Emily Martinez élete egy szempillantás alatt fel fordul amikor el rabolja őt a híresneves Olasz maffiavezér, Daniel Corleóne
Vajon mit teszenek vele?
Vajon mire kell nekik?
Vajon túl éli-e?
Miután el dobtam a csokrot haza mentünk átöltözni és berakni a kocsiba a bőröndjeinket mert már előtte bepakoltunk, és megsem álltunk a reptérig. Daniel még mindíg nem árulja el hogy hova megyünk nászútra de remélem valami szép helyre. Nem is kívánhattam volna szebb esküvőt, mindenki jól érezte magát csak még valahogy míndíg aggaszt a Virginia-s dolog. Valami rossz előérzetem van.... Igazából bevallom, hogy rettegek a repüléstől, megrémít a fel-le szállás, de ilyenkor megszorítottam a férjem kezét.
Talán 3 óra volt az út, pontosan nem tudom hogy mennyit aludtam de amikor felkeltem már az autóban voltunk. Daniel vállán aludtam ami megnyugtatott és gondolom ezért aludtam ilyen jót.
-Jó reggelt álomszuszék! *köszönt rám* -Reggelt neked is, de mondd hol is vagyunk? -Dubai-ban kedvesem
Ekkor kikerekedett a szemem, nem gondoltam volna hogy pont ide a gazdagok és milliomosok törzshelyére hoz el ahol minden csak és kizárólag Luxus. De amint Daniel meglátta a reakciómat elmosolyodott. A mosolygás igazán jól áll neki, ilyenkor kivillan a tökéletes fehér fogsora ami mámorító, csak az a kár hogy ritkán mutatja ezt az oldalát. Mintha két féle ember lakozna benne, az eggyik akit csak nekem mutat a kedves, törődő és romantikus, a másik pedig a hidegvérű gyilkos, maffiafőnök. Volt már alkalmam betekintést nyerni a másik oldalába de azt nem szeretném mégegyszer meglátni.
Miközben ezekre gondoltam már meg is érkeztünk a szállodánkhoz. A sofőrünk kiszedte a cuccainkat amíg Daniel bejelentkezett, én igazából nem is figyeltem a férjem mert teljesen lenyűgözött a hotel szépsége és kifinomultsága. Amint belépünk az épületbe láthatóvá válik hogy a fehér és a krém szín dominál leginkább, a padlón vörös szőnyegek vannak lerakva. Ahogy látom azokat a gazdag embereket az előtérben, vagy ahogy mozognak meg a ruhájukat nézve úgy gondoltam hogy nem illek ehez az élethez.
A gondolat menetemet Daniel szakította megy, mondta hogy bejelentkezett és lecsekkolta hogy miket lehet itt csinálni. A szobánk a 4.emeleten helyezkedik el, azon belül a 28-as szoba. Amint beléptünk a szobába azthittem elájulok. A szobában a szürke és a fekete szín dominál. A falak szürkék a padló az márvány és nagyon modern, szinte mindent el lehet intézni egy kis tablett-ről. A nappaliból nyílik egy erkély, onnan rálátni a tengerpartra a másik erkélyről ami a szobánkból nyílik az meg a városra néz. A hűtőnk szinte tele van mindenféle italokkal és gyümölcsökkel. Ez a hely egyszerűen csodálatos.
A kipakolásunk után egyből bedőltünk az ágyba mert eléggé elfáradtunk a sok utazástól.
/másnap/
Tegnap viszonylag korán feküdtünk le de annál később keltünk fel. Mivel a reggelit jócskán lekéstük ezért a szobánkban lévő dolgokból állítottam össze egy kis harapnivalót.
-Jó reggelt szívem, te mit csinálsz?*köszönt Daniel* -Jó reggelt neked is, hát mivel 10 óra van és a reggelizni 7-től fél 9-ig lehet menni ezért eléggé lekéstük, de mivel találtam ezt-azt gondoltam valamit összeütök belőlle. *mondtam mosolyogva* -Holnap már akkor ébresztőre keljünk mert akkor holnap is lekéssük a kaját *mondta nevetve* -De viccet félretéve ma mihez lenne kedved? Elmenni a várost nézni, lemenni a partra vagy inkább homokdeszkázni? De akár még maradhatunk és csinálhatnánk valamit közösen *Mondta egy perverz mosoly kíséretében* -Hülye *mondtam nevetve*-Bár a part az jól hangzik, amúgy is meg akartam mutatni az új fürdőruhám. -Rendben de előbb reggelizzünk meg.
Miután megettük az ételt ami egész jól sikerült el kezdtünk készülni a partra. Az új fürdőruhám így nézett ki:
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Ezt gyorsan felkaptam és mentem is a konyhába mert szerintem ott hagytam a papucsomat. Daniel éppen a hűtőből vett ki vizet amikor meglátott és innen látszódott rajta hogy teljesen leesett az álla.
-Emily.....miért kínzol engem?? *Szólalt meg hosszas idő után* -Most meg mi bajod? Ennyire rossz lenne? -Nem, én ezt egy szóval sem mondtam csak hogy ez rajtad van így nehezebb lessz visszafognom magam.*mondta egy perverz mosoly kíséretében* -Héka majd ha visszajöttünk, addig is higgadj le. -Ookés de ha egy csávó is úgy néz rád, ahogy nekem az nem tetszik a föld alatt fogja magát találni.
Alig bírtam visszafolytani a kitörendő nevetésemet
-Te most kinevetsz engem? Én nem vicceltem. -Tudom de annyira cuki vagy amikor védelmezel. *mondtam egy mosoly kíséretében*
