Angel from Hell

🦭7. fejezet🦭

-Miért vetted el a kezed?
-Ezután már elég monoton igazából ezután csak öltem meg öltem....
-Ennyi??
-Mondtam hogy nem érdekes, álcáztam magam néha és ennyi...

-Angyalka visszamehetünk?
-Én nem nagyon szeretnék, Edward te vissza mész?
-Szerintem úgy lenne a legjobb hogy egyszer itt egyszer ott és úgy senkinek sem kéne elhagynia a családját
-Rendben, legyen így! Most hova?
-Szerintem most maradjunk itt
-Jajj de aranyos vagy! Köszönöm!!
-Nincs mit köszönnöd.
-Akkor szerbusz Marcus!
-Angyalka-kinyitottam neki egy kaput amin nézhány másodperc múlva már el is tűnt
-Tudod Angyalkám be kéne neked vallanom valamit...
-Mit főnök?
-Anyád azért is elhagyott mert tényleg kiraktalak egy inkubátorba és nem öltelek meg. Ezután autóba ültem és baleseteztem egy vámpírral, aki átváltoztatott....
-A-apa??
-Igen kicsim....
-Hogy gondoltad??
-Mit??
-Azt hogy meghalsz amikor ott van a lányod akinek te vagy a kettőből az egyik akit szeret?!
-Hát az életemből akármi mást gondoltam volna hogy a szemere vetsz csak ezt nem
-A többivel nincs semmi probléma.
-Nem baj hogy ott hagytalak az inkubátorban, hogy egy lelketlen gyilkológéppé tettelek, hogy hazudtam??
-Nem nem baj, de miért nem mondtad el?
-Szerinted hogy reagáltál volna ha most már elég sok ideje égetsz a tűzben....
-Én nem égetlek. Jane!!-üvöltöttem és elég nagy adag fájdalmat küldtem rá hogy összeessen
-Mondtam már hogy ilyen Luciferesen ha lehet még az eddiginél is gyönyörűbb és tökéletesebb vagy? Mi van Angyalka, te a nagy alvilág ura belepirulsz néhány szavamba?!-mondta majd diadalmas mosoly terült el az arcán
-Fogdd be!-morogtam majd megcsókolt-nem pont így gondoltam...
-Hmmmm.... Hagyjam abba??
-Gonosz vagy!!
-Tudom, de pont ezért szeretsz-onnan folytattuk ahol az előbb abbahagytuk
-Igen részben, most örülök a leginkább hogy végtelen időnk van....