A sötétség ölelésében

"A korház"

Egy csendes, elhagyatott kórház állt a város szélén, melyet sokan a Holtak Kórházának hívtak. Egy éjszakán két merész fiatal, Sarah és Mark úgy döntöttek, hogy felfedezik a helyet, annak paranormális híreit kihívva.

Ahogy beléptek az épületbe, az első dolog, amit észrevettek, az volt, hogy a hideg, sötét folyosók tele voltak különös, halk hangokkal. Mintha félénk suttogások és sirámok járták volna be az épületet. A fiatalok felfedezték a kórház különféle szobáit, melyek tele voltak régi orvosi eszközökkel és hátborzongató betegágyakkal.

Ahogy mélyebbre hatoltak az épületben, egy különös eseménynek tanúi lettek. Egy halk női hang suttogásai kezdték kísérni őket. A hang mintha megnevezte volna a fiatalok nevét, és figyelmeztette őket, hogy hagyják el az épületet, mielőtt túl késő lenne.

Sarah és Mark elbizonytalanodott, de még nem voltak hajlandók feladni a kalandot. Folytatták az épület mélyebb részeinek felfedezését. Ahogy egy sötét alagsori terembe értek, megdöbbenve látták, hogy azok a halk suttogások és sírások, amelyeket eddig hallottak, itt váltak a legintenzívebbé.

Ebben a szobában egy régi, rozsdás ágy volt, és a falak tele voltak a betegek neveivel és számaival. A női hang, mely most már teljes erejében suttogott, figyelmeztette őket, hogy azonnal távozzanak, különben veszély fenyegeti őket.

Félve és hátborzongva visszatértek az épület bejáratához, de azt tapasztalták, hogy az ajtó bezárult mögöttük, és nem tudták kinyitni. A női hang most már kérte őket, hogy maradjanak nyugton és ne tegyenek semmit. Az ajtó hirtelen kinyílt, és a fiatalok hálásan menekültek ki a kórházból.

Ez az éjszaka azóta is rémisztő emlékként él Sarah és Mark számára. A Holtak Kórháza azóta is az elhagyott helyek legendás listáján szerepel, és sokan merészkednek oda, hogy felfedezzék a rejtélyes hangok forrását, de senki sem tudja pontosan megmagyarázni, mi történt azon az éjszakán.