Skz One Shot?

New year - minsung

Jisung szemszöge

Erős fejfájasra keltem. Hirtelen azt sem tudtam melyik univerzumban vagyok. Nem emlékeztem az estére.

Azt tudom hogy eljöttem Changbin bulijába és hogy táncoltam de onnantól képszakadás.

Egy ismeretlen szobában kelek fel. Körlünézek de nem rémlik semmi. Gondolom berúgtam és Changék lefektettek mikor kidőltem.

Lassan felemelem a kezem hogy fájó fejemre fogjak de ekkor tudatosul bennem hogy bizony meztelenül fekszem a takaró alatt. Na most én vetkőztem le magamtól vagy valaki más volt. Faszomat az emlékezet kiesésbe.

Hirtelen mocorgást hallok mellőlem az ágy másik oldaláról. Teljesen lesokkolódok. Mi a fasz. Elkezdek pánikolni. Közelebb kúszok meglesni ki is fekszik mellettem. Lee know az. A legjobb barátom. Ez megnyugtató lenne ha nem lenne ő is ruha nélkül. Bassza meg. Mi történt tegnap este?

Ahogy befejezem gondolat menetemet a hálótársam felébred.

-Sziaa.-suttogja vigyorogva majd közelebbhúz magához és ajkaimra csókol.

Mi. A. Fasz. Ennek meg mi baja van? Mi a bánatos anyám kínjáért smárolt le a legjobb barátom aki ráadásul fiú.

-Jót aludtál?-kérdezi elválva ajkaimtól még mindig vigyorogva. Plusz valamiért a szemei is olyan furcsák. Annyira csillognak.

-Minho te mit csinálsz?-löktem el magamtól.

-Most mi a baj?-kérdezte meglepetten.

-Nem tetszett valami? Miért nem szóltál?-húzott ölelésébe.

-Szálj már le rólam. Mi.... mi lefeküdtünk tegnap este?-kérdeztem nem bírva a szemébe nézni.

-Te nem emlékszel mi történt?

-Nem. Asszem berúgtam és minden kiesett.

-Baszki.-vett fel egy keserű arckifejezést.

-Szóval te részeg voltál tegnap és semmire nem emlékszel. Hogy lehetek ilyen hülye?-pattant fel majd öltözni kezdett.

-Várj már. Most meg hova mész? Legalább mond el hogy mi történt- kiabáltam utána de nem törődve velem elhagyta a szobát.

Ezt nem hiszem el. Most akkor mi van. Ennyit sem érek neki hogy legalább elmondja amit tud. Itt hagyott. Én nem akarom elveszíteni Minhot. Azt sem tudom hogy mit tettem. Remélem nem feküdtem le vele. Vagyis nem bánnám annyira csak hát így hogy nem emlékszem meg ahogy nézem neki többet jelentett mint nekem. Aaaa meg akarok halni.

Felkeltem az ágyból majd felöltözve kimentem a szobából le a földszintre. Lent már Changbin és Chan a konyhában pörögtek vagyik csak Chan. Bin fele annyira bírja csak az alkoholt mint párja szóval ő minden buli után majdnem belehal a másnaposságba. De nagyon szerencsés mert Chris akármennyi piát is iszik másnap ismét úgy tud koncentrálni teendőire mintha semmi sem történt volna és mindig ő gardírozza a másnaposokat különös figyelmet fordítva barátjára.

-Cső Jis. Mi a helyzet? Jól vagy?- kérdezte Chan éppen rántottát készítve.

-Szia Channie. Szia Changbin.

Chang az asztalon feküdt fejét a karjaiba nyomva szenvedett. Csak egyik kezét felemelve üdvözölt.

-Uhh jó szarul nézel ki. Mi történt?

-Hát.... azt pontosan én sem tudom és az egyetlen ember aki tudhatja lelépett.-ültem le Changbin mellé.

-Na mesélj.-foglalt helyet az asztalnál 3 tányérral amit elénk rakott majd mind enni kezdtünk.

-Hát... tegnap tuti mocskosul berúgtam és ma fent ébredtem meztelenül.......... Minho mellett........ aki szintén meztelen volt.-fokozatosan halkultam el a végére ők pedig akkora szemekkel bámultak engem mintha tiszta vér lennék. Ettől csak még szarabbul érzem magam. Chan gyorsan kapcsolt majd felállt a helyéről és hozzám lépdelve szoros ölelésbe vont. Annyira jól esik. Chris mindig is olyan volt nekem mintha az apukám lenne csak valahogy mégse teljesen úgy tekintettem rá. Azt meghagyom Binnienek. Aki szintén csatlakozott az ölelkezesbe.

-Minden rendben lesz Han. Minho majd úgyis elmondja mi történt. Naa- mondta Chan még mindig engem ölelve.

-Remélem. Nem akarom őt elveszteni. De..... nagyon fáj a fenekem.-kezdtem még keservesebb sírásba.

-Ez még nem jelent semmit. Lehet hogy csak elestél.

-Te most komolyan azt mondod hogy az hogy mindketten meztelenek voltunk plusz reggel megcsókolt hozzámbújt és végig csillogtak a szemei nem azt jelentette hogy szexeltünk? Ennyire nem nézhetsz hülyének.-akadtam ki.

-Jó igazad van.

-Nyugi Jis a fájdalom holnapra elmúlik- jelentette ki Changbin.

-Köszi Binnie-tört ki belőlünk Channal a nevetés.

Megettük a reggelinket majd visszamentünk a szobánkba még pihenni egy kicsit és felszáradni az alkoholtól.

Az egész nap ezzel telt majd este felé hazamentem ahol szinten csak bedőltem az ágyamba egy fejmosás és egy zuhany után. Vártam hogy Lino legalább felhív vagy ír valamit de csalódnom kellett. Majd holnap felhívom én vagy átmegyek hozzájuk. Remélem minden megoldódik.

Boldog új évet mindenkinek! Így kicsit megkésve is.