A hamvak királynője( Aemond Targaryen ff.)

3. fejezet

Nyméra

Felállítottuk a tábort,majd másnap visszaindultunk királyvár felé.
- Hagytál kémeket Deresben?- Kérdeztem az egyik emberem,mikor Aemond lépett be a sátorba,ezzel megszakítva a megbeszélést.
- Igen, hercegnő.- Mondta,mire bólintottam.
- Remek,mára befejeztük.- Mondtam,majd miután kimentek az embereim egy pohár bort töltöttem magamnak.
- Királyvár sereget küldött északra és te kihagysz minket a terveidből?- Kérdezte,mire megrántottam a vállam.
- Egyedül is eltudom intézni nem kell a kígyó Higtoverek segítsége.- Mondtam,mire megszorította a karomat.
- Ha még egyszer...- Kezdett bele,de a bortól felbátoeodva folytattam az idegesítését.
- Amúgy nem a bátyádnak kellett volna harcba vonulnia?- Kérdeztem,mire lecsapta a poharam az asztalra.
- Hé...egy pohártól még nem leszek részeg,nem úgy,mint a testvéred.- Mondtam,mire végleg betelt a pohár. Neki nyomott az asztalnak,mire kiömlött a bor.
- Ha még egyszer sértegetni mered a családom...- Mondta,de megint beleszóltam.
- Ezt mondod a szolgálólányoknak is, ők megijednek?- Kérdeztem,mire még jobban neki nyomott az asztalnak szinte úgy,hogy szinte fulladoztam.
- Emlékeztetsz az apádra.- Mondta,mire felhúztam az egyik szemöldököm.
- Rosszabb vagyok az apámnál.- Mondtam,mire hátra fogta a kezeim.
- Megpróbálhatjuk hercegnő.- Mondta,mire kihúztam a tőrét és a torkához emeltem.
- És most elmegyek.- Mondtam,majd a tőrével a kezemben a sárkányomhoz siettem. Felszálltam Tyraxesre,majd az égbe repültünk. A szemem sarkából pedig a minket követő Vhagart.
- Rázzuk leőket!- Mondtam valériul,majd végig simítottam a sárkányomon. Vhagar egy percre eltünt,amitől megijedtem,majd mellettünk jelent meg.
- Nem veszítelek el....- Mondta,mire visszakiabáltam neki.
- Csak ki ne mondd,hogy hercegnő.- Mondtam,mivel szörnyen untam ezt a megnevezést.
- Van valami nálad,ami az enyém.- Mondta,mire Tessarion gyorsított, evvel lerázva Vhagart.
- Elkaplak, unokahúgom.- Mondta,mire Tessarion és az elénk vágó Vhagar farkasszemet nézett. Vhagar a földre ,,kényszerítette" a sárkányom. Amint leszálltam Tyraxesről Aemond üldözőbe vett. Egy amolyan macska-egér játék alakult ki,amit mind a ketten élveztünk. Rég nem szórakoztam ilyen jól. Mint a 4 éves gyerekek a kertben. A jéghideg északi szél csapkodta az arcunkat és a térdig érő hó sem könnyítette meg a helyzetet.
Aemond hirtelen elugrott és megfogta a bokám. Lerúdtam,de ekkor egy fa ágban elestem. Én is a hóban landoltam,mire visszanéztem,de ekkor már a félszemű herceg felettem térdelt.
- Add ide.- Mondta,mire megráztam a fejem és eldobtam a tőrt. Érte nyúltam,majd magam alá húztam. Aemond megpróbált fordítani,de megkapaszkodtam az egyik fa gyökerében,így nem sikerült. Súlyos érzést éreztem a hátamon,majd észrevettem,hogy Aemond mondhatni rám ült.
- Szállj le rólam.- Mondtam,de nem érdekelte.
- Add vissza a tőröm.- Mondta.
- Az anyádtól kaptad,azért ilyen fontos?- Kérdeztem,mire egy hümmögést kaptam válaszul.
- Ha elengedsz,akkor visszaadom.- Mondtam,mire elengedett és eldobtama tőrét,majd visszaindultam a Tyraxes felé. Aemond pedig némán,de egy győztes vigyorral sétált. Mikor a sárkányainkhoz értem kikaptam a tőrét,majd felszálltam Tyraxesre és a sátrakhoz siettünk.

1 óra múlva

Épp a forró fürdőben ültem,mikor Aemond lépett be. Mindenhová követ?
- Mindenhová követni fogsz?- Kérdeztem,mire leült az ágyamra.
- Talán.- Mondta,majd elvette a tőrt,de még bent maradt.
- Úgy sejtem megkaptad,amit akartál.- Mondtam,mire felállt és felém sétált.
- Nem egészen.- Mondta,majd még közelebb jött. Automatikusan a törülközőért kaptam,majd magamra húztam. Ő pedig idegesen kiment a sátorból. Talán csúnya vagyok és nem tetszik neki? De még is,hogy juthat ilyen az eszembe? Felöltöztem,majd átmentem a bátyámhoz.
- Viserys?- Kérdeztem,majd kijött a bátyám.
- Igen?- Kérdezte.
- Beszélgethetnénk. - Mondtam,mire bólintott és elindultunk a sátrak között.
- Szerinted anyám mit fog gondolni?- Kérdeztem a sebemre utalva.
- Nem lesz boldog,de apánk büszke lesz rád.- Mondta.
- Remélem. A lázadás hol van?- Kérdeztem.
- Zúgóban gyanús,szóval arra mehetnénk.- Mondtam,mire bólintottam.
- És, hogy haladsz? Nincsenek házassági ajánlatok?- Kérdeztem viccesen, mire megingatta a fejét.
- Anyám azt szeretné,ha Boross nagyúr egyik lányát venném el.- Mondta.
- És te kit akarsz?- Kérdeztem,de ekkor sárkány üvöltés zavart meg. Egy arany sárkány szállt le. Viseryssel összenéztünk,majd mikor leszállt a lovasa alig bírtuk visszatartani a nevetést.
- Itt nincs bor, se szajha.- Mondtam,mire Viseryssel elnevettük magunkat. Aegon herceg volt az Sunfyreval. Tudtuk,hogy Aegon a hétkirályság legalávalóbb és undorító embere.
- Nem is azért jöttem.- Mondta és kihúzta magát.
- A harcnak vége.- Mondtam értetlenül.
- Amúgy van bor és szajha is.- Mondta, majd megakarta simítani az arcom,mire behúztam neki egyet.
- Takarodj haza.- Mondtam,mire nevetni kezdett és Viseryssel értetlenül néztünk egymásra.
- Öcsém.- Mondta mögöttem Aemond.
- Mindenhová követsz?- Kérdeztem,majd felhúzta az öccsét a földről és elrángatta.
- Jobb lenne,ha visszamennénk. A királyváriak túl erőben vannak. Jobb lenne látni,hogy mit terveznek.- Mondtam Viserysnek,majd visszamentünk a táborba.

Este

Furcsa hangokat hallottam a sátram mögül,de azonnal megbántam,hogy kinéztem. Aemond és Aegon az erdőben veszekedett.
- Nem én akartam idejönni.- Mondta Aegon.
- Lekéstük a harcot....mind haza megyünk,ez a pár nap nem számít.- Mondta higadtabban.
- Ha a szajha anyá..- Kezdett bele,de ekkor Aemond is behúzott neki egyet.
- Az anyánk többet tesz értünk,mint bárki más. Apánk Rhenyrát tervezi a trónra ültetni és nekünk semmi nem marad! Nem lesz örökségünk,lehet,hogy meg is ölet. Az,hogy életben vagyunk,csakis az anyánk érdeme.- Mondta,majd ott hagyta. Visszabújtam az ágyamba,de ekkor észrevettem,hogy Aemond benéz. Nem csinált semmit,csak egy ideig lemondóan nézett rám,majd elment.