Megjelölve

15. R É S Z

Kadmon

A Forrásnál fájnak a golyóim.

Komolyan, aggódom, hogy helyrehozhatatlan károkat okozok azzal, hogy ezt a terhelést tartom. De Addom kiszabta a büntetésemet, és el kell fogadnom.

Különben is, megérte. Amit tegnap este tettem, boldoggá teszi őt.

Az omega megmozdul a karjaimban. Már fél órája vonaglik a kéjtől, ahogy a teste magába fogadja a többi alfa magját.

Az arca és a domborodó meztelen mellei mázasak a megszáradt ondótól. A mellbimbói őrülten merevek, és nem tudok ellenállni a kísértésnek, hogy egyszer megsimogassam őket. Amikor azonban megteszem, ez még több visszhangot vált ki a gyönyör visszhangját a megráncigált testében, amitől hangosan felnyög, és a kemény farkam ellen vonaglik, amitől szegény, megtagadott golyóim csak még nagyobb kíntól lüktetnek.

Az omega lüktetésének hangjára Addom és Hasker felnéz a tűzről, ahol halat és madártojást sütnek. Addom feláll, és a tenyerét a combjára porolja. Odasétál, és árgus szemekkel nézi végig az omegát.

- Tartsd stabilan - mondja.

Én ezt teszem, és átölelem a karja alatt. Addom lehajol előtte, és az omega széttárja előtte a lábait, a punciját az arca előtt forgatva, mintha könyörögne a farkáért. Az ágyékkötője feszül az azonnali izgalomtól, és az én saját merev farkamból is szivárog az előnedv.

De Addom valahogy uralkodik magán. Lehajtja a fejét, és mélyen beszívva beleszagol a lány nyálkás lyukába.

- Készen áll - mondja, a hangja feszes. - Vidd a vízeséshez és tisztítsd meg.

Haskerrel együtt visszatér a tűzhöz, és ők ketten halkan beszélgetnek, miközben Hasker megforgatja a főzőhalat, és megvizsgálja a hamuban sülő pettyes tojásokat a sistergő parázs mellett.

- Gyere, Freya - súgom a fülébe. - Mosakodjunk meg.

Úgy néz fel rám, mint egy álmából felébredt gyermek.

Kézen fogva vezetem át a barlangon. Hasker szemmel tart minket, ahogy megyünk. A túlsó végén szüntelenül dübörög a vízesés, és oda viszem őt. Gyenge és ingatag, és a karomnak támaszkodik, amikor belép a sekély vízbe, amely hullámzó fényvonalakat vetít vissza meztelen testére.

Leveszem az ágyékkötőmet, és Freya szemei elkerekednek, ahogy megpillantja az erekciómat. Beszállok vele együtt a vízbe.

Követ engem a vízesés széléhez, és én belé kapaszkodom, miközben hátradől, és hagyja, hogy a víz záporozzon a hajára és fröcskölje a csupasz mellét, elmossa a többi Alfától származó mocskot.

- Jobban érzed magad? - Kérdezem, amikor megtisztul.

A lány félénken bólint, mintha szégyellné magát a tettének emléke miatt.

Valami megragadja a tekintetét. A vállamra néz, és könnyedén megérint, ujjaival végigsimítja az egyre zsugorodó sebemet, ami mostanra már nagyrészt begyógyult, és a legkevésbé sem fáj.

- Kadmon - zihál. - Már majdnem teljesen begyógyultál. Hogyan...

- Mondtam neked - nevetek - ez csak egy húsos seb volt.

Csodálkozva rázza a fejét.

- Csodálatos.

Apró keze végigcsúszik a mellkasomon. Megérinti a mellbimbó gyűrűmet, köröz és finoman babrál vele. A már amúgy is kemény farkam újult vágytól dübörög. De Addom nagyon világosan fogalmazott a büntetésemmel kapcsolatban.