Resident Evil - Sötét Játszma

Érdekes fordulat

Leon szemszöge:

Másnap reggel arra keltem ,hogy valaki az ajtómon kopog ,mikor rákérdeztem, hogy ki az csak annyit mondtak menjek az elnök úr irodájába. Gyorsan össze készülődtem felvettem egy inget , öltönyt és már rohantam is .
Mikor oda értem az elnök nyugodtnak tűnt ,kicsit megkönnyebűltem ,hogy nincs semmi gond.

-Jó reggelt Leon. Remélem nem keltettek fel, ígérem rövidre fogom a mondandómat.
-Dehogy is , egyébként is azért vagyok itt hogy bármikor bármiért szóljon.
-Igazából a jövő héten lesz egy kis ünnepség semmi különös, szeretném ha mindenféle képpen ott lennél és ha gondolod hozhatod a csapatod is így csak jobban bebiztosítjuk ,hogy ne legyen semmi kellemetlenség.
-Köszönöm a meghívást ott leszünk.
-O és ha már csapatról van szó ,hogy sikerült a tegnapi edzés? Milyenek az újoncok?
-Hát igazából a többséggel megvagyok elégedve. Viszont Zoe ... elég problémás, tisztába van vele hogy a szülei az Umbrellánál dolgoztak?
-Igen tudok róla... Amíg szem előtt tartjuk nem lesz gond.
-Hát én minden tőlem telhetőt megteszek..
-Tudom Leon már bizonyítottál párszor.
Lassan kezdődik egy tárgyalásom , ne haragudj de nekem most el kell mennem , ha bármi van nyugodtan szólj.

Ezután rögtön el is ment az elnök úr.

Még bőven volt idő az edzés kezdetéig de ennek ellenére a közpon felé vettem az irányt . Az úton vettem egy kis rágcsát ,bár alig ettem egyszerűen nem volt étvágyam. Amikor beértem láttam ,hogy minden úgy volt hagyva mint tegnap , jó tudni legalább itt nem ólálkodik senki. A táskámban volt egy kevés kitöltésre váró papír ,ezek nem voltak nehezek most bőven volt időm megcsinálni de hiába ,mire végeztem még mindig volt egy óra kezdésig.
Gondoltam miért ne edzhetnék én is kicsit ,átöltöztem és neki is láttam.
Egy kis idő elteltével legnagyobb meglepetésemre Zoe lépett be a terembe, nem gondoltam volna, hogy jönni fog egyáltalán. Rám se nézett csak leült a padra és csendben várt. Ma azért már sportosabb ruházata volt . Teljesen megfeledkeztem magamról mert vagy perceken keresztül biztosan őt bámultam.

-Mit bámulsz?!
-Öhm... csak meglepődtem hogy a tegnapi után bejöttél.
-Nincs más választásom...
-... örülök hogy itt vagy Zoe.

A termen ezután a kínos csend uralkodott, számomra legalábbis baromi kínos volt.
Épp ezért kicsit megkönnyebűltem amikor láttam ,hogy James és Michael is megérkezett.
Mindenkinek kiosztottam a feladatot ,hogy mit csináljanak bemelegítés képp és utána. Természetesen Zoet baromira nem érdekelte csak ült tovább a padon csendben. Próbáltam várni hátha megmozdul vagy valami de semmi. Végül kénytelen voltam oda menni és beszélni vele.

-L.: Zoe...mit is csinálsz pontosan?
-Z.:Koncentrálok..
-L.:Mégis mire koncentrálsz?

Kérdeztem kicsit kínosan.

Majd pár másodperc elteltével felállt és elkezdett felém sétálni.

-Z.:Sok mindenre lehet koncentrálni..Leon. Koncentrálhatok akár egy feladatra ,környezetemre ,magamra vagy akár arra is ,hogy ne verjek neked be egy hatalmasat.
Akárhogy is nem gondolod ,hogy neked is kéne
koncentrálni...hmm..koncentrálni a célod elérésében...egyáltalán van célod? Tudod hogy mégis mit csinálsz vagy hogy mit akarsz?

Miközben összevissza beszélt körbe járt körülöttem mint aki a leg sejtelmesebb ember akarna lenni a világon,ch nem ez az első hogy ilyen nővel van dolgom.

-L.:Zoe... megértem, hogy utálod ezt az egészet , tudom hogy nem azért vagy itt mert itt akarsz lenni hanem mert rád eröltették , tudom mit érzel...de muszáj haladnunk .
-Z.:Kibaszottul nem tudsz semmit...

Amint ezt kimondta a teremben sötétség lett és a számtalan csapda és akadály jelent meg. Zoe egy szempillantás alatt végig ment a pályán és vissza kapcsolta az áramot.

-Z.:Csak koncentrálni kellet , egyébként azt hittem nehezebb lesz...

Miután ezt elmondta fogta magát és elment. Mégis ezt az egészet hogy csinálta? Honnan tudott egyáltalán erről ?
Miután vissza rázódtam a valóságba tovább tartottam az edzés a két fiúnak de őket ma is elengedtem hamarabb.
Amikor üres volt a terem újra elkezdtem pakolászni észre vettem ,hogy a padon egy nyaklánc hevert , valószínűleg Zoe hagyta ott...

Zoe szemszöge:

[Még hogy tudja min megyek keresztül..., fogalma sincs.-]
Már félúton jártam haza fele amikor észre vettem ,hogy a nyakláncomat bent hagytam a terembe.. marha jó.
Úgy se volt jobb dolgom így elindultam vissza a központba. A terem közelében voltam már de még mindig semmi hang nem volt tehát az edzésnek hamarabb vége lett , viszont az ajtó még résnyire nyitva volt. Mikor az ajtóhoz léptem a résen keresztül próbáltam felmérni mi a helyzet és hát mit is mondjak... Egy pillanatra vissza is léptem az ajtótól de mégis valamiért utána újra bámészkodtam. Leon volt bent egyedül, éppen öltözött át. Az a felső amit edzésen viselt már nem volt rajta helyette az ingét készült felvenni. Fuu alapból is vonzó külseje van be kell valljam, de így...nem bírtam levenni a tekintetem az izmos testéről. Teljesen megfeledkeztem magamról és csak őt bámultam, a nagy bámészkodásban véletlen meglöktem az ajtót ami természetesen nyikorgott így Leon egyből felfigyelt rá. Talán egész életemben nem éreztem még magam ilyen kínosan.

-Oh Zoe nem számítottam rá hogy vissza jössz, esetleg plusz órát akarsz?
-Izé... Mr. Kennedy...

[Gyerünk már mi van velem? ]
Próbáltam nem rá nézni mert szerintem vörösebb voltam mint egy paprika.

-Ne haragudj ha kellemetlen helyzetbe hoztalak, tényleg nem számítottam rád.

Mondta miközben begombolta az ingét.

-Nem is értem miért itt kell öltözni...csak a nyakláncomért jöttem utána megyek is.
-Itt van nálam, tessék.
-..köszönöm..
-Volna még egy kis időd? Le vezethetnénk a mai feszültséget ha gondolod.
-Öhmm..

Már kezdtem rosszra gondolni de Leon felém nyújtott egy pisztolyt. Hah.. kedvenc játékszerem egyike.

-Még úgy se láttam hogy bánsz a fegyverekkel.
-Na jó... éppenséggel rá érek.

Elindultunk a lőtér felé. Elég nagy helyről van szó, tele volt külön féle fegyverekkel de Leon megkért ,hogy az ő pisztolyát használjam. Természetesen nem volt ezzel semmi bajom ugyan úgy lehet teljesíteni ezzel is mint a többivel.
Leon volt olyan kis kedves hogy az egyik legnehezebb szintet indította el nekem. Be kell valljam baromira nem volt könnyű főleg egy pisztollyal de megcsináltam.

-Szép volt .
-Kérlek..

A pisztolyt vissza nyújtottam neki de nem fogadta el tőlem.

-Maradjon csak nálad, tekints rá úgy mint egy ajándék.
-Ugye tisztába van van vele .... Mr. Kennedy hogy nem lehet nálam amíg vége nincs a kiképzésnek.
-Ha indokoltnak tartom nálad lehet. Na menjünk biztos már eleged van belőlem mára.
-Hát..

Elindultam kifelé a lőtérről én mentem elől, úgy tűnik Mr. Faszagyerek még igazi úri ember is tud lenni vagyis ezt gondoltam...