Piton lánya

15. fejezet: Szünet napjai

Teltek a napok amit persze lustálkodással töltöttem.

Alig mentem ki a szobából, csak akkor óhajtottam kifáradni amikor már éheztem.

De a szünet közepe felé már mardosott a bűntudat, amiért nem csináltam semmit.

Így fogtam magam, nehezen de egy sima ruhában lementem reggelizni.

A reggeli korán volt, nem hajnalba de én úgy éreztem.

Mikor beértem a nagy terembe akkor láttam hogy hányan is vannak ott.
Alig voltak páran, tényleg mindenki el ment.

A középső asztalnál ült mindenki.
Egyszer csak a jobb oldalon megpillantottam Harry-t.

A szünet kezdete előtt találkoztam vele utoljára.
Én ritkán mentem ki a szobámból, és amikor megtettem akkor is elkerültük egymást.

Megcsillant a szemem, és oda sétáltam, sétáltam mivel a futáshoz, vagy bármilyen futáshoz kapcsolódó dologhoz még reggel volt.

Mikor oda értem köszöntem, és le ültem mellé.
- Szia Harry .
Mikor észre vett akkor ő is nagy mosollyal köszöntött:

- Emma szia.
Mondta nagy vigyorral.
- jó rég nem láttalak.

Én körbe néztem az asztalon és vettem egy kis piritóst.

- ja igen, Egész végig tanultam.
Mondtam teli szájjal.

- igen abba biztos vagyok.
Mondta Harry kissé nevetve.

Beszélgettünk még pár sort, aztán feltette a kérdést amit gondoltam hogy megkapok.

- na és miért maradtál ? Tudtommal eddig mindig elmentél a szünetbe.

- ja igen, a gyönyörű édes apám nem engeddett Black miatt. De tudod majd a kedvemért rácsöröghetnél
Mondtam viccként, és a kezemmel egy telefont formáltam, és a fülemhez tettem.
- Emma Snape szünetét bizony elrontottad, és kárpótlást kér.
Mondtam elváltoztatott hangon.

Harry-ből kitört a nevetés:
- rendben megmondom

Fura hisz bárki bármikor felhozta Black-ket Harry arca, sőt viselkedése is elsötétült.
De tényleg, BÁRKI volt aki fölhozta
Ron, Hermione, Ginny, az ikrek, vagy bárki más,  a hangulat elvolt rontva.

Ezért is tartottam kicsit hogy elmondjam ezt a viccet.
Meglepődtem hogy engem nem támadott le egy sötét pillantással, és nevetett.
De legbelül melengető érzés töltött el amiért Harry máshogy kezel mint a többieket.

- na és várod már a karácsonyt ?
Kérdezte Harry mutatva a mögötte álló bazi nagy fára, ami fölvolt díszítve.
Rápillantottam, és tényleg szép volt.
Ami azt illeti nem nagyon szeretem a karácsonyt, egy bugyuta ünnep ahol feldíszítenek mindent, hülyeség.
Az apám is így gondolkodhat erről mert még egyszer sem beszélhetünk a karácsonyról,
( bár sok minden másról se )

- hát nem tudom, majd ahogy jön úgy puffan.
Vontam vállat.

- engem se hoz lázba, de Ron-t megőrjiti.

- apropó Ron, hogyhogy nem a Weasley családnál vagy a szüneten ?
Kérdeztem határozottan.

- meghívtak, de nem akartam elmenni
Nyőgte végre ki.
- itt akartam maradni, hogy keressem Black-ket, és hogy... hogy egyedül legyek.
Motyogta a kezét tördelve.

Úgy éreztem kezd túl depissé válni a hangulat, így oldani kellett valahogy, úgyhogy bedoptam még egy pocsék viccet.

- hát akkor ráfaragtál mert én itt vagyok.
Vigyorogtam.

- hát igen, igen azt látom.
Mosolyodott el ő is.

                               .......

Végül eljött a karácsony, aznap alig mertem kimerészkedni a szobámból, féltem hogy a karácsony őrültek majd élve felfalnak. Ami később így is lett :'(  

Sok mindent kaptam, és adtam is:

Hermione-től kaptam egy könyvet:
" Kviddics profiknak " címmel.
Én is adtam neki egy könyvet, ami bájitaltanról szólt.

Harry új kviddics kesztyűt vett nekem, mert a régi már eléggé kopott volt.
Én szintúgy egy könyvet adtam neki is:        " SVK haladóknak "

Ron-tól kaptam sok édességet
Fred és George boltjából, amiket imádtam.
Gondoltam hogy Ron élete során egyszer sem vett önszántából könyvet a kezébe, így neki mással készültem.
Adtam neki egy Griffendélles füzetet, amibe csak ő tud írni.

Nagy meglepetésemre Molly-tól is kaptam valamit.
Molly a Weasley anyuka, nem ismerem nagyon, de mikor találkoztunk nagyon kedvesnek tűnt, legalábbis mindenkivel kivéve a fiaival.
Kötött nekem egy pulcsit, a nevem kezdőbetűjével.
Nagyon tetszett, direkt megcsinálta hogy zöld legyen, mivel mardekáros vagyok. A nagy E betű a közepén még jobb volt.

Csak egyszer találkoztam mollyval, akkor amikor év elején a vonat állomasom találkoztunk.
Beszélgettem vele pár sort, és tényleg aranyos volt.

Liától már egy hónapja megkaptam az ajándékom, egy Vadi új seprűt, végülis muszáj volt, a régi darabokra tört.
Én egy új mardekáros kviddics talárt vettem neki.

És még kaptam könyvet, baromi sok könyvet, ami persze mind a kviddicsről szólt.
Egy bájitaltan könyvet is kaptam, de se baj, a kuka majd elolvassa, mert miután megkaptam azonnal ott végezte.

És persze Seamus is, mind minden évben most is gondolt rám.

Kaptam tőle egy pólót amire az volt írva hogy:

" Szerelmem "
És egy nyíl mutatott egy képre amin Seamus volt.
Ne keljen mondanom ugyan ott végezte mint a bájitaltan könyv.

De egy darab dolog még volt az asztalomon, nem volt címke így nem tudtam kitől van.
Egy apró dobozka volt, szépen lassan kinyitottam.

Egy gyönyörű szép nyaklánc volt, pillangó formájú.
Megnéztem mégegyszer hogy van e rajta valami jel, vagy utalás hogy kitől jöhetett. De nem volt.

Elgondolkodztam, vajon kitől lehetett.
Aztán eszembe jutott hogy bárki küldhette, bárki aki ártani akarna nekem, vagy másnak.

Rá helyeztem a pálcám, és elkezdtem leellenőrizni mindent.
Minden teszten át ment, azonban az egyik varázslatnál kissé megakadt, nem foglalkoztam vele különösképp, mert amikor másodjára megpróbáltam akkor, nehézkesen de ment.

Nem találtam semmi különöset, úgyhogy felvettem, végülis nincs rajta semmi ártás úgyhogy az aki küldte valószínű nem akar ártani
nekem, nem ?