Magamról és a kosárcsapatról

126 10 0
                                    

Vége van a sulinak. Hál' istennek. Erre vártam egész nap. Mehetek megvenni a legújabb játékot. A kedvenc elfoglatltságom a játékok nyomkodása, akárt telefonon, akár gépen. Nagyon szeretem, hogy átkerülök a gépen keresztül egy másik világba és nem kell semmit csinálnom, hogyha futni akarok, csak megnyomni egy gombot és már megy is. Találkozhatok sok olyan furcsa emberrel akiket nem is ismerek, de barátaimnak mondhatom őket, hiszen mindig együtt játszunk.

Sajnos mielőtt kijuthattam volna az iskolakapun a tesitanár megállított. Sajnos azt is tudtam, hogy miért.
És sajnos most meg kell hallgatnom és nem mehetek a játékomért.

-Kuroko-san ugye tudja, hogy milyen jegyei vannak tesiből?

-Persze, hogy tudom.-mondtam. Csak úgy mellékesen egy kérdés. Ki nem tudja milyen jegyei vannak?

-Ha javítani szeretne rajtuk, akkor a kosárcsapatnál kell jelentkezni.

-És ha nem szeretnék javítani?-kérdeztem flegmán.

-Akkor megbuktatom magát.-nézett rám jelentőségteljesen. Erre megforgattam a szemem. Magamban ki is nyújtottam a nyelvem rá. Kit érdekel, hogy tesiből valaki megbukik? Engem nem. Még akkor sem ha az a valaki én vagyok.

-Akkor elmegyek a kosárklubba.-sóhajtottam gondterhelten. -Mikor vannak az edzéseik?

-Nem tudom. -vonta meg a vállát.- Keresd Akashi Seijurot.

-Oké. Viszlát!-köszöntem el. Most a tesitanár miatt be fog zárni a játékbolt mielőtt odaérnék!

És tényleg bezárt. Nem hiszem el! Halaszthatom honapra a vásárlást!

Hazafelé utamon elmentem egy streetball pálya mellett. Kosaraztak rajta. Majdnam elmentem mellette majd megláttam Tetsuyát. Mit keres itt? Ennyire szét akarja veretni magát, vagy mi? Amúgy... várjál már! Ezek a kosárklubb elsődleges jáékosai. Hm. Ha már úgyis a klubb menedzsere leszek, akkor megnézem hogy játszanak.

Nem is rossz. Egész jók. Már amennyire én értek a kosárlabdához, meg tudom állapítami, hogy jók.

Meguntam és indultam volna tovább, de megszólítottak.

-Hé! Te a mi iskolánkba jársz?-futott hozzám egy sárga hajú fiú. Amikor játszottak, ő volt a legügyesebb.

-Attól függ, hogy melyik iskolába jársz.-mondtam, bár tudtam, hogy a Teikoba jár, de ő nem tudta, hogy tudom.

-A Teikoba járok, ahogy ők is. -mutatott a társaira.- Ugye te is?

-Igen. -bólintottam.

-Narumi, te mit keresel itt?-jött közelebb hozzánk Tetsuya.

-Te ismered őt Tetsu?-kérdezte egy sötétkék hajú csávó.

-Nézz rájuk. Látszik, hogy testvérek.-oktatta ki a kék hajút egy vöröses hajú. Eddig ő a kedvencem.

-Jól van má' Akashi!-morgott a kék. Akkor a vörös hajú Akashi.

-Hogy hívnak törpe?-jött hozzánk egy lila hajú óriás. Hogy nőhetett ekkorára? Az anyja mivel etette?Vagy mivel nem etette? Ő legalább 2 méret míg én 1,5 méter is alig vagyok. Mi a franc?!

-Kuroko Narumi vagyok. Tetsuya testvére, ahogy előbb a vörös mondta.-mutattam rá Akashira.

-Én Kise Ryota vagyok. -mondta a sárga. Amúgy ne haragudj, de kérdeztem, hogy ki vagy?-A kosárcsapat legjobb játékosa.

-Ez nem is igaz!-kiabált közbe a kék. Jaj, hagyd már, had mondja el, amit akar, aztán had mennyek már! Ne tartsatok fel!

-Igen?!-kiabált vissza sárgaság.-Akkor játszunk! 10 pontig megyünk. Aki előbb szerzi meg a hatot az nyer! Kurokocchi tesója, nézd meg, hogy verem meg Aominecchit.-mosolygott rám. Ne már! Menni akakrok haza! Ha 5 percen belül nem fejezitek be, akkor rosszul jártok.

-Narumi nem lesz kedves veletek, ha 5 percen belül nem mehet haza. -figyelmeztette őket Tetsuya. Esküszöm olyan mintha a gondolataimban olvasna.

-Ch. 2 perc elég hozzá, hogy leverjem ezt a nagyképű alakot. -vett magához Aominecchi? egy kosárlabdát.

Már 3 perce játszanak. Kezd elfogyni a türelmem. Még egy perc eltelt. Na jó, elég! Felálltam felvettem a táskámat és elindultam hazafelé. Intettem egyet Tetsuyának és eltüntem a szemük elől.

Hazaérve felmentem a szobámba ledobtam a táskámat az ágyra majd a konyhában összedobtam valami szendvicsfélét, fogtam két zacskó chips-et, egy popcorn-os dobozt majd felmentem a szobámba játszani. Na mostmár 4 órán keresztül ne zaklasson senki. Levettem a telefonom hangját is, hogyha véletlenül valaki keresne ne zavarjon meg. Ezek után bekapcsoltam a gépemet és elkezdtem valamit jászani.

Igazságtalan [Akashi Seijuro]Where stories live. Discover now