Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
HYUNJIN _______________
A kapcsolatotok hét hónap után nyilvánosságra került, egy saesang által feltöltött videó miatt. Az elmúlt egy hétben a téged és a kapcsolatotokat érő kommentek egyre csak nőttek. Te pedig nem tudod megállni, hogy ne olvasd el őket mindennap legalább kétszer.
Egyre jobban jössz rá, hogy a rajongóknak igaza van. Tényleg kövér és undorító vagy. Az öltözködésed és a viselkedésed is megváltozott. Mostmár nem veszel fel olyan ruhát, amiből akárcsak egy kevés bőr is kilátszik. Kevesebbet eszel és beszélsz.
Három napja, egy olyan felvétel is nyilvánosságra került, amikor Hyunjin-ba kapaszkodva este sétáltok az utcán. Hyunjin jól tudja, hogy nem szeretsz sok ember közelében lenni, és főleg azt utálod a legjobban, hogyha néznek téged. De, ha foghatod a kezét vagy belekarolhatsz, akkor megnyugszol és biztonságban érzed magad. Ezért is voltál annyira belekapaszkodva akkor. De őt ez nem zavarja. Többször is említette, hogy szereti, ha belekarolsz, így közel tudhat magához. De a rajongóknak ez nagyon nem tetszik. A kinézetedet sem hagyhatták annyiban. Sosem volt sok önbizalmad, de ezzel most az a maradék is elszállt.
"Basszus úgy kapaszkodik belé mintha az élete múlna rajta"
"Sátán lánya."
"Elmehetne egy plasztikai sebészhez. Hyunjin-tól biztos kikönyörgi a pénzt."
"Nem akar még jobban az aurájába mászni?!"
"Azt a kurva de dagadt"
Barátod észrevette, hogy most már nem öleled meg, fogod meg a kezét vagy adsz puszit arcára úgy, mint szoktál, és ezt szóvá is tette.
- Szívem, valami baj van? - kérdezi miután hazaértek az esti sétáról.
Leültetek vacsorázni, de te csak az ételben turkálsz a villáddal legalább 5 perce.
- Dehogy. - mosolyogsz rá. Párod persze nem veszi be.
- Na jól van. - áll fel a székből. - Mi most beszélgetünk egy kicsit. - zavarodott arccal nézed, ahogy megáll melletted, majd minden előjel nélkül bal kezét a térdhajlatod alá helyezi, a jobbat pedig a hátadra és felemel, te pedig automatikusan átveted kezeidet a nyaka köré.
Rögtön elkap a félelem ahogy elkezd veled sétálni. Össze fog roskadni alattad.
- Hyunjin! - kiáltod kétségbeesetten a nevét. - Nagyon nehéz vagyok, tegyél le!
- Miről beszélsz kicsim? Pehely könnyű vagy. - feljebb emel, hogy bizonyítsa szavai jelentését.
- Tegyél le! - szavaid süket fülekre találnak. Azt sem tudod mikor értetek a szobájába, de már csak arra eszmélsz fel, hogy az ágyán ülsz kezeivel két oldaladon, ezzel beszorítva téged, miközben ő előtted guggol.
- Szerinted nem vettem észre, hogy mostanában máshogy viselkedsz? - néz rád lágyan szemeivel. - Bármit elmondhatsz nekem, ezt te is jól tudod! - közelsége lenyugtatta a fejedben lévő fogaskereket.
Kezeit derekadra csúsztatta hosszú pólód alá, ujjaival nyugtatóan simogatva bőrödet, amitől melegség járta át testedet. Tettei beszédre késztettek bármennyire is féltél a következményektől. A véleményétől rólad.
Ajkaidat akaratlanul is szólásra nyitottad.
Csak úgy ömlöttek belőled a szavak.
- Mióta... - vettél egy mély lélegzetet. - Mióta kikerült a kapcsolatunk én... Én mindennap szembe kerülök az emberek véleményével és mindenki csak szidja a kapcsolatunkat. De leginkább engem... - nézed kezeidet szomorú, könnyes szemekkel. - Mindenki csúnyának és dagadtnak tart. Eddig sem volt sok önbizalmam, de ezáltal eltűnt az a maradék is. Én csak szeretném végre szeretni magamat. - csúszott ki az első könnycsepp. Ujjai továbbra is nyugtatóan simogattak, lélegzetvisszafojtva hallgatva téged. Hangod remegett a feltörő érzelmektől. - Nem akarom tönkre tenni a karrieredet csak azért, mert egy ilyen lánnyal vagy együtt, mint én. - emeled fel fejedet szemeibe nézve. Arckifejezése nem változott, ugyanúgy nézett rád, mint mielőtt elkezdtél beszélni. - Már így is elég kínos lehet neked ez az egész helyzet.
Óráknak tűnő percekig csend volt. Hyunjin próbálta feldolgozni, amit mondtál. Fájt a szíve, hogy bárki ilyet mondana az ő barátnőjéről, de a legjobban az, hogy te ezt el is hiszed. Te vagy a legcsodálatosabb lány a szemében, bárki is mondjon bármit.
- Y/N. - két keze közé fogja arcodat. - Az én szememben tökéletes vagy! Aki ilyet mond, azt nem is lehet rajongónak nevezni. Nem is tudják, hogy milyen szerencsés vagyok veled! Kedvesen bánsz mindenkivel, legyen szó bármiről te már ott vagy és kérdés nélkül csinálod, mindennap megnevettetsz, szeretve érzem magam melletted. Akkora mázlista vagyok, hogy pont énnekem szánt a sors! - bármi előjel nélkül ajkait tieidnek nyomja. Csókjából minden érzelem kiolvasható. Lassú és érzelmes. - Gyönyörű vagy ahogy vagy! - simít végig arcéleden. - Jól tudom, hogy akik ismernek, mind csodálattal néznek fel rád! - nyom halvány csókot homlokodra. – Ne változtasd meg magad, néhány idegen ember véleménye miatt. Te vagy a legszebb és legcsodálatosabb nő, akivel valaha találkoztam!
Szemeid újra megtelnek könnyekkel, majd megállíthatatlanul záporozni kezdenek könnycsatornáid. Felállsz, Hyunjin-hoz hajolsz és átkarolva nyakát közelebb húzod magadhoz.
- Megbabonáztál, testben és lélekben. – motyogja nyakadba érzelmektől fűtve, csókot adva az említett testrészre, egy jóleső borzongást kiváltva belőled tettével, de legfőképpen szavaival.
- Most ezt rosszul hallottam, vagy te tényleg a büszkeség és balítéletből idéztél? – szipogod, mellkasába elrejtve arcodat, hogy ne lássa rózsás árnyalatot felvett arcodat.
