Beleszívva a jó kedélyemért felelős, megtöltött papírba várom mondandóját ami továbbra sem akaródzik kijönni, ahogy látom.
  - Na? - Sürgetem, miközben bent tartom egy kicsit a levegőt a káros szépséget okozó füsttel együtt.
  - Én..- Sóhajt fel megint. - Biszex vagyok. - Nyögi ki végre. Lassan kifújom a füstöt, felhúzott szemöldökkel bámulva rá, majd sikeresen rendezem vonásiam.
  - Jungkook. - Mondom ugyan olyan hangsújjal ahogy ő kezdte, mire végre rám emeli tekintetét. - Én is. - Mosolyodom el saját faszságomon. - Ezt volt olyan nehéz elmondani? Hogy biszex vagy? Életem. Üdv a klubban. Nem tudom. Örülök neked. - Hirtelen felpattanva hajolok az arcába. - Ezzel most inkább azt akartad mondani nekem, hogy egy fiút keresünk és nem egy lányt nem? - ...Rendesen felpörgetett ez a cucc. Jungkook csak hitetlenül mosolyogva néz rám.
  - Igen. Lehet. - Kuncogja el magát.
  - Na. Nyomjuk. Ki az? - Csapom össze két tenyerem, míg a cigi a számban helyezkedik el.
  - Mi?..- Fagy le a mosoly az arcáról. - Keressük meg a fiút. - Veszem ki a számból a bűz rudat és oda adom Kooknak.
  - Megőrültél? Részeg vagyok és be vagyok állva. - Förmed rám.
  - És mennyire vagy részeg? - Kérdezem a lényegesebb dolgot persze..
  - Pont eléggé hogy rávegyél valami hülyeségre. Kivéve erre! - Terül el a kövön. - De asszem a fű hatását jobban érzem. - Elkezd nevetni, amin én is elmosolyodom, majd kiveszem a kezéből a cigit.
  - Akkor erre nekem nagyobb szükségem van. - Szívok bele és leülök mellé. - Figyu. Szeretném ha boldog lennél, mostanában viszont nem tűnsz annak..- Kezdek bele, de félbe szakít
  - Miről beszélsz? - Nevet fel megint.
  - Ne csináld már. Tök komolyan beszélek. - Csapok combjára játékosan
  - Szerinted most komoly tudok lenni? - Áll fel kinyújtózva. - Inkább megyek. Majd tala. - Ad egy puszit a hajam közé majd bemegy és eltűnik az emberek között...
Ácsi...
Most...ő most engem megpuszilt?...