Me and you(Jj Maybank ff.)

13. fejezet

Szeretlek

Rafe-nek el kellett mennie, ezért egyedül vagyok Wheezie-vel, de egyszer csak ismerős hangokat hallotam, meg, és Wheezie-vel lerohantunk.

-Srácok! - öleltem őket magamhoz a többieket, kivéve Jj-t. Szenvedjen. - Ez mi a fasz? - néztem körül az ebédlőben.

-A szigetszoba. - suttogta a fülembe Jj, amitől kirázott a hideg.

-Ezeket ki tépte le? - kérdezte JB.

-A rém! - szólalt meg Wheezie.

-Wheez! - ment Sarah a húgához.-ki az a rém?

-A beteg nőci. Tegnap este Rafe-et kereste. - akkor értem már hogy miért ment el mellőlem éjjel Rafe.

-Sápadt szőke? - kérdezte Jj.

-Mankóval? - szólalt meg Kie, és Wheezie bólintott.

-Mi történt? - kérdezte JB.

-Először átkutatták az egész házat, aztán Rafe felküldött, de nem akartam lemaradni semmiről, úgy hogy hallgatóztam. És arról dumáltak hogy keresztben a szent flamingó.

-Ez egy kód.. Valami rejtvény! - gondolkodott Jj.

-A santo domingo kereszt? - kérdezte Pope Wheezie-t.

-Igen, de valami angyalokat is említettek. De hogy milyen angyalok, azt már nem tudom.

[...]

A snecik elmentek, es már csak én és Wheezie maradtunk megint ketten. Addig unoztunk, beszélgettünk úgy mindenről.

-Miért pont Rafe? Mármint hogy ő drogos. - kérdezte Wheez.

-Tudod... Még mindig szeretem Jj-t, és kell valami ami boldoggá tud tenni.. És hát megpróbálom Rafe-el, ő hátha boldoggá tesz.. - mondtam neki.

-Előbb utóbb vissza találsz Jj-hez, ha hiszed, ha nem. Hiszek bennetek Coco. Joral mindig él. - ölelt meg Wheez.

-Joral? - nevettem fel.

-Igen! Jj és Coral. Nagyon cuki név. - mosolygott.

[ pár nappal később]

Sarah itthon van, de Rose valamivel begyógyszerezte, én meg magamtól megyek, mert ha már Rafe a barátom, akkor nem hagyom egyedül.

Szóval... Sok minden történt. Rafe megszerezte a keresztet, most a Cameron család tulajdonában áll, és most visszük valahova. Azt nem tudom hova, mert persze senki sem pofázza el nekem.

-Rose... Hova megyünk a hajóval? - néztem fel a hajóra.

-Nyugi szívem.. Biztonságos helyre megyünk. - sikítottam végig a karomon.

-Mi volt ez a robbanás? - ilyedtem meg, körül néztem, és megláttam Jj-t, John B-t Pope-ot és Kie-t, én meg elmosolyodtam, és Jj is egyből.

-Megmentelek! - tátogta el, majd elrohant.

-Szívem gyere! - ráncigált a hajóra Rafe, de ellenkeztem.

-Nem! Rafe, engedj el! - sikítottam fel.

-Na ide figyelj... Ha nem szállsz fel most, esküszöm bedoblak a mocsárba az aligátorok közé! - súgta a fülembe, én meg könnyes szemmel jöttem rá valamire... Rossz ember a barátom. Rafe a kezemet szorongatva dobott be egy szobába, és rámzárta az ajtót. De van ablak! Gyorsan szétdúrtam mindent, hogy találjak valamit amivel kitudom taszítani az ablakot, és talátam is egy vajazó kést, mivel a reggelimhez volt. Egy villa és egy kés segítségével sikerült kiizélnem az ablakot, és ki is másztam. Kerestem mindenhol Jj-t, de helyette egy Pope-ot találtam, és egyből egymás karjaiba futottunk.

-Jézusom Pope de jó újra látni. A többiek? - kérdeztem tőle.

-Abban a konténerben. Mássz be az ablakon, ott lesz Kie és Jj. - mosolygott rám.

-Jézusom.. Köszönöm Pope. - pusziltam meg az arcát, és egyből oda futottam, bemásztam az ablakon, és megláttam Őt.

-Jj.. - suttogtam, és a fiú megfordult, és el sem hitte hogy itt állok.

-Lola.. - suttogta modt ő, és megölelt... Ilyen ölelést sosem kaptam tőle... Ez tele volt érzelmekkel. Szó szerint.. Olyan jól esett hogy a karjaiba lehettem. Elengedtük egymást, és megcsókóltam,amit viszonzott is.

-Ez mi volt? - hajolt el tőlem.

-Hiányoztál Jj.. - suttogtam.

-Te is nekem Lola. - csókolt meg most ő.

-Jólvan már gyerekek.. - jött hozzánk Kie, és egyből megölelt. - Jól láttam hogy bántott Rafe?

-I... Igen.. Azt súgta a fülembe ha nem jövök fel a hajóra, bedob a mocsárba az aligátorok közé. - könnyeztem be.

-Nyugi... Már nem tud bántani. - karolta át a derekamat Jj. Istenem de hiányzott ez már.

-Mikor jönnek a többiek? - kérdeztem.

-Nem tudom.. Igazából Sarah-ért és érted indultak el. Én azért nem mehettem mert hogy itt kell maradnom ezzel. - forgatta meg a szemét Jj, mire Kie megbökte.

-Ne beszélj így a sógórnőddel! - nevetett fel  Kie.

-Srácok... Ward... Él és virul.. - suttogtam.

-Hogy mi? - ordította el magát Jj.

-Sshh Jj! - csitítottam el.

[...]

-Jj vigyázz! - ordítottam, majd annyit látok hogy egy hatalmas vas rúd felém közelít, lehajolok, és nem engem talált el, hanem... Jj-t.

-J! - sikítottam fel, és annyit látok hogy Jj a vízbe zuhan. Egyből utána ugrok, és karjaimba zárom. - Jj.... Marad velem... - suttogtam sírva. - Majd lesz egy kis szigetünk, ahol csak mi, snecik leszünk, és majd ott törvénytelenül, de összeházasodunk... Lesz kis Jj és kis Coral, és Coral Maybank lesz a nevem.. Lesz egy kis fakunyhónk, ahol felneveljük a gyerekeinket. - sírtam.

-Segítség!! - ordítottam. - Jj maradj velem. SEGÍTSÉG!

Majd jött a megmentő csapat. Kie, John B, Pope, Sarah, és egy barna lány. Felhúztak minket, és még mindig Jj-t keltekettük. Épp elkezdtem volna újra éleszteni, amikor Jj vizet köpött ki, és egyből magamhoz öleltem.

-Baszki Jj.. - suttogtam, és megcsókóltam.

-Éljen az ifiú pár! - ordította Sarah, és megölelt.

[Két héttel késöbb]

-Én, Coral Carrera fogadom, hogy hű társad leszek egészségben betegségben, örömben bánatban, es mindig melleted leszek, amíg a halál el nem választ. - mondtam amit John B mondott. Most házasodunk össze Jj-vel, persze ez egyáltalán nem törvényes, de kit érdekel.

-Én Jj Maybank fogadom hogy hű társad leszek egészségben betegségben, örömben bánatban, és mindig melleted leszek, amíg a halál el nem választ. - mondta Jj, majd a gyűrűjét az ujjamra húzta, én meg az enyémet az övére. Mivel nem látszik rajta túlságosan hogy női, ő neki ez is megfelel.

-Mostmár megcsókolhajta a menyasszonyt. - mondta John B, majd Jj menyasszony fogásban felemelt, és megcsókólt,mire mindenki tapsolni és sikítozni kezdett.

Megtaláltam az igaz szerelmet. Talán pont ezért kellett várnom 16 évet, hogy szerelembe essek, hogy a tökéletesnél tökéletesebb férfit találjam meg. Nekem Jj. 16 hosszú év kellett ahoz, hogy megtalájam azt a férfit akivel az életemet élhetem le, vagy épp áldozzam fel. Szerelmes vagyok. Kétségtelenül szerelmes.

-Szeretlek. - súgtam.

-Szeretlek. - súgta ő is.

                            Vége

            Vagy talán mégsem?