𝕍𝕖𝕤𝕫𝕖́𝕝𝕪𝕖𝕤 𝕚𝕕𝕖𝕘𝕖𝕟

52.

    Az úton végig telefonált , mind addig amíg egy telekre nem értünk és ott kikészített üvegeket , bábúkat és fémdobozokat láttam egy faasztalon . A telek nem volt elkerítve semmitől . Volt egy hintaágy kirakva az asztaltól pár lépésre , de semmi egyéb.
Levettem a bőrdzsekimet és így világossá vált ,hogy a felsőm háta nyitott volt . Sétálgattam , amíg megnem pillantottam a dombról a kertváros szélét . Ez milyen szép lehet este. Ott álltam és néztem mikor Alexander kimondta a nevem .Felé fordultam , s kíváncsian néztem végig ahogy elő veszi a fegyvert a derekától.
-Gyere ide kislány , s megmutatom mim van .
Elnevettem magam.
Kislány ?
-Mi olyan vicces ?
-A megnevezés .-álltam mellé.
Alexander maga elé húzott , majd el kezdte magyarázni milyen fegyvert tartok a kezembe . Elmondott mindent és esküszöm ,hogy próbáltam megérteni , de olyan volt mintha mandarinul beszélt volna . Elsőre megmutatta , hogy hogyan kell tartani a pisztolyt, majd azt ,hogy ő hogy lő. Aztán mögém lépett és , segített célozni . Mikor végig simított a fenekemen elvettem az ujjam és hátra toltam hirtelen a seggem. Alexander felhörgött .
-Mit is mondott a doki?
Nem akartam neki elsőre megmondani , hogy zöld lámpát kaptam . Azt akartam , hogy szenvedjen még egy kicsit . Miért is adnám meg neki azonnal amit szeretne .
-Még három hét pihenő. Aztán kontrol és akkor elmondja a továbbiakat . -motyogtam annyira határozottan ahogy csak tudtam .
Ez az nem röhögtem el magam.
-A kurva életbe .
-Mi az Alex?-horkantam fel ,majd céloztam és lőttem.
-Alakul ez . Gyakorlunk ,majd és megállíthatatlan leszel.
-Csak nehogy te legyél az a célpont .-mosolyogtam.
-Ohh angyalom ez soha nem fog megtörténni. -söpört ki egy tincset az arcomból.-El akarok neked mondani valamit .
-Mondjad .
-Nem most , most inkább menjünk el valahova .
-Na de hova ?
-Majd meglátod babám .-mosolyodott el.
  Amikor a kocsihoz sétáltunk akkor tűnt fel ,hogy már két órája ott vagyunk.  Eltettem a dzsekimbe a telefont , majd beültem . Nem akartam felvenni , mert tudtam hogy a kocsiba kifogok gyulladni .  Alexander telefonált én pedig a barátnőmnek SMS-eztem , hogy milyen a nászút és ,hogy van a kis Belén . Tudtam ,hogy Szicíliába utaztak azért nem is hívogattam , hogy ne zavarjam őket sehol. Megálltunk egy kis útmenti kajálda szerűnél, ahol a gyerekek fociztak mezítláb és nevetgéltek . A kislányok egymás haját fonták . Az asszonyok zöldséget pucoltak  és persze a férfiak készítették a húst .
Alexander előre ment és mikor meglátták mindenki jó kedvel köszönt nekik . Bementünk és mindenki hatalmas mosollyal köszöntött minket . Nem néztek rám furcsán inkább csillogó szemekkel követtek végig . Nem értettem . Biztos nem én vagyok az egyetlen nő akit elhozott ide Alexander .
-Lino bácsi .-köszönt nagy mosollyal , majd magához húzta a pocakos bácsit és megpaskolták egymás hátár .
-Alexander fiacskám . De jó ,hogy jöttetek . Mindjárt kész a kaja .
-Már farkas éhesek vagyunk. Ügye?-nézett rám , én pedig mosolyogva kinyögtem egy 'igen-t' .
-Gyertek üljetek le kint . -mosolygott felém egy hölgy .-Gloria . Vigyél ki terítéket !-szólt egy leányzónak aki alig lehetett tíz éves . A kislány mosolyogva fogta meg a kezem és húzni kezdett az asztal felé. Leültem a fa padra és hirtelen körém gyűltek a lányok. Egy ideig csak néztek, de miután szóba elegyedtem velük feloldódtak.
-Nagyon szép a hajatok.
-Ügye ? Fodrász leszek , ha felnövök .
-Azta mindenit ,ez remek , akkor már tudom kihez fogok járni. -mosolyodtam feléjük.
-Szívesen látlak majd a szalonokba .-mosolyog felém ismét a hatalmas barna szemű kislány aki a terítésért felelt .
A legkisebbik lány felkéredzkedett az ölembe , így nem tettem mást mint megdajkáltam.
-Neked gyönyörű a hajad .-szólalt meg egy kisebb lány mosolyogva miközben megfogta a hajam .
-Köszönöm, de a közelébe nem érhet a ti hajatoknak.
-Befonhatjuk?
-Lányok ! Hagyjátok Natalia-t!-korholta a lányait az anyjuk.
Elmosolyodtam aztán bevillant .
Honnan tudja a nevem?
-Á itt a rajongó táborod .-szólalt meg Alexander .
-Legyen az lányok,hogy megkajálunk , utánna amíg ejtőzünk tiétek a hajam.
-Ú tényleg ?-ragyogott a tekintete fel Gloria-nak.
-Persze!Mindig állom a szavam.
-Neked nagyon jó illatod van .-nézett rám ismét a szőkés barna kislány . -Ő nagyon szép bácsikám.
-Igen ő az . Na sipirc ,mielőtt anyátok leszid titeket .-zavarta őket el.
Soha nem találkoztam még ennyire jól nevelt gyerekekkel . Egyszerűen nem tudtam levakarni az arcomról a mosolyt .
-Elvarázsoltak.-motyogtam.
-Szerintem te is őket . -ült le mellém a padra , s az órás kezét maga elé tette .
-Miről akartál beszélni?-kérdeztem miközben a hajam egyik oldalról áthúztam a másik oldalra.
-Ez nem olyan téma amit evés közben akarok megbeszélni. -dörmögte .
-Még nem eszünk. -érveltem gyengén.
-Mindenre van válaszod igaz?-nézett fel , s kereste a szemkontaktust .
-Valahogy úgy .-mosolyodtam el.
-Szóval mit mondott az orvos ? Minden oké?
-Igen ,minden . Fogynom kellene .-hazudtam . Kíváncsi voltam ,hogy észre veszi e hogy hazudok.
-Ez teljesen egy hülye vak vadbarom? Fogynod ? Hova a faszomba ? Olyan vagy mint egy cérna szál.
Nevetésben törtem ki . Alexander arca ellágyult , s láttam ,hogy fogalma sincs min nevetek olyan jót .
-Szívatlak Alexander . -kuncogtam .
Egy apró mosoly jelent meg az arcán ,s úgy döntöttem , hogy közlök vele amit elterveztem.-Fabiana-val este elmegyünk bulizni .
-Oké.-vágta rá lazán ,majd meghozták az ételt . Neki álltunk enni és ismét furcsa dolog történt . Elmesélte , hogy ezen a környéken nőtt fel , és egyszer mikor eléri amit szeretne akkor vesz itt egy házat és itt telepszik le a családdal . Annyira más volt ilyenkor . Nyoma se volt annak a komoly , követelőző és folyamatosan mufurc magfia főnöknek . Csak néztem őt ahogy áhítattal mesél a terveiről , s az arca teljesen ellazult és nyugodt volt . Ilyenkor annyira szerettem a közelébe lenni . Alapból vonzott ,mint egy mágnes , de ilyenkor annyira más volt . Mintha nem is az lenne aki. Az utolsó pár falattért viaskodtunk a villáinkkal és úgy nevettünk ,mint a gyerekek.
A délután folyamán miután haza értünk Alexander kapott egy telefont és onnantól kedve egy idegbeteg állat volt . Nem értettem , hogyan tud tized másodperc alatt átformálódni. Dona-ra néztem kérdően , de ő is csak felhúzta a vállát jelzés kép , hogy fogalma sincs arról mi történhetett . Anya és Dona babáztak amíg én pedig felmentem lefürdeni és elkezdtem készülődni . Fabiana és Alfredo otthon készültek el , s örültek , hogy hosszú idő után kaptam egy kis kimenőt , persze a kér nagyi jelölt azonnal kaptak az alkalmon .
Felvettem egy bőrhatású hosszú gatyát , majd egy csipkés fekete body-t, majd ,hogy ne legyen ennyire kihívó a tetejére felvettem a bőrkabátom. Épp a magas vastagsarkú boka csizmát vettem fel ,mikor Alexander sétált végig a folyosón spanyolul ordibálva . Vettem egy mély levegőt , majd a konyhába mentem , hogy igyak egy kávét , míg megérkeznek a friss házasok. Alexander sétált be és megállt előttem felhúzott szemöldökkel.
-Hova készülsz?
-Bulizni.-vágtam rá könnyedén , majd fogytattam a kávé főzésér, majd odasétáltam az ajtóhoz.-Mamák kértek kávét?
-Nem kérünk .-válaszoltak egyszerre .
-Te kérsz? -sétáltam vissza a kávéfőzőhöz.
-Ja .
Bólintottam ,majd kivettem két kávés csészét a szekrényből.
-Így akarsz elmenni bulizni?
-Hogy ? -kérdeztem vissza neki háttal.
-Olyan ruhában ami a kibaszott hálószobába való.
Lenéztem magamra , s tudom mire értette ,de nem érdekelt .
-Igen . A másik ha a hálóba való lenne , talán nem lenne rajtam . -öntöttem tejet a kávémba , majd az expresso-t elé tettem .
-Kurva vicces vagy Natalia . De kurvára nem fogsz így elmenni.
Felnevettem . Nem akartam elhinni , hogy azt hiszi uralkodhat rajtam.
-Megjöttünk, induljunk.-kukucskált be Fabian.
Fogtam a telefonom és a zsebembe dugtam . Lehúztam a kávét ,majd elsétáltam a pult előtt.
-Elmentem , te pedig dobj be két szem nyugtatót , mert agyvérzésed lesz,ha folyamatosan fortyogsz.- motyogtam , majd mikor kiértem az ajtón akkor tudtam , hogy ezzel eléggé felhúztam most.
Alfredo jó fej volt . Azt mondta , hogy ő csak elvisz minket és ő utánna vissza megy Belén végett , ha pedig haza akarunk jutni akkor jön értünk. Egy kérése volt , hogy azért ne eszméletlenre vágjuk magunkat. Amit én nem is akartam , csak egy kicsit el akartam szabadulni a házból és a zsörtölődő Alexander mellől.