6. Fejezet

396 13 0
                                    

                           Segíts!


Este már otthon voltam, mert anyáék csak annyit nem engednek hogy ott aludjak. Nem tudják hogy együtt vagyunk Jj-vel, de modt reggelinél akarom bejelenteni.

-Jó reggelt! - mentem oda az asztalhoz.

-Jó reggelt kicsim. Kivel beszéltél éjjel hogy nevettél? - mosolygott anya.

-A barátommal beszéltem. - jött ki a számon.

-Mivan?! És ki az? - mosolygott anya.

-Amm.. Jj.. - motyogtam, majd anya arca megváltozott.

-Mivan?!! Az a Jj?! A sneci? - akadt ki.

-Igen! Apa is sneci volt bassza meg! És nem mondhatod meg hogy kivel legyek együtt és kivel ne! Elegem van! Tudod mit?! - nevettem fel.-Engem elvesztettél! Elköltözök! - ordítottam,majd felszaladtam a szobámba, össze pakoltam a cuccom egy nagy utazótáskába, majd kiugrottam az ablakon, és irányba vettem John B házát. Az utat megkönnyeztem. Tudom hogy én vagyok az áldott kis íze, de nem kell ennyire túlzásba vinni. Mostmár egyedül élem az életemet... Vagyis én, és a snecik.

-Hali.. - suttogtam amikor bementem a házba, majd Jj szobájába siettem, és utat eresztettem a könnyeimnek. Becsuktam kulcsra az ajtót, majd leültem háttal az ajtónak, és arcomat tenyerembe temettem, és hangos zokogásba kezdtem. Pár perc múlva kopogást hallotam.

-Lola... Mi a baj? - hallotam meg Jj hangját.

-Semmi... Most légyszi hagyj.. - mondtam, majd újra zokogni kezdtem.

-Légyszi engedj be! Segíteni akarok! - mondta, majd ő is az ajtónak támasztva magát, leült.

-Össze vesztem anyával mert elmondtam hogy együtt vagyunk.. És... Elköltöztem otthonról. - mondtam, majd egy mozdulattam elfordítottam a kulcsot az ajtóban, arrébb mentem, és Jj kinyitotta az ajtót.

-Gyere ide! - tárta szét a karjait, majd egyből átöleltem, és ő is a karjaiba zárt. - Majd együtt megoldjuk... John B-nek biztos nem baj ha ideköltözöl. Majd megbeszélem vele. Majd együtt alszunk, eszünk, és mindent együtt csinálunk. - puszilgatta a hajamat.

-Szeretlek Jj. - suttogtam, majd felemeltem a fejem, és megcsókóltam.

-Szeretlek... De... Gyere, beszéljünk John B-vel, és Kie-vel. Kie majd hozza a többi cuccodat. - mosolygott, majd megfogta a kezem és kivitt a nappaliba.

-John B, öreg barátom. - ült le Jj JB mellé.

-Mondjad, mi a baj? - tette le a telót John B.

-Lola-t kidobták. - mondta gyorsan.

-Vagyis én jöttem el, mert nem fogadta el anya kapcsolatom Jj-vel. - helyesbítettem.

-És... Van még hely ennek a gyönyörű hölgynek? - nézett rám mosolyogva Jj.

-A te szobádba. És én szívesen látlak itt Coco. - ölelt meg John B.

-Na... Ő az enyém JB. - húzott el Jj az engem ölelő fiútól.

-Beszállok a csekkekbe, veszem én a zabát, takarítok, főzök! - mosolyogtam.

-Jaj hagyjad már! - nevetett John B.

-Nem! Van pénzem erre az egészre! - nevettem, majd elővettem a telóm, és hívtam is Kie-t.

-Szia Kie! - köszöntem bele.

-Hugi! Szia.. Hogy vagy? - kérdezte.

-Jól... Mostmár. - néztem Jj-re. - De... El tudod hozni az összes ruhám, sminkem, cuccomat? Soha többet nem akarom anyáékat látni! Itt fogok lakni John B-nél. És... A szekrényem legmélyén van egy nagyobb doboz. Abba van a fizum, és azt a dobozt is hozd már el légyszi! - hadartam el.

Me and you(Jj Maybank ff.) Where stories live. Discover now