A hamvak királynője( Aemond Targaryen ff.)

4. fejezet

Nyméra

Egy héttel később

Ma érünk el Zúgóba.

Viserys és Aegon sárkányháton ment,én és Aemond pedig a sereg élén lovagoltunk. Az emberek mind behúzódtak a házakba,de  persze sokan kint maradtak minket nézve.
- Hercegnő, a fülembe jutott,hogy a nagyúr nem nyíltan,de ellenállást szervez.- Mondta az egyik emberem,mire felsóhajtottam.
- Remek,ma különleges vacsora lesz.- Mondtam. Zúgó várába csak a bátyám és a két királyvári herceggel léptem be. A vár ura kényelmetlenül fogadott,majd szobát kínált és tájékoztatott róla,hogy mikor lesz a vacsora. Én pedig elmentem felbérelni az egyik szolgálót,hogy mérget rakjon a vacsoránál a borba. És csak a Zúgóiaknak töltsön belőle.  Kikészítették a ruhám,majd a fivérem jött be.



- Szép vagy.- Mondta,mire elmosolyodtam.
- Köszönöm. Kérnék egy szívességet. Ne pánikolj majd a vacsoránál.- Mondtam,mire értetlenül nézett rám,amit kissé élveztem.
- Majd meglátod,a terveim szerint viszont megpihenünk itt egy-két napig.- Mondtam,mire bólintott. 
- Anyánk biztosan örülni fog,ha haza megyünk.- Mondta,mire bólintottam.
- A sérülésemnek annál kevésbé. - Mondtam,majd lementünk a csarnokba. A vacsora incsiklandozó illatát érezve összerándult a gyomrom. Mindenki ott volt és csak ránk vártak.
- Hercegnő.- Mondta a nagyúr,mire csak bólintottam. Megláttam belépni a szolgákat és köztük volt,aki megmérgezte az italokat.
- Még is miért tettetek meg ilyen nagy utat ide?- Kérdezte.
- Hamarosan megtudja.- Mondtam, kínos csend lett. Az urak belekortyoltak a boraikba. Elkezdték megenni az ételeket,én csak ültem és vártam. Aemond gyanakodni kezdett és semmit nem evett. A bátyám szinte az összes elékerülő ételt megette. Az egyik nagyúr elkezdett fulladozni,majd sorra egymást követték. Mikor Zúgó ura is elkezdett fulladozni,akkor elémentem.
- Kik voltak a szövetségeseid?- Kérdeztem fáradtan,de semmit nem válaszolt.
- Ha élni akarsz,akkor elmondod.- Mondtam és felmutattam az ellenszert.
- A nagy... torony... lángra lobbant.....- Mondta,mire megitattam vele az ellenszert. Őrök jöttek be,majd levitték a pincébe. A nagy torony lángra robban.... Ennek semmi értelme. Majd a vallatáson mindent elmond. 
- A hallgatásodért.- Mondtam a szolgálónak,majd egy kisebb csomag pénzt dobtam neki.
- Köszönöm felség.- Mondta,majd hátra fordult.
- Őrök.- Mondtam,mire a sárkánykői embereim jöttek be.
- Komolyan azt hitted,hogy rád bízok egy ekkora információt?- Kérdeztem,mire lenyomták az asztalra. Visszaültem a vacsora asztalhoz,ahol a két épp sokkban lévő herceg ült. Meglepetésemre az egyik a bátyám volt. Aemondnak megmintha még tetszett is volna a műsor. Kivágták a szolgáló nyelvét,majd lementem a pincében. Léptek zaja ütötte meg a fülem és megláttam az engem követő Aemondot.
- Ennyire hiányoztam?- Kérdeztem,mire megállt velem szemben.
- Hatásos volt a műsor.- Mondta,mire meghajoltam.
- Köszönöm,felséged.- Mondtam gúnyos mosolyt húzva a számra.
- Ne játsz a tűzzel,mert még megéget.-  Mondta,majd neki nyomott a falnak.
- Egy sárkány vagyok és a sárkányt nem érint a tűz.- Mondtam,majd kicsúszva a szorításából a pincébe mentem.  Aemond persze a nyomomban volt. Lementem,ahol már elő volt készítve minden.
- Mit értettél a magas torony alatt?- Kérdeztem.
- Ha elmondom a legfájdalmassabb módon ölnek meg.- Mondta,mire eszembe jutott egy terv,amivel kicselezhetem.
- Milyen szerinted a legfájdalmassabb mód?- Kérdeztem.
- Mondjuk bezárva lenni egy börtönbevagy a darazsak által....- Mondta,mire megértettem.
- A darazsak,akik a Harrenhali balesetet okozták. Börtön....Larys.- Mondtam.
- Larys kinek dolgozik?- Kérdeztem.
- Sajnálom.- Mondta,mire a tűz felé fordultam.
- Én nem. Öljétek meg.- Mondtam,mire mellém gurult a levágott feje. Visszamentem a szobámba,majd fürdés közben elkezdtem gondolkozni. Magas torony lehet,hogy egy álnév,egy tényleges...név. Hightower....torony címmel. Larys szokta a kínzásokat végezni,vagyis vagy a királynénak vagy a segítőnek dolgozik. Gyorsan felöltöztem,majd Viserys szobájába rohantam.
- Viserys.- Mondtam,mire felkelt az ágyból.
- Azonnal haza kell menned. Vidd el ezt a levelet anyánkhoz. Siess.- Mondtam,mire elkezdett felöltözni.
- Nem hagylak itt.- Mondta,mire a kezébe nyomtam a levelet és átöleltem,majd kisiettem a szobából,mivel csak a gyanúja merült fel,így Aemondot sem kérhetem számon.
Lementem a kémeimhez,majd miután kiadtam a feladatot visszamentem a szobámban,de még a folyosón beleütköztem a félszemű hercegbe.
- Követsz?- Kérdeztem,mire neki nyomott teljes erőből a falnak és megcsókolt.
- Ebben jó vagy.- Mondta,mire elmosolyodott.
- A csókban?- Kérdezte.
- Nem, a másik megfullasztásában.- Mondtam,mire engedett a szorításból és én összezavarodva álltam ott. Megpofozzam vagy ne? Én is vágytam rá,de....ez nem helyén való. Megcsókoltam,de a csókunk közepette megharaptam a száját,mire közelebb húzott magához. Elszakadtam tőle és odébb löktem,majd visszamentem a szobámba és ott hagytam az értetlen és talán lesokkolt Aemondot. Tisztában vagyok,hogy ez az egy csók is milyen következményekkel járhat és,hogy ha más látja,akkor elhordanak a hétkirályság szajhájának. Láttam a távozó Viseryst,de Sunfyret nem láttam. Biztosan elment,ha megtámadná Viseryst vesztene. Hirtelen kattant a zár és egy csapat Zúgói katona jöt be.  Bebújtam az ágy alá,így nem vettek észre. Miután kimentek felvettem a páncélom,majd a trónterembe siettem,ahol Aemond volt és a katonáim. A két fél épp egymásnak akart ütközni,mikor közéjük vágtam.
- Elfelejtettétek a Targaryen ház erejét? Ha kell porig égetem a kastélyt,mire lehunyjátok a szemeteket. Nyméra Targaryen vagyok,aki leverte az északi lázadást és kost a Zúgóit. Vonuljatok vissza és talán egyben hagyom a várat.- Mondtam,mire félelem villant át a katonák  fejében.
- Aki leteszi a fegyvert,azt életben hagyom,aki nem az üvöltve fog meghalni!- Mondtam kiálltva,mire Tyraxes repült be az egyik ablakon.
- Jól van.- Mondta Zúgó új ura.
- Felelni fogtok. Nem előttem,hanem sárkánykőn.- Mondtam,mire letették a fegyvert.
- A seregem még ma elhagyja a várat. És te is láncra verve.- Mondtam,mire felém lőtt egy nyilat,de sikerült időben odébb ugranom. A sereg elkezdett felénk jönni,de ekkor megálították őket.
- Állj. Rendben. Nem akarom,hogy az egész családomat kiírtsák,mint északon.- Mondta,mire bólintottam.
- Pakoljatok.- Mondtam az embereimnek,mire két üvegcsét vettem elő.
- Tényleg azt hiszed,hogy megbicsájtom,hogy megpróbáltál rám lőni?- Kérdeztem,mire kinyitottam a fiolákat.
- Az istenek eldöntik a bűntetésed. Az egyikben méreg van,a másikban bor.- Mondtam,mire kivette a jobb kezemben lévő üveget.