𝙱𝚘𝚢 𝚏𝚛𝚘𝚖 𝙻𝚒𝚋𝚛𝚊𝚛𝚢/𝚝𝚊𝚎𝚔𝚘𝚘𝚔/

📚21📚

A délutáni könyvtározás, túlzottan beépült a minden napjainkban már. Ugyan úgy jártunk oda, annyi kivétellel, hogy Yoongi, mindig valami kifogást találva hagyott ott minket, míg Taehyung már ott várt a kis helyünkön.
Jisung és Taehyung, hihetetlenül jól kijönnek, mondhatni már legjobb barátok, és az én kapcsolatom Minho-val is jobb lett.

-Szerintem van valakije-gondolkozott el Minho, már a pizzériában ülve. A kis dupla randikat nagyon szerettem a Minsung párral.
Sok kis,,vitájukat,,láthattuk testközelből Tae-el,s nem is kell mondanom,hogy rohadt viccesek.

-Ezt már tudjuk, csak, hogy ki az? Na azt nem.

-Szerintem ez egyértelmű- nézett fel Tae ránk,s fél szemmel felém sanditott.Mosolyom leplezve hajtottam le fejem,bele hörpintve italomba-Jimin is sokat van el, valamit kitalálva, úgy ahogy Yoongi is. Szerintem ezek együtt vannak, csak még nekünk nem mondták el.

Jisung és Minho összenézve gondolkodtak, majd párom szavait újra lejátszva fejükbe néztek felénk. Nehéz volt nem elnevetni magam rajtuk,és Tae színészi tehetségén.Nem arról volt szó,hogy mi akartunk comin outolni Jimin-ék helyett,szimplán már fájdalmas volt,a Minsung pár szerencsétlensége.

-Miért nem mondják el?

-Gondolom félnek, hogy elítéljük őket,vagy bármi. -rántott vállat Jisung, mókus arcát megtömve.

-Bébi, milyen elítélésről beszélsz? Ez egy konkrét meleg gyülekezetnek számít tagságai díjat szedhetnénk.
Ezt túl tárgyaltuk. -intette le Minho.

-Én nem a melegségükre gondoltam-forgatta szemeit Jisung bele szippantva italába,és arrébb lökve Minho kezét kelt fel -hanem arra,hogy a kapcsolatukat ítélnénk el.Mert azért valljuk be,Jimin-el itt Taehyung-on és rajtad kívül nem nagyon szimpatizálunk,Yoongi pedig szinte meg akarta verni.

Én csak Taehyung vállára ejtettem fejem ,ki ajkait beharapva figyelte a másik kettőt.Ez a vita egy jó ideig elhúzódott,míg végül mi elköszönve hagytuk ott Jisung-ékat.Utunkat pedig az egyik parkba vettük,azon belül,pedig az egyik kisebb köszinpadra fel ülve néztük az embereket.

-Guk-fordult felém Taehyung elsőnek csak fejjel,majd végül szemeit is rám vezette-lenne egy kérdésem. Nálad aludhatnék?

Kérdését annyira ártatlanul,és aranyosan tette fel,hogy kénytelen voltam elmosolyodni rajta.
Láttam arcán,hogy kissé zavarba jött,s gyorsan folytatta is,magyarázkodva.

-Tudom gyors,meg minden,de apáék a tesóm viszik el valami versenyre hajnalba,valami puccos helyre,ahova nem szeretnék menni,egyedül pedig nem akarok lenni abban a nagy házban,hiába van ott Loona a takarító nő,...és....de viszont zavarni pedig nem akarlak téged,vagy titeket,ha esetleg baj,csak gondoltam megpróbálom, hátha,de az se baj ha neked nem jó vagy...

Hadarása közben fel emelve fejem mosolyogtam rá,s körbe pillantva bizonyoskdtam meg arról,hogy más nem figyel minket,apró puszit nyomtam szájára,hátra simitva haját. Nem szégyeltem vagy,takartam az érzéseimet Taehyung iránt,szimplán,,ezek a mi kis momentumaink voltak.

-Tae,persze hogy nálam aludhatsz,nem is kellene kérdésnek lennie.

-Tudom,de ez az első hogy kapcsolatba vagyok,és ott alszok másnál,ilyen formában,és nem tudom ezek így hogy is mennek .

Édes kis ártatlan lénye egyre jobban el érte azt,hogy a mostani helyzetnél is jobban bele essek,és a kiutat meg se találjam,emellett a védelmező énem,mi berakná egy kis üvegbe,felrakná a polcra,s még a bántó naptól is megóvná egyre jobban erősebb lett.

-Picim, nem kell aggódnod,apáék odáig vannak érted, hozzám pedig bármikor jöhetsz.

Édes kis mosoly bújt meg ajkain,s puha mancsait arcomra téve hintett csókot ajkaimra  ,felém eső lábával közre fogva enyém.

Végül,haza kísérve Taehyung-ot, beszéltem a szüleivel,kik a lelkemre kötötték,hogy hiába vagyok egy jó gyerek,ha olyat teszek Taehyung-al,amit nem szeretne,végem.
Persze megértettem,hisz biztos ezt csinálnám én is,ha a gyerekem azzal állítana haza,hogy a párjánál alszik.Nem mellesleg,pár hónap járás után.

-Mihez lenne kedved holnap?Ki mehetünk a parkba is,vagy süthetünk pizzát,de ahhoz Jin hyung is kell,ő viszont túlórázik,apa pedig annyira ért a konyhához mint én ,szóval szinte semennyire,de ha gondolod be is mehetünk a városba valami kaját,vagy nasit venni.

Megállás nélkül soroltam a különböző elfoglaltságokat,s leginkább valami kajához köthetőt említettem,hisz a gyomrom majd kilukadt.

Taehyung,csak csendben hallgatta locsi-fecsizésem,míg meg nem állítva fordult felém,s hajolt fel egy csókra. Étvágyam az ételekről másra terelődött,amint Taehyung kezeit felfutatta hajamba,ott cirogatva bőröm.Imádtam ,mikor ezt csinálta.

-Sètáljuk -pihegte ajkaimra,s egy mosoly kíséretében,eltávolodott. Én ott álltam,mint gyerek a lakodalomba  ,s egy apró bolintásra futotta.-Hihetetlen mennyire el tudom venni az eszed ,csak egy puszta csókal.

-Csókolóztàl már magaddal?-karoltam át vállát,ő pedig alulról bújtatta mancsát enyémbe.-Hihetetlenül csókolsz.

-Fogd be.-bujtatta fejét nyakamba-Hogy tudsz ennyit bókolni?

-Ha veled vagyok,ez csak úgy jön.

Sétálgatva,egymás karjaiban,míg a csillagok és a hold minket figyelt,kihallgatva beszélgetésünk.Egy teljesen más univerzum.

Haza érve,csöndben,szinte tolvajok csendjében suhantunk fel szobámba,majd meg fürödve bújtunk ágyba,ablakombol nézve az eget.Hátamon fekve karoltam enyémnél kisebb testét,simogatva ,cirogatva póló takarta vállait.

-Van egy régi mese,amit még valahogy gyerekkoromban hallottam.-hümmögve adtam tudtára ,hogy figyelek,így folytatta is- A Nap,és a Hold,mindig is szerették egymást,de egyikük se kezdeményezett sokáinape aztán,egyszer a Nap,meg szólította a Holdat.Beszédbe elegyedtek,A nap mesélt a sokszínű világos,élettel téli napos részéről a Földnek,míg a Hold az éjszaka csendjéről, nyugalmáról,és az ezüstös,gyerek álmokkal teli oldalról.Sokat beszélgettek ezek után,s hihetetlenül gyorsan teltek a percek,míg láthatták egymást.
Türelmetlenül várták mind ketten azt a pillanatot,mikor végre újra láthatták egymást.Rövidke alkalmak,egyike alatt a Nap megkérte a Hold kezét,aki örömében elhullajtott egy könnycseppet,ebből lett az Esthajnal csillag,a legfényesebb csillag az égen.Ő lett az ő közös gyermekük.
Ezek után,ők lettek egymás fényei,s sok sok,mennyi  csillag,akik az ő szerelmükből lettek

Mosolyom nem sorvadt,nem lankatt,inkább szélesebb lett.Taehyung az én Napom.

-Miért mesélted ezt el nekem?

-Mert-fordult felém fejjel,csillogó szemekkel-te vagy az én Holdam.

Hangja édesen csengett már a hajnali állatok halk neszei mellett.Mondata pedig álomszerűen hatott.

-Szeretlek Jungkook.

Te az én Napom,én a te Holdad.

2022.06.25.