A nővérem pasija || Marics Peti FF. ||

XV. Fejezet - Kíméletlenül őszinte

Úgy döntöttem mielőtt szakítanék Petivel a saját szememmel győződök meg a dolgokról így ellógtam a hülye kémiát, amúgy sem tanultam semmit. Kiszöktem a suliból és Petiék lakása felé mentem, végig gyomor görcsöm volt és úgy éreztem elájulok hamarosan. Nem tudom mi fog fogadni de sejtem. Kifújtam magam és felmentem a lépcsőházban, ahogy egyre közelebb értem az ajtóhoz egyre inkább azt éreztem, hogy nem akarok bemenni. Nagyot nyeltem és halkan elfordítottam a kulcsot a zárban, lenyomtam a kilincset és bementem az ajtón. A tévé halkan szólt de nem volt senki a nappaliban, Peti szobájának az ajtaja résnyire nyitva volt. Körbe néztem a lakásban és megakadt a szemem egy bokacsizmán, légzésem szaporább lett és a szobája felé mentem. Minden lépés nehéz volt, mintha ólom cipő lett volna rajtam. Nyögéseket hallottam. Könnyeim gyűltek és beszívott ajkakkal löktem be az ajtót, Peti az ágyon feküdt fölötte pedig a nővérem mozgott. Ledobtam a táskámat a földre mire kinyíltak Peti szemei, zavartan nézett rám majd Andira.

-Bazdmeg.. - Bökte ki, Andi csak rám nézett és leszállt Petiről halkan nevetve.

-Befejeztük.. - Mondtam remegő hangon, könnyeim sebesen folytak le az arcomon.

-Ne, Hanna.. - Mászott ki az ágyból. - Én.. Ennek nem szabadott volna megtörténnie..

-Nem.. - Nevettem és felvettem a táskámat a földről. - Köztünk nem kellett volna semminek történnie.. - Néztem rá összetört szívvel. - Kurvára ne gyere ide.. - Kiabáltam rá, felvette a boxerét és úgy jött felém. - Te meg legyél büszke magadra.. - Néztem Andira és kisiettem a szobából. - Te is húzz előlem.. - Mondtam sírva ahogy Milo pont a szobájából jött ki ami Petié mellett volt.

-Most mi van? - Kérdezte kómásan, valószínűleg most kelt. - Mit mondtál neki már megint? - Kérdezte Petitől.

-Éppen a nőrémet dugja. - Nevettem és az ajtó felé siettem.

-Hanna, várj már.. - Jött utánam Peti.

-Milo légyszi hozd majd el a cuccaimat anyáékhoz. - Néztem rá, teljesen ignoráltam Petit.

-Ez csak egy hiba volt, nem jelent semmit csak.. - Mondta Peti halkan.

-Milo megteszed ezt nekem? - Néztem rá, letöröltem könnyeim.

-Persze. - Sóhajtott.

-Nem, nincs erre szükség.. - Kiabált rá Peti majd rám nézett és megfogta a karomat de ellöktem magamtól.

-Ne érj hozzám.. - Néztem rá, légzésem szapora volt. - Csak egy kibaszott pótlék voltam, nem is szerettél..

-Ez nem igaz.. - Nézett a szemembe, a hajába túrt.

-Miért kellett velem ezt csinálnod..? - Kérdeztem nagyot nyelve, Andi az ajtófélfának dőlt és minket nézett Peti pólójában.

-Sajnálom. - Mondta halkan, beszívtam ajkaim és legszívesebben felpofoztam volna de nem tudtam megtenni.

-Én azt hittem te is szeretsz.. - Mondtam halkan, Andi csak felkuncogott a háttérben.

-Én is. - Sóhajtott Peti. - De azt hiszem még van egy esélyünk Andival.. - Suttogta. A szívem most már apró szilánkokban. Nem bírtam egy szót sem szólni, megfordultam és az ajtó felé mentem sietve.

-Pá, húgi! - Mondta Andi, állkapcsom feszes volt és kimentem az ajtón. Becsaptam magam után.

***

Csak bámultam ki az ablakon ahogy mentünk a kocsival, semmit nem mondott nekem aminek örültem is. Sosem gondoltam volna, hogy az ő kocsijába fogok beülni. Hogy kavarodtunk össze? Milo elhozta a cuccaim és vele volt Bruno meg Laci is és Kevin is, KKevin. Igazából beszélgettünk és rájöttünk, hogy mindketten tök jó fejek vagyunk egymás számára. Meglepődtem mert a kemény rapper mögött egy tök kedves, érzelmes srác áll.

-Nem vagy éhes? - Kérdezte halkan.

-Nem, köszi. - Mondtam halkan én is. - Amúgy hova megyünk? - Néztem rá.

-Oda ahol lehet felejteni. - Nézett rám és megállt a pirosnál.

-Vagy is? - Néztem az utat én is ahogy elindult a zöldnél.

-Ide. - Mondta majd lelassított egy erdős résznél, sötétedett már így nem sok ember volt.

-Hol vagyunk? - Néztem rá és kicsatoltam a biztonsági övemet.

-A Hármashatár-hegynél. - Csatolta ő is ki magát, kiszálltam amikor ő is. Bezárta a kocsit majd elővette a cigis dobozát, felém nyújtotta de legyintettem egyet.

-Nem cigizek, köszi. - Mondtam halkan.

-Ne is, elég káros. - Nevetett és elindult, mentem mellette. - Mondom én, tíz éve cigizek. - Fújta ki a füstöt.

-Faszom.. - Motyogtam halkan és elővettem a telefonomat, anyám és Peti felváltva hívogattak. Kikapcsoltam a telefont.

-Mi az? - Nézett rám Kevin.

-Folyton hívott anya is meg Peti is.. - Sóhajtottam. - De kikapcsoltam a telefonomat..

-De most nem összejöttek újra Andival? - Ült le egy padra, leültem mellé.

-Gondolom.. - Nevettem halkan és leültem mellé, könnyeim ismét gyűltek.

-Velem is volt már ilyen.. - Fújta ki a füstöt ismét ahogy a cigibe szívott. - A csajnak palija volt de így ezt elfelejtette velem közölni. - Nevetett halkan. - Hetekig kavartunk mire egyszer csak valaki állba baszott random, kiderült, hogy a csaj palija. - Nézett rám.

-Az jól hangzik.. - Sóhajtva töröltem meg a szemeimet.

-Én is kezdtem szeretni azt a csajt.. - Dobta a pad melletti kukába a csikket. - Csalódott voltam, hogy átbaszta a fejemet.. - Vont vállat és átkarolta a vállamat.

-Az a gond, hogy én szeretem is Petit. - Sóhajtottam halkan, az eget néztem ahogy besötétedett közben.

-Felejtsük el most a Maricsot. - Nézte ő is az eget. - Látod azt? - Mutatott az égre.

-Ezernyi csillag van az égen. - Nevettem. - Mit kéne néznem?

-Tudtad, hogy az ilyen fajankó rappereket érdekli az asztronómia? - Nevetett.

-Már ez is éppen elég menő, hogy ismered a kifejezést, te fajankó. - Nevettem halkan.

-És azt is tudom, hogy az ott a göncöl szekér! - Mutatta, az ujja hegyét követtem halvány mosollyal.

-Mesélj még. - Hajtottam a fejemet a vállára, az eget bámultam.

-A Göncölszekér nem hivatalos csillagkép, hanem a Nagy Medve része. - Mondta majd el is hallgatott pár másodpercre. - Ennyi, itt megállt a szakértelmem a csillagászatban. - Nevetett, felnevettem én is.

-Annyira dicsérted magad, azt hittem egy csillagkutatási kis előadást minimum lenyomsz. - Nevettem.

-Jó, hát nem gondoltam, hogy így jobban belemegyünk a témába. - Nevetve néztünk össze.

-Így is többet tudsz mint gondoltam volna. - Mosolyogtam.

-Ja, viszont én egy percig nem foglak hülyíteni, kis lány. - Nézett a szemembe. - Ez csak baráti felvidítás, köztünk soha semmi nem lesz.

-Kíméletlenül őszinte vagy. - Néztem rá. - Te fajankó. - Néztem ismét az eget.

-Inkább most csalódj mint később. - Nevetett halkan és ő is az eget nézte.