LURK - milcob.

Hetedik fejezet

[2752]

A cseresznyefából épített bár küszöbét átlépve Hyunjaenek két dolog szúr szemet. A piros szín dominanciája a fedőlakkal lekent fa mellett és a hely étkező boxai, melyek az ablaksor mellett kapnak helyet, teljes rálátással az egyik golfpályára. Odasétálnak ez egyik boxhoz ahol Jacob az asztal oldalának dönti golftáskáját, s ráakasztja sapkáját az oldalára. Fehér szövetnadrágot és hasonló árnyalatú, galléros Ralph Lauren rövidujjút visel, homlokából eltűrt hajjal, mellette Hyunjae pedig térdig érő Levi's farmerben, s abba tűrt kötött, v nyakú mellényben, alatta egy fehér inggel. Hajával tíz percet szenvedett reggel a tükör előtt, az egyik régebbi divatfotójával megnyitva Jacob telefonján és Jacobbal maga mellett, nehogy csináljon valamit a telefonjával. Végül sikerült elérnie amit akart és haja megállt úgy, hogy csak két tincse lógott szemébe a jobb oldalon.

"Kicsit túlságosan beolvadsz, John," jegyzi meg Hyunjae Jacobnak, miután az egyik pultos felemli a kezét és "Üdv újra, John!" megszólalással néz Jacob szemeibe, aki nem is tűnődve a dolgon köszön vissza.

Jacob reagálna, de akkor érkezik meg Mr. Mane, így csak végigsimít Hyunjae arcán, aki lefagy a mozdulatra, de mire felfogja, Jacob már köszönti a férfit, így csak mosolyogva feláll ő is, hogy kezet fogjanak. A férfi mélyen Hyunjae szemeibe néz, végigsimítva kezén ahogyan elengedi, s Hyunjae arcán vetélkedik a szende mosoly és az undor. Mr. Mane kezén érződik a cigaretta szaga, de majdnem teljesen elnyomja valami fűszeres parfüm.

Hyunjae leül, a nadrágjába törli kezét.

"Remélem nem vártak sokat! Ha látták volna, volt egy millió-dolláros ütésem," hangjában tükröződik a büszkeség, de úgy adja elő, mintha mindennapos csodákat művelne a gyepen. Egyik karjával az asztalra támaszkodik, míg másikkal mutatja a labda ívét a levegőben.

Hyunjae kihasználja azt a pillanatot, hogy vessen egy pillantást rá mélyrehatóbban. Egyszerű fekete nadrágot, rövid ujjú inget és egy baseball sapkát visel. Napszemüvege a sapka simléderének tetején pihen, minden hirtelen mozdulatára megugorva kicsit. Kerekedő arcán szembetűnően rajzol ívet orra, vékony ajkai közül pedig kilátszódnak hófehér fogai, melyek megcsillannak az ablakon beáramló fényben. Kezein látszódnak az öregedés miatt előtűnő barna színű apró foltok, s Hyunjae követi kezének mozdulatát, ahogy minden harmadik mondata után hüvelyk- és mutató ujja közé csippenti fülcimpáját. Hangja nagyzoló, ahogy már arról mesél, hogyan vette meg a kedvenc golfpályáját. Hyunjae rosszul van tőle.

A pincérnő ahogy megérkezik az asztalukhoz, Adam éppen csak abbahagyva a beszélést néz fel rá, igennel válaszolva a "ma is a szokásosat?" kérdésre, hogy aztán folytassa egy "Ők pedig szeretnének egy Blue crab and shrimp benedictet és egy Banana's foster french toastot," először Jacobra, aztán Hyunjaere nézve sorolja a rendelést. A nő le sem jegyzetelve az ételeket, már bólint is és megfordul, hogy ellibegjen leadni a rendelésüket. Mane tenyere tompán csattan a combján, amint elindul, s mély torkából mélyről feltörő nevetés szakad fel, ahogy a nő kissé megugrik meglepettségében – egy percig sem zavartatva magát tenyerel mindkét kezével az asztalra és hajol előre.

"Borzasztó, milyen nehéz megállapodni, nem igaz, Mr. Bae?" néz Jacobra, felvont szemöldökkel vigyorogva. "Ez a sok szép nő, akik bármit odaadnának, hogy olyan férfiakkal legyenek, mint mi," s ismét kivillannak hófehér fogai, melyekről Hyunjae akaratlanul is arra asszociál, mennyire úgy néznek ki mint az érintetlen hó. Egyszerűen csak túl fehér; már szinte várja az ember mikor olvad el végre a napsütésben.

Hyunjae túlságosan jól palástolja mennyire élvezi, ahogy Jacob helyesel, majd teljes beleéléssel kezdenek beszélgetni a nőkről, majd halkan fel is nevet, amikor Adam tesz egy megjegyzést, hogy "A nők olyanok mint a golfpálya, amin már mindenki játszott, de mégis az ő ütése talál be mindig be a legpontosabban."