𝕍𝕖𝕤𝕫𝕖́𝕝𝕪𝕖𝕤 𝕚𝕕𝕖𝕘𝕖𝕟

46.

Natalia

      Ott ültem az ágyon és Alexandert néztem , ahogy dobol a lábával , majd felpattan és elkezd sétálgatni. Befeszült . Mi a fene lett vele ? Nem szóltam semmit , megvártam amíg ő szólal meg .
    -Add csak ide azt a szart!-parancsolt rám .
-Mit a névjegyet ? -kérdeztem vissza.
-Azt !-dörmögtem .
-Minek ez neked ?-nyújtottam oda neki. -Mi a bajod Alexander ?-néztem rá kérdően.
Egy mozdulattal fogta és ketté tépte ,majd a kukába dobta . Kérdően néztem rá.
-Nincs arra szabály ,hogy a doki nem flörtölhet a betegével?
-De van , de miért kérd...-elnevettem magam.-Atya úr isten te azt hiszed ,hogy flörtölt velem? Alexander ne legyél gyerekes . Normális volt . Csak kedves akart lenni.
-Inkább a bugyidba akart be mászni .
Féltékeny lenne ?
-Hát te teljesen hülye vagy .-kuncogtam .
-Nem vicces Natalia ! Mi a faszról beszélsz ,hogy haza jössz ?
-Hallottad nem?
-Kurvára hallottam , de biztos ,hogy nem . Meg kell gyógyulnod ,hogy minél hamarabb kezdhess mint az orvosunk , ha csak nem akarsz a ficsúr ajánlatával élni.
-Atya útisten Alexander .-nevettem fel megint .
-Ne nevessél baszki!-parancsolt rám ,de láttam ,hogy mosolyra húzódik a szája .
-Haza megyek és pont ! Felnőtt nő vagyok , nem mellesleg orvos , tisztában vagyok azzal ,hogy mit csinálok , de else képzeld azzal a nagy fejeddel ,hogy kihagyom a legjobb barátnőm esküvőjét ! Majd pihenek otthon .
Felnevetett .
Kivillantotta a szép fehér fogait .
-Mi vicceset mondtam ? -tettem ki az ágy szélére a lábam ,hogy felkeljek . Letettem a lábam a padlóra , s óvatosan felálltam . Ám a lábaim alig akartak még megtartani. Megszédültem . Becsuktam a szemem , hogy enyhüljön az érzés . Hirtelen erős kezek fonódtak körém , s tartottak mintha össze esni készülnék.
-Szerinted hagyom ,hogy haza menj így ? Ha már annyira akaratos egy nőszemély vagy , oké , de akkor nálunk leszel ahol  valaki szemmel tud tartani. -dörmögte és a meleg lehelete megcsapta az arcom.
-Van választásom? -horkantam fel,majd a szemébe néztem , a kezeim ösztönösen az övére csúsztak így kapaszkodtam belé.
-Na mi van édes elvesztetted az ellenkező képességeidet ? -húzódott mosolyra a szeme .
-Csak szeretnéd , de a szerencsédre most még túl gyenge vagyok ellenkezni. Még egy ovis is eltudna verni. -nevettem fel. -Elengedhetsz jobban vagyok.
-Nem akarlak . Segítek felöltözni.
-Megy egyedül is . -kacsintottam rá ,majd elengedtem . Alexander arrébb lépett és úgy nézett biztos távolból ,mintha egy gyerek lennék.
Iszonyatosan gyenge voltam még , de nem mutathattam ki. Alexander pedig látta az arcomon és dörmögéssel tudatta ,hogy nagyon nem tetszik neki ez a helyzet . De nekem se . Utálok valakire rászorulni.
Elindultam a mosdó fele ami a szobámból nyílt . Lassan ,de biztosan .
-Hova mész?
-Vécére?-tettem szét a kezem mintha elcsodálkoznék.
Bólintott ,majd tovább nyomkodta a telefonját . Becsuktam magam mögött az ajtót , majd leültem és akkor hallottam ,hogy valakivel beszél .
-Natalia ?-hallottam meg a doki hangját.
-Mosdóban.
-Hoztam a zárójelentését . Bármi probléma van hívjon nyugodtan . Egy példány az Övé a másikat alá írva adják le a recepción.
-Nem lesz ! Vigyázok rá.
-Rendben , a számom oda adtam , ha kérdés...-kezdett volna a mondókájába .
-Dokikám megtenné ,hogy nem próbál meg nyomulni a barátnőmre ,mert kicseszettük nem bírom.
A pofámról le sül a bőr . Mi a fenét csinál?
-Uram félre érti! Szigorúan a páciensemként kezelem .
-Remélem is . -dörmögte mély hangon Alexander .
Hallottam ahogy kimegy , majd amíg kezet mostam kicsapódott az ajtó .
-Jól vagy ?
-Pisilnem se lehet ?-horkantam fel.
-Sokáig tartott . -motyogt.
-Mit vagy úgy oda ? Te eközben rohadt kínos helyzetbe hoztál. -csattantam fel.
-Ez?-mutatott maga mögé.
-Pontosan tudod miről beszélek Alexander . Mire volt ez jó?Miért mondtad ,hogy a barátnőd vagyok?
-Te is azt mondtad Matheus-nak .-nézett rám szúrós szemekkel .
-A helyzet teljesen más volt . Mit féltékenykedsz itt ?
-Én ? -nevetett fel kínosan , de láttam az arcát . -Féltékeny ? Mire ? Erre a dísz pöcsre , a cuki muki mosolyával ? Hagyjál  már a faszomba . 
Hazudik.
-Oké -oké . Tételezzük fel ,hogy elhiszem . Akkor miért tépted szét a névjegyét ? -kuncogtam.
Halványan elmosolyodott ,majd közelebb lépett , s a karjaival a kézmosónál tartott .
-Kérjek neked másikat? -vált cinikussá.
-Á kérek magamnak.-mosolyodtam el ahogy megláttam ,hogy megfeszül az álla . Közelebb hajoltam , s motyogni kezdtem . -De lehet inkább elfogadom az ajánlatát és akkor minden nap vele lehetek .
-Ne piszkáld a tigris farkát Natalia !-figyelmeztetett krákogva .
-Úgy vettem észre  ,hogy a tigris kimondottan szereti ,ha a farkával játszadozom. -néztem a szemébe , majd elléptem előle és ki akartam sétálni , de ekkor elkapta a csuklómat és vissza rántott. Úgy csapódtam neki ,hogy felnyögtem ,mire Alexander felmordult és megfogta a nyakam gyengéden , s a számra tapadt .Elsőre úgy tűnt ,mintha várna arra ,hogy eltoljam . Viszont nem akartam . Hiányzott már a közelsége . Akár mennyire is éreztem  piszok szarul magam ,annál jobban éreztem magam , az idő alatt míg csókolt . Egy kis idő után a nyelve bebocsátást kért a számba és én engedelmeskedtem neki. A nyelveink csatáztak  és amikor a nyakamon lévő keze ellazult , s felcsúsztatta az arcomra elvesztem. Mintha megállt volna az idő. Soha nem akartam nyálas csöpögős szerelmet , de mindig vágytam egy fajta tűzre ,amitől nem undorító silányak a mindennapjaink együtt. A kezeim a mellkasára kúsztak , s addig araszoltam amíg hozzá nem ért a bőröm a bőréhez. Akkor mintha egy bomba robbant volna bennünk . Úgy faltuk egymást ,mintha nem lenne holnap.
    Levegő hiányában váltunk szét és egy ideig csak néztük egymást ,majd krákogott egyet és motyogni kezdett .
-Ne szórakozz velem !
-Ez pontosan fordítva történik .-motyogtam ,majd beharaptam  a számat és elindultam kifelé. Elkezdtem össze pakolni a cuccaimat amit Fabiana pakolt össze , s kerestem valami kényelmes ruhát amit felvehetnék.
Egy bővebb fehér melegítő alsót és egy fehér topot kaptam magamra , az felé meg a bőrkabátom .
-Kész vagy ?
-Aha.-motyogtam , majd kifésültem a kezemmel a hajam , s fel akartam venni a táskát.
-Natalia! -szólt rám , majd a kezemre rakta a kezeit . Elvette a táskám ,majd a másik kezét felkínálta nekem . Elfogadtam ,mert tudtam ,hogy hosszú lesz az út mire leérünk.  Együtt sétáltunk ki , majd megvárta amíg  bemászok és magamra csukom az ajtót . Beült mellém , majd rám nézett .
-Mivan?-húztam fel a szemöldököm.
-Öv!
Cammogtam egyet ,majd elnyúltam érte és bepattintottam a csatba . Az isten szerelmére mondja azt nekem valaki ,hogy ezen a férfin ki lehet igazodni. Biztos ,hogy nem . Ez az előbbi heves csók is mi volt ? Eddig meg távol akarta magát tartani tőlem , most meg megint ő közeledik . Esküszöm nem tudom követni őt .
      Dona úgy várt mintha egy eltűnt gyermeke tért volna haza . Úgy ölelt mintha évek óta nem látott volna . Miután megnyugodtak a kedéllyek Fabiana és Alfredo a kislánnyal érkezett meg ,s így ültünk kint le beszélgetni. Jó volt újra az élők sorában.