Adrienette - Karácsonyi Munkaparty

219 9 9
                                    

A szende szüzek most forduljanak el egy kicsit, találkozunk a következő részben. A keménymagnak jó szórakozást.

****

A sötét hajú, fiatal nő idegesen turkált nagy, kétajtós szekrényében. Sorra lapozgatta szebbnél szebb ruháit, melyeknek még a vállfái is dekoráltan lógtak egymás mellett, mégis mindegyikben talált valami kivetnivalót. Az egyik már nem volt olyan divatos, a másik meg túl szürke, a harmadik inkább nyári eseményre készült, a negyedikhez nem volt megfelelő cipője, az ötödikhez színben passzoló harisnyája, a hatodik túl ribancosnak hatott, a hetedik meg szimplán nem állt jól rajta, és így tovább. Már azon gondolkozott, el sem megy, majd kitalál valami kifogást, vagy csak egy szimpla farmert húz magára egy blúzzal, hiszen a többiek úgyis a sárga földig isszák majd maguk, akkor meg mi a francért kellene kiöltöznie. Ráadásul nem is ki, hanem be! Ugyanis a részlegük kiskedvenc titkárnője által begépelt és körbeadott meghívón közölték, mindenkinek javasolják a jelmezbe bújást, dohányzói körökből pedig olyan pletyka füstölgött, hogy még díjazzák is a legkreatívabbnak ítélt jelmezt. Na persze, pont az hiányzott neki....jelmez. Hát nem elég balfácán így is? Mióta felnőtté vált és a gondok csőstül jöttek, nem volt már olyan csodálatos az élete. Tele volt már a hócipője a pasihiánnyal, a szürke hétköznapokkal, a pasihiánnyal, a növekvő rezsiárakkal, a pasihiánnyal, az állandóan tornyosuló teendőkkel, a pasihiánnyal, a munkahelyi stresszel, a pasihiánnyal, oh és hogy el ne felejtsük, a pasihiánnyal is. Ki a fene gondolta volna, hogy húszas évei közepén még mindig szingliként, a ranglétra alsó fokain csücsülve tengődik majd egy kis bérleményben, melynek zsebkendőnyi mérete fordítottan volt arányos annak bérleti díjával. Ráadásul a fizetése sem volt valami felemelő. Ennyit a nagy Agreste vagyonról... A vállalat szárnyalt, viszont hierarchikus rendszerében utolsók közt helyet foglaló szintjén vajmi kevés jutott neki. Már azon gondolkozott, inkább átnyargal takarítónőnek, azok legalább éjszakai pótlékkal melóznak ott.  

A korai sötétedésnek hála a hat órai kezdésre esti érzéssel, bár egy órás késéssel toppant be. Végül egy nem túl kihívó fekete, hosszúujjú felsőt vett magára, szintén fekete harisnyával, amit fekete alapon vörös kockás szoknyával spékelt meg. Félmagas kiscsizmát választott hozzá, örüljenek, beöltözött. Ha bárki kérdezi, akkor ő egy szarvait és farkincáját rejtegető kiskrampusz. De merje csak bárki is megkérdezni, hamarabb harapja le a fejét - vagy valami mását - , mint, hogy válaszoljon.
Már a buszon is kezdett kiakadni, nem, hogy még a helyszínen. Utazása alatt ugyanis az egyik széken egy fiatal apuka foglalt helyet, kezében az álomba merülő, féléves forma gyerekkel, aki apja ölében keresztbe fordulva a tipikus féloldalon alvós pózt vette fel. Ezzel csak egy gond volt:  Marinette percekig teljes sokkhatásban bámulta a pasit, hogy mégis hogy gondolja, hogy nyílt színen, ráadásul gyerekkel a kezében teszi teljes lazasággal közszemlére a két lába között fityegő dolgot, mire nagy nehezen rájött, csupán a kisded egyik lábacskája lóg ernyedten apja két combja közé, míg másikat valószínűleg magzatpózban maga alá húzta. A járműről leszállva is azon morfondírozott, mennyire elmebeteg, hogy nem fogta fel elsőre a képet, mire egy újabb következett. Pár munkatársa, akik hál istennek jó messze dolgoztak tőle az emeletükön, épp közös szelfit nyomott. Néhány nőnemű az épület előtt elhelyezett óriási márvány kockára ugrott föl, hogy ültükben - egy szép felfázás kíséretében - minél szexibben vessék keresztbe combjaik, előttük és körülöttük pedig néhány szépfiú tette az agyát. Meg kellett állnia egy pillanatra, hiszen újfent nem hitt a szemének. Az egyik srác, aki középen helyezkedett el, úgy pucsított, mintha legalább egy erős elfenekelésre vágyna, így terpeszben, kissé hajlított térdei között szép méretű himbilimbi bukkant. Marinette kettőt pislogott, mire agya ismét kapcsolt, hogy már megint hallucinált. Most meg az egyik lányka lábfeje volt a ludas, testszínű balerinacipőjével karöltve. 

Déjà VuWhere stories live. Discover now