Enemies to Lovers/Drarry

14.

Harry szemszöge:

Az ablakon bevilágító halvány fényekre nyitottam ki a szemem, a felém magasodó bíbor vörös ágy függönyből tudtam hogy a saját ágyamban fekszem. A szemüvegemért nyúltam, ahogy kirajzolódtak a körülöttem lévő tárgyak vonalai, hamar megpillantottam Ront és Hermionét, az ágyam végében.

-Harry, hogy érzed magad?- kérdezte Mione, szokásos aggódalmát elő véve.

-Mint akin át ment egy úthenger.

-Úgy is nézel ki.- Felelte Ron nevetve, míg hozzá dobtam az egyik díszpárnát.

-Mi történt tegnap?.-Kérdeztem.

-Hát ezt mi is kérdezhetnénk tőled... -RON!!.- Hermione mérgesen oldalba vágta Ront és bele kezdett a mesélésbe.

-Éjfél urán értél vissza, vagy is, értetek. Malfoy vissza kisért téged, és egészen normális volt, aztán amikor bejöttél, leültél a klub helységbe és elkezdtél részegen összehordani minden féle hülyeséget.- Itt csendbe maradt, és Ronra nézett.

-Olyanokat mondogattál, hogy "érezni akarod Malfoy a közelségét" meg hogy "tetszik a szőke haja". És közben egy párnát simogattál.-fejezte be Ron. Éreztem ahogy kínomban vérvörösé változik a fejem, és lángra kap. Leírhatatlanul szégyellem magam, nem csoda hogy ide jöttek megbeszélni ezt, sejtenek valamit, vagy az is lehet hogy már tudják. Valószínűleg magamnak is sokat segítek azzal ha kimondom amit érzek, és nem tagadom tovább, plusz a barátaimnak igazat akarok mondani.

-Bejön nekem Malfoy, asszem.- Ahogy kinyögtem a vallomást, a párnáim közé vetettem magamat, várva a barátaim kegyetlen reakcióját.

-Én mondtam Ron.-Felültem a váratlan választ hallva, Ron és Mione nyugodtan ültek, mint ha mi sem történt volna.

-Nem is akartok ki akadni?- Kérdeztem még minidig megilletődöttséggel a hangomban.

-Tudod haver, ha ezt tegnap elött mondod, üvöltöznék, de tegnap Malfoy megmutatta egy olyan arcát ami nem teljesen utálatra méltó, szóval adunk neki egy esélyt.- Mondta Ron, majd barátnőjére nézett.

-Te is ezt tennéd a helyünkbe.-Tette hozzá a Hermione.

-Mit szólnátok, ha délután lemennénk Roxmortsba? Ránk férne egy kis lazítás.-Vetette fel az ötletet Ron. Hermionéval mind ketten helyeseltünk, és meg is beszéltük, hogy egy óra múlva indulunk. Ahogy Ronék elmentek, örültem hogy végre kicsit a gondolataimmal lehetek. Nem igazán gondoltam bele hogy miket is mondott Draco tegnap, először is mint ha azt mondta volna hogy bejövök neki, de a sok pia miatt az is lehet hogy be képzeltem az egészet. Ez sokkal valószínűbb mint az hogy Draco Malfoy bevalja hogy tetszem neki, legalább abban biztos vagyok hogy megcsókolt, ezt nehéz lesz elfelejteni.

Mesélő:

Az arany trió első állomása a három seprű volt, már vagy a 4 vajsörnél tartottak, és a nap is lement amikor ki csapódott a kocsma ajtaja, és 3 mardekáros lépett be rajta. Harryék jól ismerték ezeket a mardekárosokat, Pansy, Blaise és persze Draco. Harry végig kísérte a szőke minden mozdulatát ahogy az asztalokhoz sétált. Miután az ezüst trió helyet foglalt, Harry és Draco hosszú percekig csak egymást néztek távolról, ami a barátaiknak fel is tűnt.

-Miért nem mész oda hozzá?- Kérdezte Pansy, a vele szemben ülőtől.

-Merlinre, normális vagy?-Válaszolt a szőke ingerülten.

-ugyan már, ha nem vagy be vállalós soha sem fogod megszerezni magadnak, Draco.- Ugratta tovább a lány.

-Pansy hagyd már békén, ha szerinted ez ilyen egyszerűen megy mutasd meg te hogy csinálnád.- A mardekáros fiú úgy gondolta ki áll a szőkeség mellet.

-Meg tehetném, de én nem vagyok szerelmes Potterba.

-Ugyan, akkor viszont nincs mitől félned, szeretnénk látni a híres csábításod.- Jelentette ki Blaise. A lány dühösen felált, majd határozottan Harryék asztala felé vette az irányt. Amikor oda ért a sebhelyesvállára tette a kezét, és bele súgott a fülébe, majd Pansy a mosdók felé vette az irányt. Draco és Blaise értetlenkedve figyelték barátnőjüket, azt tippelve hogy vajon mire készül, ám amikor egy percre rá Harry is felált, és ő is a mosdóba indult, már lehetett tudni mivolt a lány terve.

-Az a mocskos kígyó, ha vissza ér megajándékozom pár átokkal.- Morgolódott Draco, aki reménykedett hogy a Griffendéles teljesen más okból ment a lány után.

-Nyugi Draco, Pansy nem tenne ilyet...remélem.

Eközben Harry belépet a feketehajú lány után, az üres mosdóba.

-Mit szeretnél Parkinson?- Kérdezte a sebhelyes bizalmatlanul.

-Tudok rólad és Dracoról.- Tért egyből a lényegre a lány.

-És csak hogy tudd Potter, annak ellenére hogy mardekáros vagyok, szeretem a barátaimat. Úgy hogy ne merd megbántani.- Harry mint ha csak Hermionét hallotta volna.

-Ezért hívtál be a mosdóba?- Élcelődött tovább a Griffendéles.

-Nem igazán, ha szeretnéd látni hogy Draco tényleg bír e téged, a legegyszerűbb módja az hogyha féltékennyé tesszük.

-Mivan? Ez mégis hogy lehet egyszerű mód?- Kérdezte, úgy mint ha tényleg nem értené a lány tervét. Ekkor Pansy elővett egy bíbor vörös szájfényt, felkente a telt ajkaira, megragadta Harryt az ing gallérjánál és közelebb húzta magához. Elkezdte csókókkal beborítani a fiú nyakát, ami hatásosnak látszott.

-Az arcodra is kéne.- jelentette ki lány.

-Kivan zárva! Nem fogsz megcsókolni.- Tiltakozott a Griffendéles. De Pansy megsem hallván Harry ellenkezését csókra húzta fiút, ott hagyva a szája szélén a rúzs nyomát. Hogy még hihetőbb legyen ki gombolta két ing gombját, és összeborzolta a fiú haját (mégjobban).