Az idők között járó hős. (közr.Nedra 1988)

Bizonytalanság.

 Miyo a régi házánál találta magát. Ott egy nő térdepelt és Shinijinek könyörgött. Szemmel láthatólag nem sok volt hátra neki az életből.
- Kérlek, vigyázz a lányunkra.
- Leszarom, Sumi. Hatalmas hiba volt veled megházasodnom. Ha tudtam volna, hogy ennyire selejtes gyereket szülsz, akkor inkább eltűntem volna az ajánlatkérés során.
Ekkor a nő megfogta a kezét.
- Rólam mondj, amit akarsz, de könyörgök azért, hogy a lányom boldogságba nőhessen fel.
Erre a reagálás az volt, hogy ellökte.
- Az olyan nők, akik nem képesek Gifttel rendelkező utódot csinálni, azok a szememben senkik. Hamarosan meg fogsz dögleni, mint az elgázolt kutya. Mondjuk ez jó hír a részemről. Legalább méltó nőt vehetek el. Ami pedig a lányodat illeti, mehet a szolgák közé.
Shiniji visszament a kúriába. Ekkor Sumi Miyo felé fordult és térdre ereszkedett.
- Sajnálom, hogy ennyi szenvedésen mentél keresztül és ennyire csapnivaló anya vagyok. Remélem, hogy ha nagyobb leszel, akkor megtalálod a boldogságot, lányom.

Mielőtt bármit is tudott volna reagálni, zihálva felébredt. Csak álom volt az egész, mégis mintha más lett volna. Ugyanis ez a Sumi nevű nő közvetlenül hozzábeszélt. Tényleg, ő az anyja. Nem sok emlék maradt meg róla, mivel elhunyt, amikor még csak hároméves volt. Megrázta a fejét és felnézett az ablakra. Elaludt, mivel már ilyen tájékba kellett volna főznie. A konyha felé rohant, ahol Yurie éppen mosogatott.
- Jó reggelt, Miyo. -köszönt meghajolva. -A reggeli készen van.
- Tényleg? Annyira sajnálom, hogy elaludtam.- hadarta összezavarodottan.
- Nem történt semmi baj.
- Kudou merre van?
- Reggeli után elment. Azt mondta, hogy valami fontos elintéznivalója akadt.
- Értem. -mondta és vett magának ételt. Az étkező felé vette az irányt, ahol Mineta éppen fogyasztotta a reggelijét.
- Jó reggelt, Mineta.
- Jó reggelt, hercegnő. -köszönt vissza mosollyal. -Kialudtad magad?
- Igen. -mondta és leült vele szemben. -Mond csak, voltak furcsa álmaid?
- Persze. Mostanában eléggé félelmetesek vagy pajzánok. Ritka esetben mindkettő, mert nem hiszem, hogy bárki más is álmodna félmeztelen bohócnőkről... na mindegy, ebbe nem akarok belemenni.
Miyo nem felelt, csak megette a reggelijét. Aztán Mineta átvállalta a mosogatást, így Yuriével tudott beszélni. Ugyanis, viszonozni akarta a tegnapi jószívűséget. Szerencsére a konyhában volt és teát ivott.
- Milyen ajándékot tudnék adni Kudounak? -kérdezte, amint meglátta.
- Hm. Ez érdekes kérdés. -motyogta és elgondolkodott. -Szerintem teljesen mindegy, bárhogy is nézzük. A szándékot fogja értékelni.
- Ha szabadna megjegyeznem, az ajándék olyan legyen, mint az aorta. Szívből jöjjön. -bölcselkedett Mineta, mire értetlen tekintetek fogadták a megjegyzését. -Vagyis, kézzel készítsd.
- Úgyis el akartam menni vásárolni. Szóval ott meg tudod venni hozzá az alapanyagokat.
Miyo erre elmosolyodott.
- Köszönöm és szeretnék veletek tartani.
Gyors készülődés után elhagyták a házat.

Időközben a Tatsuishi rezidencia udvarán Kouji ült és a gondolataiba mélyedt. Bizton állíthatja bárki, hogy ő szopta be legjobban a házasságbeli cserét. Miyot adták volna hozzá, de ehelyett Kayát kapta meg. Fölényeskedő, beképzelt és empátia nélküli nőszemély, aki azt hiszi magáról, hogy ő a legnagyobb sztár a világon. Bárkibe beleköt, aki számára nem tetszik, emiatt már egy éttermet is el kellett hagyni. A legutóbb pedig Kudou szolgáját szemelte ki célpontnak, amiből kivételesen ő húzta a rövidebbet. Amikor meg megtudta, hogy ezért nem kapott semmit, akkor hallgathatta a zsörtölődését. Gondolkodását a testvére, Kazushi szakította félbe.
- Nocsak, öcskös. Nagyon gondolkodsz valamin, nem igaz?
Felnézett rá. Világos lila hajú és szemű férfikorban lévő bátyja legismertebb jegye a mosolya volt. Vagy jókedvből, vagy valami sunyibb szándékkal, senki nem tudhatta. Meg sem várva válaszát, folytatta.
- Bár, te vagy a legrosszabb helyzetben. Kaya mellett az élet teljesen kibírhatatlan. Apánk erre még tett egy lapáttal, amikor belement a cserébe.
- Kaya nem rossz lány, csak...
- Ezt még te sem gondolhatod komolyan. Viszont, ha tökös lennél, akkor már rég elkezdhetnéd ennek a nőnek az átnevelését. Hiszen a kemény fellépés ellene hiányzik. Főleg azelőtt, mielőtt komolyabb bajban találnád magad.
- És mit érek azzal, hogyha fizikailag és szellemileg fellépek ellene? Semmit és ezt te is tudod nagyon jól...
Kojui ajkai összeragadtak, mielőtt be tudta volna fejezni mondanóját. Szinte meg sem tudott nyikkanni. Ez Kazushi műve volt, aki a Giftjével, a telepátiával hallgattatta el.
- Bocsáss meg, hogy nem vagyok kíváncsi a semmitérő magyarázkodásaiddal. Csak annyit mondok, hogy ez a nyápic mentalitás olyan katasztrófához fog vezetni, amibe a saját vagy mások élete fog veszélybe kerülni. Jobban teszed, ha rám hallgatsz. Ám, ha ez nem elég megerősítés az igazamra, akkor figyeld meg, hogy én azon kevesek egyike vagyok, akibe ez a szőke boszorkány nem mer fellépni. Miért? Tudja nagyon jól, hogy ő fog pórul járni. Na de nem húzom tovább az időmet veled. Pá.
Ezzel a mondattal elindult a szobája felé, így a némítás is megszűnt. Odakint hallható volt Kaya hangja.
- Szolga! Azonnal vezess Koujihoz!
Erre odanézett. Kazushi pont találkozott a nővel és itt jött a valóság Koujival szembe. Ugyanis, tényleg nemcsak egy szót nem szólt, hanem félre is állt és a szemébe sem mert nézni. Ez az alázatosság csak addig tartott, amíg meg nem látta.
- Mit szeretnél, Kaya?
- Nem kérni, hanem parancsolni fogom. Azonnal öltözz fel normálisan! Sétálni fogunk!
- Rendben. -felelte és felállt. Ha ez nem lett volna elég, akkor az élet újfent adni fog neki példát arra, hogy megfogadja testvére jó tanácsát.