Virágok...

Nyertem?!

Reggel Yuri ébresztett,ugyanis elaludtam. De úgy nagyon. Ennek köszönhetően nem volt időm hatalmas kerát nyomni,szóval a mai kicsit szét lett csúszva. A hajam meg majd ott fogom megcsinálni reménykedve abban,hogy megint lesz 2 órám. Mikor kiléptem a mosdóból akkor koppant csak igazán,hogy mennyire szét vagyok zuhanva. Gyakorlatilag elsírtam magam idegességemben és az egész sminknek nem nevezhető izét lesírtam. De igazából fingom sincs miért történt ez. Igazából csak egy kibaszott csókot akartam Yuritól és azt hogy érezhessem hogy ő is úgy szeret mint én őt. Valamiért ez így nagyon rám jött és egészen addig tartott ameddig nem éreztem meg a közelségét.

-huh Zorám. Egyre jobban csúszol szét basszameg. Nagyon aggódom érted. Túlságosan szeretlek ahhoz,hogy hagyjam azt,hogy egyedül csináld a mai napot. Már mióta pihenned kéne a rendszeres edzés helyett és csak most tűnt fel nekem is geci.

-egyáltalán nem vagyok szét csúszva. Sőt még fáradt sem. Csak ideges és... és...

-fáradt:)

-jó igen. De akkor sem fogok pihenni, ilyenkor. Csak elegem van abból,hogy az az ember aki gyakorlatilag megmenthetne a fulladástól,pont nem veszi észre és igazából elvileg ő aggódik értem a legjobban:)

Utaltam ezzel pont rá,de még így sem esett le neki a dolog.

-csak hagyj elkészülni másodjára. Most talán jobb lesz.
Közöltem vele végül mikor már tényleg semmi kedvem nem volt jelenleg ahhoz,hogy vele beszéljek. Visszamentem a mosdóba és lemostam a maradék izét a fejemről,majd teljesen újraterveztem az egészet. Barna alap,tus,szempillaspirál,pirosító és barna rúzs. Talán ez jobb lett mint az előző.

Ezután már végre elindulhattunk. Tényleg nagy szerencsém volt,mert megint az utolsó delegációban voltam. Most 7. voltam és előttem volt az a leányzó,aki legyőzött.
Most a hajam rendbetételével kezdtem a 2 óra felkészülést. Ezt az egészet végig nézte drága Yurink is. Végül csak 30 percet szenvedtem és utána elkezdődhetett a felkészülés. Drága barátom segített ebben,mert Yakovot nem találtuk.
Bemelegítés után még volt időnk,szóval ezt nyújtásra használtuk fel. Aztán jött a szokásos jeges gyakorlás. Azzal terveztük meglepni a nézőket,hogy 4 quadot ugrok. Nem nagyon akartam lelőni a poént ezért felváltva gyakoroltam a triplákkal. Mikor lejöttem a jégről Yuri leültetett pihenni,mert kicsit túl toltam a gyakorlást és hát a kelleténél többet ugráltam. Közben a versenyszezon utáni programokról beszéltünk és szóba került,hogy elmehetnénk megint a terembe,hátha most nem történik semmi. Közben természetesen néztük az ellenfeleimet és Yuri mindegyikre mondott valami kritikát. Mielőtt én következtem volna Yakov is megjelent és mondott egy lelkesítő beszédet. Aztán Yuri próbált lenyugtatni és ez tényleg segített.
Felmentem a jégre és gyakorlatilag éreztem,hogy ez most jó lesz. Végig mosolyogtam az egészet és próbáltam valami hatalmas előadás módot is nyomni. Annyira örültem a fejemnek,mikor a negyedik quadból is stabilan érkeztem. A végpóznál meg már tudtam,hogy utolsó már biztos nem leszek. Meghajoltam és a hozzám legközelebb lévő plüsst felvettem. Megkaptam a pulcsim és az élvédőket,majd elbattyogtunk Yakovval a páholyig. Olyan szinten befostam mikor tudatosult bennem,hogy most dől el minden,hogy az már félelmetes.
Sikerült. Első helyet kaptam. Mint az álomban most is Yuri felé futottam. De most nem jött semmilyen lány. Csak ő volt és én. Amilyen szarul indult a nap olyan szinten lett egyre jobb. Már csak három embert kellett kivárnom. De jézusom. Mikor az utolsó lány megkapta a 4. helyet olyan szinten kezdtem el örülni a fejemnek hogy gyakorlatilag elsírtam magam. Egyszer csak megjelent Victor és letámadott egy öleléssel. Nagyon örültem nekik és ez még jobban feldobta a napomat.

Az érem osztáson meg gyakorlatilag nem lehetett levakarni a mosolyt az arcomról. A szokásos himnusz és képek után végre találkozhattam anyával és a húgommal. Ők is büszkék voltak rám és örültek velem együtt.
A hotelbe visszamenet anya bement pezsgőt venni elő ünneplésnek. Bementünk a mi szobánkba és ott töltöttük az este első felét. Utána a család kiment és ketten maradtunk.