Ez sokkal több mint barátság

27.

Mióta elindultunk a kocsit csak a halk zene tölti be, ami a rádióból szól. Ami a szipogásomat illeti, már kicsit enyhült, de még mindig nem száradtak fel a könnyeim. Mostanában nem szoktam sminket hordani, mert tudom ha rám jön a sírhatnék, akkor még rosszabbul festek mint csak simán felpuffadt szemekkel. Akkor úgy nézek ki mint egy gyászos pandamaci, aki elsírta a foltjait a szeme körül. Kifelé nézve az ablakon a tájat nézem és az elsuhanó fákat, bokrokat. Inkább nem merülnék bele a gondolataimba, az még jobban kiakasztana, meg persze nem akarok megint zokogva tombolni mint valami pszichopata.

-A motorom, ott maradt a parkolóban. -szólalok meg halkan, ezzel megtörve hirtelen a közénk beállt csendet. Olyan szinten rekedt volt a hangom az előbbi sírástól, hogy szinte fel sem ismertem.

-Majd érted megyek holnap reggel és akkor majd motorral mész haza. -kanyarodott be a Cherry Pop's parkolójába. Ez a kedvenc reggeliző helyem ahol mellesleg isteni a palacsinta és a turmix.

-Oké. -csak bólintottam, mert már nem is lett volna erőm ellenkezni. Kimentett egy nagyon nehéz helyzetből, amiért csak hálás lehetek neki. Úgy gondolom nem szükséges most már az ellenségeskedés, hiszen nem mindenki hasonlít a testvérére.

-Na gyere. -szállt ki, majd az oldalamra sietett és kinyitotta nekem az ajtót. Meglepődtem de elfogadtam a felém nyújtott kezét.

Mikor beléptünk egy halvány mosoly görbült az arcomra. A hely szokásosan az a hangulatos és meleg hatást keltette amit mindig éreztem mikor beléptem ide. Jelenleg is ez az érzés fogott el, de kicsit gyengébben. Most szerintem semmit sem látnék szivárványnak ha ránéznék bármire is. Minden olyan lehangoló és szomorú. Kezdenék depresszíóba esni?

-Sky... -pökte meg az oldalamat a mellettem szobrozó szőkeség. Azt hiszem kérdezett valamit, de nem biztos. Kérdőn felé fordultam. -Hova szeretnél ülni?

-Oda jó lesz! -mutattam a sarokban lévő bokszra. Mindig oda szoktunk ülni, de most kibírom, amúgy is a kedvenc helyem. Egyszerűen nem bírok arra gondolni, hogy vele töltöttem itt minden időmet. Mindig ugyan azt kértük: gófrit csoki öntettel és eperrel, és hozzá karamellás kávét, tejszínnel és két cukorral.

Ahogy leülünk és körbe nézek a szokásosat látom. A hely dugig van emberekkel mint mindig. Le sem tagadhatná a hely tulajdonosa, hogy a legjobb reggeliző hely az övé az egész városban. Az emberek beszélgettek, nevettek, mosolyogtak. Csak nekem lehet olyan búval-baszott pofám, mint senki másnak.

-Talán rendelhetnénk. -hallom meg Asher hangját. El is felejtettem, hogy itt van. Még azt sem vettem észre, hogy egy pincérnő erre sétál, feltűnően a melleit és a fenekét kitolva. Nem hiszem el, egy nap nincs, mikor ne látnék ilyen felszines picsákat. Lehet el is ment az étvágyam.

-Szia... sztok! Mit kértek? - hervad le a mosolya mikor meglát engem is a boxban. De mostmár tényleg kurvára elegem van! A csaj feltűnően csak Ashert bámulja és le sem tudja róla venni a szemét, bár a fiú sem tűnik úgy, mintha nagyon el akarná szakítani a pillantását a pincér picsa fenekéről. Erre csak a szememet forgatom.

-Szeretnék egy vaníliás turmixot tejszínhabbal a tetején. -fordulok lemondóan a csajhoz. A csaj még mindig Ashert bámulja és azt várja ő mit szeretne. Gondolom nem egy gófrit fagyival, sokkal inkább a csaj seggét bugyi nélkül, mert még mindig azt nézi.

-Muffint vanília fagyival. -mosolyog rá úgy mint egy vadállat a fincsi prédájára. Nagyszerű, én itt sem vagyok. Na és ez milyen kód nyelv lehet, a hülye is levágja. Ma már nem is tudom hányszor forgattam a szememet, lassan azt veszem észre, hogy kigurult a parkolóba.

-Rendben! -felfirkantja a csaj a rendelésünket és el is tipeg. Milyen meglepő, a seggét rázva. Ezek után már végképp nincs étvágyam, ezért nem is rendeltem semmi kaját. Asher pedig csak próbál velem beszélgetni, én meg csak egyszavas válaszokat adok. Mikor a csaj kihozza a rendelésünket, én nem azt kapom amit rendeltem. A pincér picsa lerak elém egy csokis turmixot tejszínhab nélkül.

Ace szemszöge:

Az utóbbi pár hétben minden egyes nap próbáltam valahogy beszélni Sky-al, de szinte lehetetlen. Mindig mindenhol kerül, ami nagyon megnehezíti, hogy elmondjam neki mi is történt valójában. Nem akar hinni nekem, ami nagyon fáj, mert ez egyszer már megtörtént és a múltból ítélve tényleg megbízhatatlan vagyok kapcsolatok terén, de ha egyszer rájön az ember kit szeret akkor nem dobná el semmiért. És én ezt Skylarrel nem akarom eldobni, mert ez nagyon is valódi. Az érzés amikor meglátom, hevesebben ver a szívem a mellkasomban. Mintha ki akarna törni onnan és hozzá rohanni. Az ő szívét keresi mikor távol van, mert hiányzik neki, hogy hallják egymás dobbanását, hallják, hogy nem reménytelen semmi, van értelme miért dobogni. Mikor megérintem az arcát csak arra tudok gondolni milyen cseszettül gyönyőrű és csak egész nap őt nézném. Az illata mint egy levendula réten kifeküdni a napsütésben. A bőrének levendula és napsütés illata van, amitől szédülök minden egyes alkalommal mikor megérzem, megrészegít. És most, mikor nem érezhetem ezeket, úgy érzem lassan belepusztulok, a szívem pedig magányos és nincs kihez szaladnia. Nincs kiért dörömbölnie, mert lassú és lomha, elfáradt. Belefáradt a várakozásba, hogy várja mikor verhet olyan hevesen újra.

A minden napom egyhangú és szinte észre sem veszem mikor kel fel a nap, vagy mikor nyugszik. A többiek valahogy nem értik mi történhetett, de hiszen látták. Az az Asher ficsúr ma is elvitte a suliból. Mostanában azt veszem észre mindig az ő társaságában van. Nem nevet, nem mosolyog és cigizik. Minden szünetben látom cigizni, és ez nem vall rá. Néha elszívott egy-egy szálat, de az is ritka volt. Buliknál vagy ilyesmi, nem volt túl megszokott, vagy csak ha nagyon kivan. Persze, hogy nagyon kivan, hiszen "megcsaltam" az új csajjal akinek még a nevét sem tudom. Lia? Laura? Lana? Áhh nem tudom, de ki a faszt érdekel? Hiszen nem történt semmi! De mindenki azt hiszi!

Egyik nap mikor éppen edzésem van, az öltözőben meghallom Ashtont vagy kit, tudjátok azt a srácot aki mindig Sky körül lófrál. A haverjaival dumál, mikor meghallom Sky nevét. Egyből felfigyelek, de nem feltűnően, nehogy észrevegyék, hallgatózom.

-Ma is elhívom randira, ma lesmárolom. Attól majd jobb kedve lesz. -vigyorodik el az idióta.

-Na és mikor dugod meg már végre? Biztosan ráfér már egy jó kefélés, szegény csaj nagyon rottyon van. -mondja ez egyik, azt hiszem talán Colton.

-Még totál szűz a csaj, de mibe fogadunk, hogy meglesz egy hét múlva? -vigyorog már megint az az idióta vadbarom. Legszívesebben kiverném a fogait és megetetném vele!

-Huu a kocsimat ráteszem, hogy a kiscsaj nem adja be a derekát, ebből max szopás lesz! -röhögnek fel mind a hárman. Annyira szétvernék most valamit de annyira. Ha Sky tudná, hogy egy ilyen szarházival kavar biztosan még rá sem nézne többet!

-Na majd meglátjuk! Phil? Te mit tennél rá hogy meghúzom a bigét? -anyád a bige, faszfej!

-Egy hónapig fizetem a kajapénzed, haver! -röhög fel majd belecsap a kezébe, majd kimennek röhécselve. Annyira undorodom ezektől a patkányoktól. Mikor kimennek felrúgom a kukát az öltöző sarkában és belerúgok a szekrénybe. Mindenki felkepja erre a fejét és engem néznek.

-Mivan?! Nyomás a pályára vadbarmok! -ordítom el magam kicsit sem derűsen. Mindenki behúzott nyakkal távozík az öltözőből, csak én maradok bent.

Most már muszáj lesz beszélnem vele...

-------------------
Ezer bocsánat a nagy kihagyásért! Most ez a rész rövid lett, de remélhetőleg a kövi kicsit hosszabb lesz. Remélem tetszik ez a rész is! És a hibákért bocsi, hajnali egykor írtam, most. Nemhiszem, hogy minden hibátlan, de nyugodtan írjatok ha valamit esetleg elírtam! 💕