Az idők között járó hős. (közr.Nedra 1988)

Új irányok.

 Miyo lassan nyitotta ki a szemét. Legutolsó emléke ájulás előtt az volt, hogy Kudou eljött érte. Attól függetlenül meglepődött, hogy a lakásán van és egy futonban fekszik. Oldalra nézve látta, hogy a férfi elbóbiskolt, de mikor meghallotta a mozgását, szinte azonnal felnyitotta a szemét.
- Miyo! Jól vagy?
- Igen, férjem. -motyogta vissza, de a sebei másról árulkodtak. A kötelek a végtagjait keményen összehorzsolták, nyakán még haloványan látszott a fojtogatás, arcán pedig egy vágásnyom csúfította el szépségét. Fel próbált állni, de azonnal felszisszent fájdalmában. Kudou finoman lenyomta.
- Pihenj csak. Eléggé csúnyák a sebeid.
- Rendben. -súgta hálásan. Tényleg igazán törődik vele. Viszont, eszébe jutott még egy dolog. -Hol van Mineta?
Válaszolnia sem kellett, amikor kinyílt a szoba ajtaja. Az emlegetett személy bicegve jött be. Ő sem volt jobb bőrben. A Kaya általi kínzásoknak és az autó alvázán való utazásnak meglátszott a végeredménye. Jobb szeme teljesen fel volt dagadva és bal lábán a kötés arra következtetett mindenkit, hogy kificamodott a bokája a falrugdosás miatt. A kimonója takarta ugyan, de tele volt sebekkel és horzsolásokkal a háta, emiatt a mozgása sem volt tökéletes. Egy kis táskát hozott magával.
- Látom, hogy jól vagy. -mondta letört hangon és feléjük nyújtotta a táskáját. -Ebben a saját időmből származó egészségügyi csomagok vannak, sérülések azonnali kezelésére. Segítenek a gyógyulásban.
- Köszönöm.
- Jól vagy? -szúrta be a kérdést Kudou.
- Igen. -hazudta.
- Nem úgy látszik. Mióta visszajöttél, kint ültél az erkélyen és csak a holdat bámultad. Az arcodról és a testedről a rászáradt vért is csak nemrég mostad le. Ismerlek már annyira, hogy tudjam, hogy valami nagyon zavar.
Mineta felvonta ép szemöldökét.
- Fura. Azt hittem, hogy jól takarom az érzéseimet.
- Ez nem válasz a kérdésemre. Mi a bajod?
- Az, hogy nem tudtam a saját ígéretemet betartani! Nem tudtam megvédeni Miyot, amikor kellett volna! -kiáltotta úgy, hogy mindenki összerezzent. -A saját ígéretemet köptem szemen.
- Ez nem igaz. Te megtetted a tőled telhető legtöbbet. -mondta nyugtatóan, de ettől csak még rosszabb lett.
- Nézd meg Miyo sebeit és úgy mondjad ezt! Ha valóban helytálltam volna, akkor egyetlen haja szálának se kellett volna görbülnie! Ez csak azt bizonyítja...
Ekkor lassan, elkezdett sírni, hiába próbálta magában tartani.
- ... Az bizonyítja, hogy csapnivaló hős vagyok és semmirekellő barát! Emiatt ha kell, akkor elhagyom a lakást. Egyetlen... szavatokba.... kerül.

Miyo ekkor átölelte és magához szorította.
- Nem igaz az, amit mondasz. Te megtetted a tőled telhető legtöbbet. Igaz barát vagy és a hősünk is.
Kudou csak döbbenten nézte az eseményeket. Sajnálta, hogy Mineta így érez, de nem haragudott rá. Folyton megmutatta, hogy az oldalukat fogja és ha kell, akkor a tűzbe teszi értük a kezét. Mikor Mineta kiszabadult az ölelésből, Kudou leguggolt hozzá és megfogta a vállát.
- Én sem hibáztatlak azért, ami történt. Tény és való, hogy nem sértetlenül jöttetek ki az egészből, de az nem a te hibád. Tényleg tartottad magadat az ígéretedhez és ezt a sebeid bizonyítják. Nem foglak kidobni a lakásból. Sőt, hálás vagyok, hogy ide kerültél. Igaz barát vagy a szememben is.
Mineta szívét teljesen feltöltötte örömmel a szavaik. Kudout is átölelte, mire csak mosolyogva viszonozta. Életében először érezhette azt, amit eddig sohasem: Szerették. Lassan megfogta mindkettejük kezét és egymásnak simította.
- Köszönöm szépen, hogy ennyire törődtök velem. Cserébe pedig sokkal erősebb leszek, mint eddig.
- Nem kell ennyire bálványozni minket. Erre valók a barátok. -mondta Kudou. -Amúgy, miért nem ápoltad magad ezekkel a gyógyszerekkel?
- Gondoltam, hogy Miyo érdemli meg az elsőbbség jogát. Ami maradt, abból meg kigazdálkodok valamit.
- Köszönöm. -súgta Miyo és szabad kezével megsimogatta Mineta arcát. -Pedig te még rosszabb állapotban vagy.
- Ez semmiség. Kaptam én már nagyobbakat is. Elég csak azt felhoznom, amikor az osztálytársnőimet próbáltam megkukkolni.
Mindannyian felnevettek erre. A családok által történt atrocitás csak még jobban összekovácsolta a Kudou rezidencia lakóit. Miyo még egy valamit akart kérni.
- Nem tudnánk elmenni a Saimori rezidenciába?
- Persze. -felelte váratlanul Kudou. -Amúgy miért?
- Csak egyetlen dolog miatt.
- Akkor én is megyek majd. De most lefekszek. -szólt közbe Mineta.
- Előbb ápoljátok le magatokat a gyógyszerekkel és aludjatok...
Ekkor megkordult a gyomruk is. Kudou sóhajtott.
- Meg egyetek is valamit. Csinálok szendvicseket.
Sóhajtva kiment. Mineta kivette a csomagokat és sorban kente be Miyo sebeit a megfelelő gyógyszerrel. Aztán fordult a sorrend, aminek a végén az egész csomagot elhasználták. Végül egymás mellé ültek. Kudou ekkor hozta tálcán az ételeket. Arcán látható volt, hogy az ételkészítés nem az erősségei közé tartozik.
- Parancsoljatok. Mellékesen megjegyzem, hogy ti egyelőre kimaradtok a reggeli készítésből, amíg fel nem épültök. Addig Yurie és Hana fogja csinálni.
- Rendben. -bólintott Miyo és beleharapott a szendvicsébe. Miután alapos rágás után lenyelte, mosolygott. -Ez nagyon finom.
- Köszönöm. Holott sose voltam nagymestere a főzésnek. -súgta elpirulva. Minetában ellenben valami más kérdés fogant meg.
- Mi történt a Saimori birtokban? Vagyis, arra még tisztán emlékszek, hogy Miyo arcát megvágta az a boszorka, de utána filmszakadás és amikor magamhoz tértem, már a kocsiban ültem.
- Nem fogok finomkodni. Teljesen eszedet vette a düh és szó szerint berserk módba kapcsoltál. Ha nem állítalak meg, akkor biztosan megölted volna Kayát és Kanokot.
- Értem. Ez tényleg furcsa. Általában kordában tartom az érzéseimet. Akkor tényleg a szívemhez nőttetek. Soha nem történt velem ilyen.
Kudou felsóhajtott és felállt.
- Ne beszéljünk erről most. Egyetek és pihenjétek ki magatokat.
- Jóéjt, drágám.
- Jóéjt, mester.
Erre elmosolyodott és távozott. Beérve a szobájába, lefeküdt a futonjára. Szemével a könyvespolcán kiszúrt egy könyvet: Káma Szutra. Még a nővére vette neki és azóta porfogónak lett tartva. Mielőtt lehunyta a szemét, elhatározta, hogy beleolvas, amikor lesz rá ideje. Mineta már nem fog megúszni még egy perverz megjegyzést.