A detektív párja🔍 Sherlock Holmes ff.

Hatodik rész

Nos Enoláról nem tudunk semmit. De én azóta se voltam otthon vagyis már lassan Sherlock háza az otthonom annyi időt töltök itt. Most viszont este van Sherlock pedig nincs itt és kezdek egy kicsit aggódni.
Nyitódik az ajtó és lám Enola hozza Sherlockot, megint be van rúgva.
-Enola hát te?
-Megint ki dobták egy kocsmából és szerencséjére én találtam rá.
Meg forgattam a szemem majd az ágyra segítettem Sherlockot.
-Aggódtam miattad Sherlock.
-Hiányoztam?
-Hát ilyen állapotban nem
Kuncogtam
-Min nevetsz drágám?
Fogta meg a derekam és húzott magára.
-Szerintem magatokra hagylak.
Mondta Enola azzal a mindent sejtő mosolyával.
-Nem maradsz legalább csak estére?
Kérdeztem meg miközben próbáltam eltolni magam Sherlocktól.
-Nem tudom, nem hiszem.
-Akkor vigyázz magadra!
Mosolyodtam el.
-Sherlock.. Részeg vagy.
-Nem szeretsz?
Kérdezte lebiggyesztett ajkakkal.
-Ooh Sherlock.. Szeretlek én hidd el csak.. csak.. részeg vagy!
-Csak aludj velem
-Jó, de most az egyszer.
Mondtam és már a mellkasán volt a fejem. Elkezdte simogatni a hajam és már pár perc múlva az igazak álmát aludtam. Olyan nyugtató illata volt, minden gondom elszállt.

Reggel mikor keltem már Sherlock nem volt mellettem.
-Jó reggelt!
Jött be. Természetesen egyből zavarba jöttem a tegnap este miatt.
-Cuki vagy mikor elpirulsz!
Erre csak még vörösebb arcom lett.
Hirtelen megfogta a fejét és felszisszent.
-Csak nem fáj a fejed?
-Áh dehogy
-Ne csodálkozz, tegnap olyan részeg voltál.
-Ez nem igaz!
-Emlékszel valamire?
-Nem nagyon.
-Szerencse
Jegyeztem meg magamban

-Ma elmehetnénk a parkba.
Vetettem fel az ötletet.
-Ez egy jó ötlet csak a kérdés hogy minek?
-Tudod Sherlock pihenned kell. Már rég pihentél szóval elmegyünk és kész.
-Nincs nagyon választásom ugye?
-Nincs.
Kuncogtam

Szóval most késő délután van és kint ülünk a parkban egy nagy fa tövében. Nem beszélünk csak élvezzük egymás jelenlétét.
Már sötétedik aminek a hatása hogy egyre hidegebb van én pedig elkezdtem fázni.
-Fázol?
Törte meg a kellemes csendet Sherlock
-Egy kicsit.
Mosolygok rá.
Egyszer csak azt veszem észre hogy a hátamra téríti a kabátját.
-Köszönöm
Hajtom a vállára a fejem.
-Nyugtató ez a csend most.
Mondom
-Igen tényleg az.
-Látod mondtam hogy kell egy kis pihenés.
Mosolyogtam rá. Ő pedig vissza mosolygott.
-Jó veled lenni.
Bukott ki belőlem
-Veled se rossz.
Kuncogott.
Istenem de édes. Lily mi az istent beszélsz itt össze vissza?! Nem szabad.
Nevetnem kellett a mondtatán ezért fel emeltem a válláról a fejem.
-Rakd vissza a fejed.
Fogta meg óvatosan és hajtotta a vállára a fejem.
Én "engedelmeskedtem" neki.
Már tényleg sötétedett szóval most én törtem meg a csendet.
-Lassan kéne vissza indulnunk nem?
-Igen lehet.
Mondta lehangolódva. Jót tett neki ez a kis pihenés. Igen büszke vagyok magamra hisz az én ötletem volt. Hihi.
Fel tápászkodtunk majd tényleg meg indultunk Sherlockhoz, aztán út közben eszembe jutott hogy nekem van saját házam is ahol már több hete nem voltam.
-Sherlock
-Igen?
-Nem teszünk egy kis kitérőt?
-Merre?
-A lakásomhoz.
-Oké
Mondta majd egy mosolyt kapott köszönet kép.

Sziasztok!
Remélem nem baj hogy ilyen rövidebb részeket írok mostanság de próbálok inkább sűrűbben kirakni részeket.🤍