Egy maffiózó szeretője - ShiIta

Közelebb kerülve

Az út csendben telt Itachinak pedig milliónyi dolog járt a fejében. A kocsi ablakján nézett kifele miközben azon gondolkodott, hogy mit is keres most itt Shisuival. Furcsának találta hogy alig kétnapja ismerik egymást mégis most itt ül mellette és éppen egy gyorsétterem felé mennek. Az pedig mégjobban zavarta, hogy semmit nem tud a fiúról a nevén és a korán kívűl meg látszólag még annyit is kiderített, hogy egy pénzes csávó.

- Mi a munkád?-kérdezte miközben még mindig csak az ablakon nézett kifelé.

- Üzletember vagyok. -mondta miközben a kocsiban lévő visszapillantótükörből Itachira nézett.

A fiatalabbik sejtette, hogy valami ilyesmi a munkája mivel Shisuit eddig öltönyön kívül másban nem látta. Mondjuk nem mintha ez sokat jelentene...Érezte magán a férfi tekintetét mire az egész testén borzongás futott végig. Lassan a másik felé fordult így találkozott a tekintetük.

- Nem az utat kéne figyelned? -kérdezte és behunyorította szemeit.

- Hmm. -ennyi volt a válasza és előre fordult. A fiatalabbik is elkapta tekintetét a másikról és csak nézett ki a fejéből. - Kocsiba együnk, vagy menjünk be? -kérdezte.

- Jobb lenne ha a kocsiban. -mondta hallkan. Shisui csak bólintott és az autós kiszolgáláshoz állt.

Mikor sorra kerültek leadták rendelésüket és a vártak. Itachi elővette a bankkártyáját és Shisui felé nyújtotta.

- Figyelj, nem muszáj...

- Ne is folytasd, megbeszéltük. Én fizetek.- beletörődően sóhajtott majd elvette Itachitól a bankkártyát. Lenézett a kártyára amin megpillantotta a fiú teljes nevét. Uchiha Itachi...Uchiha?

Biztos volt benne, hogy nincsen Itachi nevű rokona mégis olyan ismerős neve volt...Talán lehet, hogy csak az Uchiha miatt ismerős neki.

Miután átvették a kaját és fizettek, Shisui egy közeli parkhoz vezetett.

- Mindjárt jövök. -mondta és kinyitotta a kocsi ajtaját.

- Hova mész? -kérdezte Itachi.

- Elszívok egy cigit. Már vagy 10 órája nem cigiztem.-mondta és kiszállt majd becsukta az ajtót. Itachi csak undorodva nézett Shisui után majd megrántotta a vállát és elkezdett enni. Shisui egy 10 perc után vissza ült a kocsiba és Itachira nézett.

- Ugye tudod, hogy a cigi káros és undorító.

- Nem, köszönöm a felvilágosítást.- mondta gúnyosan. Itachi pont válaszolt volna rá de, megcsörrent a telefonja.

- Nem baj, hogy amíg telefonálok kiszállok?
-kérdezte.

- Dehogy, menj csak nyugodtan. -mondta a másik pedig csak bólintott és kiszállt.

Shisui is neki állt az evésnek, viszont hamar abba is hagyta. Jalapeno van a burgerében ami csípős és Itachi nem szereti a csípőset...- elmosolyodott majd kivette az egyik paprikát a szendvicséből és Itachiéba tette. Folytatta tovább az evést és várta, hogy a másik visszajöjjön, nem is telt sok időbe és a fiatalabbik vissza szállt a kocsiba majd folytatta tovább az evést. Shisui úgy tett mintha a telefonját nyomná ami így is volt de, a szeme sarkából Itachit nézte. Mikor a fiatalabbiknak elkezdett torzulni az arca Shisui kisebb nagyobb sikerrel vissza tartotta a nevetését. Itachi felé fordult és elkezdett köhögni.

- Nem vicces...allergiás...-kezdett el köhögni mégjobban. Shisui egyből abba hagyta a nevetést és aggódóan Itachira nézett.

- Alergiás vagy rá? -kérdezte mire a másik csak bólintott.

- Nem...kapok levegőt. - hadarta végig.

- Jézusom mitcsináljak? -ilyedt meg. - Hivom a mentőket. -vette elő a telefonját. Itachi rátámaszkodott Shisui lábára és könnyes szemmel nézett rá.

- Lélegeztess szájon. -mondta is beleült Shisui ölébe.

- Mivan!? Nem. Inkább mentőket hívok.-mondta. Itachi átkarolta Shisui nyakát és közelebb hajolt hozzá. Egy ideig csak nézték egymást majd Itachi hangosan felnevetett Shisui pedig értetlenül nézett rá.

- Mégsem vagy olyan vagány mint amilyennek tűnsz.-szállt le az öléből és vissza ült a helyére.

- Mivan? Konkrétan eljátszottad, hogy haldokolsz és kurvára megilyedtem. Életem hátra lévő részében a lelkemen száradhatott volna a halálod.- mondta.

Mondjuk nem mintha nem száradna alapból pár ember életet a lelkén. De sosem érdekelte az, hogy hány embert ölt meg és, hogy kiket de, Itachi más volt számára. Nagyon különlegesnek vélte őt. Persze ezt magának sem vallotta be és nem is fogja viszont azzal tisztában van, hogy innentől ha Itachi kiakarna lépni az életéből...nem hagyná azt szó nélkül.

- Jó igaz sajnálom, nem kellett volna ezt csinálnom csak tudod jól, hogy gyűlölöm a csipőset te még is...

- Bocsánat. -mondta Itachi pedig felé fordult.

- Nem baj, legalább kvittek vagyunk. - Shisui csak bólintott. Itachi folytatta tovább az evést és a másik is így tett. Mikor végeztek Shisui beindította az autót és elindultak haza.

Az út csendben telt, de nem volt kínos. Itachi nem nagyon szeretett beszélgetni, mindenki szerint csendes és visszahúzodó személyisége van mégis most Shisui mellett más volt. Kicsit felszabadultabb.
Az idősebbik leparkolt és kiszálltak az autóból, Shisui felnyitotta a csomagtartót és kivette a szatyrokat.

- Lecsukod, légyszi. Tele van a kezem. -nézett Itachi felé aki bólintott majd lecsukta a csomagtartót. Elindultak az ajtó felé és megálltak előtte.
- A zsebembe van a lakáskulcs. -Itachi belenyúlt a zsebébe és kivetette a kulcsot majd csak nézte a kulcscsomót arra várva, hogy a másik elmondja neki melyik nyitja az ajtót. - A kör alakú zöld.- mondta Itachi pedig kikereste és kinyitotta az ajtót. Shisui feltette a szatyrokat az asztalra és elkezdte bepakolni a hűtőbe a dolgokat.

- Akkor ma már nem főzők, tele ettük magunkat és már 9 óra. Persze ha nem baj....

- Dehogy baj, én is így gondoltam. -mondta mire Itachi csak bólintott. Folytatták tovább a termékek elpakolását.

Mikor már Itachi is az utolsó dolgot helyezte el a hűtőben, mosolyogva becsukta azt és nevetve Shisuira nézett aki értetlenül fordult a másik felé.

- Min nevetsz? -kérdezte.

- Csak nem tudom elhinni, hogy vagy olyan hülye, hogy elhitted allergiás vagyok a csípős paprikára.-nevetett még mindig.

- Hmm igazából nevess csak nyugodtan. -nyitotta ki az egyik szekrényt és kivett egy üveg vörösbort. -Viszont a főnököd vagyok, szóval csak óvatosan viccelődj mert a végén megjárod. -méllyült el a hangja, Itachinak pedig megint az a furcsa borzongás futott végig a gerincén.

- Ne hidd azt, hogy megfogok ilyedni. -suttogta.

- Ne aggódj, nem hiszem. -vett le egy borospoharat.-Iszol? -fodult a másik felé.

- Nem, köszi. -mondta. Shisui teletöltötte a poharát majd elkezdte kortyolgatni az italt.

- Bocs, elfeljtettem, hogy 15 vagy. -fordult el a másik felől és gúnyosan elmosolyodott.

- Szívjad csak a vérem Mr. Seggfej! - kiabált rá. Shisui felnevetett és ismét a másik felé fordult.

- Mit szólsz ha, le fürdünk utána pedig nézünk egy filmet? -kérdezte az idősebbik. Itachi egy pillanatra elgondolkodott és sóhajtott egyet.

- Benne vagyok HA mehetek én előbb fürdeni és film közben eszünk fagyit. -mosolyodott el.

- Legyen. -sóhajtott beletörődően.

- Helyes, akkor megyek fürdeni. -indult fel a lépcsőn.-JA ÉS NEM LEHET HORROR FILM.-kiabálta.

-JÓLVAN CSAK IPARKODJ! -válaszolta.