Két hét Párizsban [Szünetel]

Hat

-Neked eddig hogy tetszik?- néztem Amyre érdeklődve.
-Szerintem eddig tök jó, csak kicsit hiányzik Ryan- biggyesztette le ajkát szomorúan, majd folytatta a mosolygást, mint általában. Ó Amy, ha tudnád... -Na és neked?
- Nekem tetszik, plusz ezért az árért is megérte. Na meg a szoba- vigyorodtam el.
-Az tényleg jó- látta be a véleményem- Meg amúgy kéne feltenni képet- gondolkodott hangosan.

Kilépve a liftből beindultunk az étterembe, de amint elénk lépett a tegnapi pincér kifelé mutatott.
-Mi? - értetlenkedett Amy, és benézve az étterembe szerintem rájött, hogy mi van.- Nincs hely.
-Ooh- értettem meg én is, miután benéztem az étterembe, Amy példáját követve. Amyvel csalódottan indultunk vissza.

Visszafelé setálva a szobánkba, csak a lépteink koppanása törte meg a csendet.
- Akkor mikor eszünk?- nézett rám Amy.
-Nem tudom. Szerintem Két választás van: Várunk és később lemegyünk kajálni vagy kimegyünk egy puccos étterembe- gondoltam át a lehetőségeket.
Közben odaértünk a szobánkhoz és kivéve a zsebemből a kulcsot kinyitottam, majd berakva a kis tárolóba a kulcsot felkapcsolt a lámpa is.
-Akkor szerintem várjunk egy kicsit és később lemegyünk. Addig meg menjünk, és nézzük meg az udvart- javasolta Amy.
-Felőlem oké- egyeztem bele az ötletbe.
-Oksi, akkor megyek és átöltözök, mert a programfüzet azt írja ma karaoke ész lesz - ugrándozott boldogan, majd kiválsztva néhány esélyes ruhát, bement a fürdőbe.
Én is kiválsztottam két lehetséges szettet. Az első variáció egy fekete térdig érő szoknya, hozzá pedig fehér, kék virágmintás corset top, meg fehér Converse
A második pedig egy barna rövidnadrág és egy fekete, ujjatlan pólóval és egy fekete Converse, ami a kedvencem.

Míg vártam, hogy Amy kiválssza mit vesz fel (ő jóval több variációt vitt be), addig úgy döntöttem, hogy kimegyek a teraszra, mert még úgysem voltam ott.
Kinyitva a teraszajtót megcsapott az esti meleg levegő, és elémtárult a látvány... Ami a kivilágított Eiffel torony volt! Úristen, de szép. Amint megláttam mosolyra húzódott a szám és valahogy eddig nem sejtettem, hogy ez a kilátás.
-Amyy- kiáltottam legjobb barátnőmnek, aki éppen egy halványrózsaszín, pufi ujjú ruhán gondolkodott, amikor szóltam neki.
-Mi az?- lépett mellém a teraszra, majd megláva az Eiffel tornyot fülig érő szájjal nézte a látványt.
-Ugye? -mondtam, ő pedig bólintva jelezte egyetértését.
-Uuu, Lau, nekünk itt kell egy kép- jelentette ki és már be is ment a szobába a telfonjáért. Míg visszajött, addig megigazítottam a hajam, majd a pólót is, amit még nem vettem át.
-Itt vagyok- jött vissza az örök optimista.
Beálltunk néhány képre és miután elkészültünk csináltunk néhányat egymásról is, majd visszaindult a fürdőbe, de már elég magabiztosbnak nézett ki, szóval szerintem ezután már kiválsztja a véglegest.
Na és ekkor volt 9:56.
- Kész vagyok!- ugrott elém Amy, majd tett néhány lépést hátra és körbe fordult, hogy jobban megnézhessem. Az a lufi ujjú rózsaszín ruha volt rajta, mint amikor kijött, csak most a két fonatba volt, és egy erősebb party smink volt rajta.
-Hű, te aztán kiöltöztél- dicsértem meg.
-Köszi! Menj te is öltözni a karaoke fél tizenegykor kezdődik.
Elvéve az ágyamról a kiválsztott ruhákat bementem a fürdőbe és 10 perccel később már készen voltam, hajjal és sminkkel együtt.
Végül a szoknyás outfitet választottam, és a hajamat is csak egy copfba fogtam. A sminkem pedig sokkal szolidabb volt, mint Amyé. Csak szempillaspirál és egy halványrózsaszín rúzs. Na igén, én meg a feltűnőség.
Kilépve a fürdőből odaléptem az ágyamhoz és felvettem a táskám, és a telefonomat beletéve még megvártam, hogy Amy kijöjjön a mosdóból.
Miután végzett elindultunk a lift felé, ahol nagyon sokat voltak ezért úgy döntöttünk inkább lépcsőzünk.
Leérve fájdalmas arccal Méztünk egymásra. Mi sem vagyunk azok a fitt emberek.

Kilépve az udvar szerű térségbe kerestünk egy szabad asztalt és leülve már ott is termett mellettünk a pincér.
Átfutva a menüt rámutattam a pezsgőre, ami szipmi volt, aztán felmutattam 2 ujjam, hogy annyi pohárral kérnénk. Aha. Meg ahogy én azt kitaláltam...
Pár perccel később a pincér két ÜVEG pezsgővel jött vissza és letéve elénk két pohár kíséretében, aztán pedig elsétált. Mi meg ott ültünk elkerekedett szemekkel.
-Lauu- döbbent fel a sokkból Amy- Ezt szerinted megihatom? -mutattott az egész üveg pezsgőre, én csak furcsán nézve rá vártam, mire vállat vont, kinyitotta az üveget és töltött a saját poharába és az enyémbe is.
-Ránk és Párizsra- emeltem meg poharam, majd Amyvel koccintva meg is írtuk szépen lassan.

-Kedves vendégeink- szólalt meg az egyik itt dolgozó, úgy hogy minél több turista értse, amiért borzasztóan hálásak voltunk- A karaoke 5 perc múlva kezdődik, még fellehet iratkozni néhány számra -mondtam, majd elismételte ezt franciául is.
Amy gyorsan odasietett a pulthoz, majd láttam, hogy átfutja a számokat és kettőre fel is iratkozik rögtön. Egyébként Amynek tényleg nagyon jó hangja van, már kiskora óta rendszeresen jár kórusokba, és már sok versenyt is nyert.

-Mire iratkoztál fel?- mosolyodtam el mikor visszaült mellém.
-Titok- mondta tettetett komolysággal.
És tényleg nem mondta el, akárhogy is próbáltam kiszedni belőle.

-Amy Green- konferálták fel elsőnek- Olivia Rodrigo-tól a drivers license- mondták, majd én csak vigyorogtam. Tudtam, hogy Amy részben miattam válsztotta ezt a számot, mert tudja, hogy ez az egyik kedvencem tőle.
Amy felsétált a színpadra, egy kissebb, gyér taps kíséretében. Ők még nem hallották Őt énekelni.
Elkezdődött a zene, Amy pedig kis bejátszás után el is kezdett énekelni. És azta. Wow, Amy még mindig rohadt jól énekel emberek előtt is, annak ellenére, hogy már hónapok óta nem állt színpadon.
-And I know we weren't perfect but I've never felt this way for no one
And I just can't imagine how you could be so okay now that I'm gone
Guess you didn't mean what you wrote in that song about me
'Cause you said forever, now I drive alone past your street- énekelte, mire hatalmas tapsot kapott és füttyögést. Én is mosolyogva tapsoltam meg legjobb barátnőmet.

A dal végeztével Amy visszajött a helyére és nagy vigyorral mosolygott mindenkire. Brutál jó volt.
-Sziasztok-jött oda hozzánk egy srác. És basszus őt is értettük. Egyre nagyobb csodák.- Nem bánjátok, ha...? -mutattott az egyik mellettünk lévő üres székre.
-Nem nem, dehogy- vettem le róla a táskámat, majd hagytam, hogy a srác leüljön oda.

Fél óra múlva már az asztalunknál volt a kaja és Amy már a második leénekelt száma után állva- ami a Speak Now volt Taylor Swift-től- ette mellettem a spagettijét, ami finom volt, mert ugyanazt rendeltem.
Meg a sráccal is megbarátkoztunk, a neve Benjamin (nekünk csak Benji), 21 éves és, hogy ő is New Yorkban él, basszus sokan élnek New Yorkban. Szóval azt mondta, hogy ő egy nappal hamarabb megy haza, mint mi, meg megadta az instáját Amynek meg nekem.

A miután befejeztük az evést Amy felém fordult.
-Lau, van egy meglepim a számodra- húzta száját vigyorra, de be sem fejezte már megint megjelent a bemondó fiú, aki az előző embereket is felkonferálta.
-Most pedig a színpadon megint Amy Green és Lauren Hill, Snow on the Beach, Taylor Swift-től és Lana Del Rey-től- mondta be, mire elkerekedett szemmel fordultam Amy felé, aki felpattanva húzott maga után a színpadra.

-My smile is like I won a contest
And to hide that would be so dishonest
And it's fine to fake it 'til you make it
'Til you do, 'til it's true- énekeltem a Lana Del Rey részt, mire én is nagy tapsot kaptam.

-Now it's like snow at the beach
Weird but fuckin' beautiful
Flying in a dream, stars by the pocketful
You wanting me tonight feels impossible
But it's comin' down, no sound, it's all around- énekelte Amy is Taylor Swift részét.

A dal hatalmas sikert volt, mindenki tapsolt meg visítozott.
A szám után Benjinek fel kellett mennie a szobájába, és mi is felindultunk 1 órával később.

Fent lezuhanyoztunk, átöltöztünk pizsamába és befeküdve az ágyba éjszaka fél egy körül, rögtön el is aludtam.

_________________________________________

Sziasztok! Remélem tetszik
ez a fejezet és bocsánat,
igyekszem írni, csak sok dolgom
van és fáradt is vagyok,
na de kitartás:D

Köszi hogy elolvastad!

<3

Sok puszi, Abbs
_________________________________________