A nap amit még megbánunk

3. fejezet

Amíg Steve és Leila elhagyták a szobát a többiek csöndben méregették Lokit.
- Azért én még nem végeztem veled! - szólalt meg Stark. - Amcsi kapcsinak ennyi most elég volt, de én még kíváncsi lennék pár dologra. Kezdve azzal, hogy lehet, hogy ez a farsangi jelmezes Jézus Krisztus nem szokott velünk cseverész, de te semmit nem mondtál, amikor Leila idekerült. - fordult Thorhoz.
- Ebben igazat adok Tonynak. - folyt bele Natasha is a beszélgetésbe.
- Gyerünk Tarzan, ideje csiripelned! - nézte Tony továbbra is az istenséget.
- Nem az én dolgom Leila életének a kiteregetése, ha nem mondta el nektek, az az ő dolga, kérdezzétek Leilát, de én nem mondok többet! - fújtatott mérgesen Thor. Nem akarta Leila titkait és életét a tudta nélkül napvilágra hozni, sose támadta volna így hátba. Szerette Leilát, olyan volt mint a húga, és sose árulta volna így el. A titkokat amiket rábízott, féltve őrizte.
- Ez talán igaz is lenne, ha nem egy politikai helyzetről lenne szó. Nem hiszem, hogy a népe nem keresi! - lett egyre ingerültebb Stark is. - Ide fognak jönni érte? Akkor fel kell készülnünk!
- Tony lassíts egy kicsit! - próbálta csitítani Natasha.
- Romanoff ha támadás ér minket az űrből, arra jobb felkészülni, nem fogom itt karba tett kézzel nézni, hogy a földbe döngöljenek minket! - kiabált most már Tony.
- Leila több mint egy éve itt van. - szólt közbe Clint.
- Pontosan, soha semmi jele nem volt annak, hogy keresnék, vagy eljönnének érte. - értett egyet Natasha.
Ekkor csilingelve jelezte a lift valaki érkezését, majd Wanda és Vízió kilépett belőle.
- Látomásom volt! - lépdelt közelebb Vízió. Wanda aggódva nézett körbe.
- Hol van Leila? - kérdezte azonnal ahogy meglátta Lokit.
-Te tudtad, ugye? - lépett közelebb Tony.
- Igen, és most meg kell keresnem Leilát, hol van? - toppantott türelmetlenül a lány.
- A jó büdös francba már! - kiáltott fel Tony, és plafonra emelte a tekintetét. - Nem tudom mi folyik itt! Viszont, te menj és keresd meg a drágalátos barátnőd! - mutatott Wandára - Ő maradjon itt, még kelhet tőle infó - fordult Thorhoz, Lokira célozva. - Mindenki, találkozzunk fél óra múlva a tárgyalóba! Ez a többieknek is szól! - kiáltott Wanda után Tony.
- Vettem! - kiáltotta vissza a válla fölött a boszorkány, és sietett tovább.
- Ha ezt letudjuk, esküszöm nyugdíjba vonulok! - mormogta Tony, majd elindult a konyhába, hogy főzzön magának egy jó erős feketét.

Leila feszengve ült Steve ágyán, míg a kapitány tőle 2 méterre ült egy széken lovagló ülésben, kezeit a szék háttámláján megtámasztva.
- Leila - szólította meg finoman Steve. Leila tudta, hogy ideje lenne beszélnie, de nem tudta, hogy hol kezdje. - Azt hiszem egyszerűbb ha kérdezek.
Leila beleegyezéssül bólintott. Steve csak nézte a szép arcát, ami még enyhén piros volt a sírástól, a mély zöld szemeit, amit a vörös haja csak még jobban kiemelt. Mintha mellbe vágták volna úgy jött a felismerés, hogy mennyire vágyik az előtte ülő nőre. Ezzel együtt pedig fájdalmas volt az a gondolat, hogy már valaki felesége.
- Mióta vagy a felesége? - kérdezte végül Steve. - Thor mondta, hogy 5 éve van béke, de gondolom annál már több.
- Igen, 7 éve vagyok a felesége. - bámulta Leila a kezeit. Nem tudott a férfi nézni. - Két év volt amíg béketárgyalásokat folytattunk.
- 20 évesen mentél hozzá. - állapította meg a férfi. Leila bólintott. Steve fejébe csak úgy cikáztak a gondolatok. Felpattant a székből, nem tudta, hol folytassa. A logikus, ésszerű része az egyezményről, és a lány szökéséről kérdezte volna, viszont egy kisebbik része a házasságáról akart tudni, hogy milyen kapcsolatuk volt.
- A francba már! - akadt ki a férfi. Kezével megdörzsölte a homlokát.
- Szeretted? - robbant ki belőle a kérdés. Amikor válasz nem érkezett a lányra nézett, aki még mindig a kezeit bámulta. Olyan gyorsan mozdult és térdelt a lány elé, majd emelte meg a lány fejét az állánál fogva, hogy ideje se volt Leilának tiltakozni. Szorosan fogta az állánál fogva, és nem engedte, hogy máshova nézzen: - Szereted? Milyen volt a házasságotok? Vágytál úgy rá mint rám? - és csak zúdultak a kérdések a lány nyakába. - Mondj már valamit! - kiáltott rá Steve. A lány összerezzent a Kapitány durva hangjától.
Mielőtt kinyithatta volna a száját kopogtattak, majd a választ meg sem várva Wanda belépett az ajtón. Steve elengedve Leilát felállt, a boszi nem is foglalkozva a férfivel futott oda, hogy megölelje legjobb barátnőjét. Leila elsírta magát, olyan jól esett a lány megnyugtató ölelése.
- Annyira aggódtam érted! - suttogta a nő a hajába. - Vízió is eljött, látomása volt rólad. Nagyon siettünk! - ölelte még szorosabban.
Steve még elnézte egy percig az ölelkező párost, majd halkan kiment a szobából. Amikor már egyedül állt a folyosó közepén realizálta, hogy durván letámadta a lányt, és beletaposott a lelkébe, holott nem ez volt a célja. Ràdöbbent, hogy amit érzett az féltékenység volt. Egy olyan ember mint Loki megkapta ezt a csodásnőt, míg neki egy év alatt se sikerült megszereznie. Fájó volt ez a felismerés a Kapitány számára. Hiába volt ott rengeteg racionális érv, hogy miért lett a Csínytevések istenének a felesége, ebben a pillanatban Steve Rogers nem látott tovább saját fájdalmán és féltékenységén. Túl sok volt a feszültség benne, és ideje volt ezt levezetni, muszáj volt, hogy tisztán lásson, mert így csak több gondot okoz mindenkinek, beleértve saját magát. Ezzel a felismeréssel indult el az edzőterem felé, hogy levezesse az indulatait.

- Tudja, és nem tudom, hogy mondjam el neki, hogy hogyan avassam bele a dolgokba. - szipogott még mindig a lány, miközben a boszi vigasztalóan simogatta a hátát. - Gyűlölni fog mindenki!
- Tudod, hogy rám és Vízióra mindig számíthatsz, mi mindig itt leszünk neked, sose hagyunk el. - szorította meg a kezét bátorítólag Wanda. - És Thor se fordítana neked soha hátat.
- Szerinted a többiek valaha megbocsátanak nekem? - néztem Wandára. - És Steve?
- Semmit nem tettél ok nélkül, nincs miért bocsánatot kérned! Steve pedig vagy felnő hozzád, és végre megtalálja a tökeit, vagy meg sem érdemel. - zárta le a beszélgetést Wanda.
- Gyere, fürödj le, öltözz fel, mert 10 perc múlva találkozunk a többiekkel a tárgyalóba, és addig jobb ha egy kicsit összeszeded magad, és nem Steve pólójába mész be. - csípte az ujjai közé az említett ruha darabot.
Nagyot sóhajtva elindultam, hogy gyorsan lezuhanyozzak.

Wandával karöltve indultunk el a Bosszuállók megbeszélésére, ahol most én leszek terítéken. Igaza volt Wandának a zuhany és a tiszta ruha, bár nem oldott meg mindent, sokkal jobban éreztem magam. A gyomrom liftezett ahogy egyre közelebb értünk az ajtóhoz, halk beszéd ütötte meg a fülem, már mindenki itt volt, és ránk vártak. Vettem egy utolsó nagy levegőt, majd benyitottam a helyiségbe.