Az utolsó /Befejezett/

Feledékenység

Boldog hetek teltek. Nem történt semmi természetfeletti azon kívül, hogy egy alakváltóval voltam romantikus kapcsolatban. Amikor bejelentettük Leah-val, hogy együtt vagyunk, Sam nem repesett az örömtől. Nem mondta ki hangosan, de minden az arcára volt írva. Seth, Leah öccse, nagyon boldog volt, hogy végre Leah is megtalálta az igazit. Sue, Leah édesanyja, ő is örült lánya boldogságának, bár eléggé meglepett volt.

Az ágyon feküdtem, bámultam a plafont. Leah mellettem szuszogott, még nagyon korán volt, szóval nem ébresztettem fel. Halkan kikecmeregtem az ágyamból, majd kicammogtam a konyhába és nekiálltam reggelit készíteni. Mivel nem vagyok konyhakirálynő, maradtam a legegyszerűbbnél, a rántottánál. Kivettem a hűtőből négy tojást, majd felvertem őket és beleöntöttem a felvert tojást a serpenyőbe. Öt perc múlva már el is készült a friss rántotta.

-Jó reggelt!-lépett oda hozzám álmosan Leah.

-Jó reggelt!-adtam egy puszit ajkára.-Hogy aludtál?-kérdeztem, miközben megterítettem.

-Jól.-válaszolta, majd leült az asztalhoz és elkezdett falatozni.-Ez nagyon finom.-dicsérte főztömet.

-Köszönöm.-pukedliztem.-Elmehetnénk este vacsorázni.

-Miért?-kérdezte.

-Miért ne?-kérdeztem vissza.-Ne csináld már, nem is randiztunk!

-Nem szükséges randiznunk, hiszen már együtt vagyunk.

-Akkor én főzök!-jelentettem ki.

-Csak azt ne!-nevetett.-Rántottát és szendvicset remekül tudsz készíteni, de a többivel inkább ne próbálkozz!

-Nem is főzök olyan rosszul...-dünnyögtem.-Akkor menjünk szörfözni vagy sziklát ugrani.-álltam elő újabb ötletekkel.

-Túl veszélyes.

-Tudok magamra vigyázni!-vágtam durcás arcot.

-Ebből látszik, hogy nem.-mondta győzedelmes képet vágva.

-De akkor mit csináljunk?

-Maradjunk itthon és folytassuk azt, amit eddig is csináltunk.-csókolt meg.

-Nincs semmi izgalom az életünkben!-dobtam be a mosogatóba a koszos tányérokat, amik csörömpölve törtek össze.-Ezt nem így akartam...-takarítottam el gyorsan a törmeléket. Már az utolsó darabot készültem kidobni, amikor félre nyúltam és belenyúltam a késbe. Szúrást éreztem a tenyerem közepén, majd ráeszméltem, a kés átszúrta a tenyeremet. Szótlanul néztem vérző kezemet.

-Liv!-sietett oda Leah.-Gyere, indulunk az ügyeletre!-vált hangja hisztérikussá.

-Lee-Lee, nincs szükség rá.-húztam ki a pengét a tenyeremből.

-Hogyne lenne rá szükség!-rángatott az ajtó felé.-Egy kés átszúrta a tenyeredet!

-Leah, nyugodj meg kérlek!-dugtam víz alá a kezemet.

-Vérmérgezést kaphatsz vagy elvérezhetsz! Nem fogok megnyugodni!

-Nincs semmi bajom.-tartottam elé a tenyeremet, amin összeforrt a seb

-Ez lehetetlen...-érintette meg a seb helyét.-Pár perce még itt volt a hatalmas vágás.

-Azt hiszem, el kell mondanom valamit.-mondtam nyugodt hangon.-Egy hónapja meg akart ölni egy férfi, önvédelemből végeztem vele, így megúsztam. Másnap este történt egy igen furcsa dolog, farkassá változtam.-azt hittem, Leah nevetni fog, de halál komolyan figyelte beszédemet.-Másnap egy holttest mellett ébredtem, elmenekültem a helyszínről, féltem. Aznap rájöttem, nem csak a farkassá válás a furcsa dolog. Szupergyors és rendkívül erős vagyok és nagyon gyorsan gyógyulok. Nem tudom, miért és hogyan történt ez, de ez az igazság.