Egy Új Élet Veletek

2.fejezet

Este. Felkeltem kb éjfélkor. Időeltolódás, hogy utálom. Na de, hamár mindenki alszik akkor én megyek lent körbenézni. Valamiért úgy derengett, hogy a garázsban nagyon sokat lógtam apával és segítettem neki szerelni a motorját meg a kocsit amit felakart újítani. Annyira lelkes volt. Már majd nem befejezte amikor hazamentünk. De többet nem jöhetett vissza ide. Amikor beléptem a garázsba még mindig ott volt az a szép piros kis ezer éves camaroja. Mindig azt mondogatta, hogy majd egy napon én is vezetni fogom.
Körbenéztem és megláttam Sky motorját amit 9 éve vett apa neki 25.szülinapjára. Ekkor eszembe jutott miért is ne vihetném el egy körre? Megkerestem a kulcsát es kis dobozkába volt a camaro kulcsa mellett. Levettem Sky bukósisakjat, amibe mindig is szerelmes voltam olyan szép az a fekete sisak lila,kék csíkokkal az oldalán. Maga a motor sem semmi. Egy fekete, neon kék motorról beszélünk. Hallottam pár motorost este, gondolom hasonló banda lehet, mint ami Magyarországon volt.
15-17 éves srácok alkotják és én az egyikbe mindig is fűlig vele voltam zúgva, volt is köztünk valami de nem jött össze, mert visszamentem New Yorkba. Na mikor kerestem már a garázs ajtó nyitóját, hallom, hogy valaki kinyitja a házba vezető ajtót.

-Mit csinálsz te ulyen későn? És a legfőbb kérdés miért ilyen hagosan?!!!- mondta rekedtes hangon egy srác.

-Öhh már bocs, de te ki is vagy- kérdeztem mert nem láttam fejét.

-Javon-mondta és ásított egy nagyot.

-Jaaa! A másik iker!-itt felnevettem kínomban.

-Tényleg még nem beszélgettünk! Csá, én Javon vagyok- mondta és nyújtotta a kezét.

-Hello! Én meg Kitty-mondtam, majd kézfogás helyett lepacsiztam vele.

-Amúgy te mit is csinálsz hajnali 1 kor itt?!- kérdezte tágra nyitott szemmel.

-Ja, csak körbe néztem és úgy gondoltam elviszem egy körre Sky régi motorját, hamár az enyém nincs itt- mondtam majd kerestem tovább a kapcsolót.

-Oké?? És most mit keresel?- kérdezte ezzell a ,,már megint mit csinál?" nézéssel.

-Az ajtó nyitóját- mondtam, de ekkor kinyílt az ajtó.- Ja! Kösz- mondtam, majd megöleltem és mentem a motorhoz.

-Látszik, hogy rég nem jártál itt- mondta gúnyosan nevetve.

-Hahaha. Nevessük ki azt aki nem talál valamit. Na de én mentem- mondtam és intettem felé egy viszlát jelet.

-Várj!- mondta hangosan.

-Mire?!- kérdeztem idegesen.

-Veled megyek- mondta majd levett a polcról egy sisakot.

-Ez ugye csak egy vicc?- kérdeztem nevetve.

-Nem! Veled megyek!- mondta majd arréb lökött a motortól és felült rá.

-De ne már haver! Miért nem mehetek egyedül??- mondtam es karba tettem a kezeimet.

-Mert nem ismered a környéket és ha elveszel az senkinek se lesz jó. Plusz nem hagyom, hogy tönkre tedd ezt a motort és magadat- mondta arogánsan.

-Hogy mi?!!!- mondtam tágra nyitott szemekkel.- Először is, én nagyon is jól vezetek és nem lenne baja se a motornak se nekem. Másodszor annyira nem lehet eltévedni és ha nem is tudnám az utat van telóm, azon megnézem. Harmadszor is nincs szükségem bébiszitterre. Attól még, hogy 3 évvel fiatalabb vagyok nálad az nem azt jelenti, hogy okosabb, ügyesebb és bölcsebb vagy nálam vagy tapasztaltabb- mondtam dühösen.

-Jólvan na! És mivan ha azt mondom, hogy nem vigyázni akarok rád, hanem csak elmenni motorozni?- kérdezte.

-Áhhh! Először én aztán meg te vezetsz- mondtam és ezzel a lendülettel eléültem a motoron.