Zavaros elmék [Levi x Stephanie Satake(reader) ]

[3.rész]-Felderítő Egység

Végre elérkezett ez a nap! Ma választjuk ki, hogy hova szeretnénk menni, a Helyőrséghez, a Katonai Rendőrséghez vagy a Felderítő Egységhez. Már nagyon vártam ezt a napot, mindig is nagy álmom volt a Felderítő Egységhez csatlakozni és ma végre itt állok készen arra, hogy a Felderítő Egység tagja legyek. És ami még jobb, csomó barátommal együtt megyünk. Úgy éreztem most senki se tudja elrontani a kedvem és ez életem legboldogabb napja.

"Ekkor még nem is gondoltam, hogy mennyire fontos lesz ez a nap."

-Jó reggeeeeelt! - ordítottam el magam boldogan amire a többieknek egyből kipattant a szeme.
-Ahj miért hagyjátok, hogy Stephanie ébresszen minket. - mondta Connie kómás hangon.
-Mert ő kel fel a leghamarabb, ennek nagyon nem tudunk mit tenni. - válaszolt Sasha.
-Tudjátok milyen nap van ma úgyhogy keljeteeek! - örvendeztem.
-Mert milyen nap van ma?
-Ma választjuk ki hova megyünk tovább lópofa. - mormogta Eren Jeannak.

*𝘈 𝘷𝘢́𝘭𝘢𝘴𝘻𝘵𝘢́𝘴𝘰𝘯*

Uuuuu a Felderítő Egység jön! - ugráltam örömömben de amikor megjelent az említett egység parancsnoka és osztagvezetői egyből abbahagytam és felvettem a komoly fejem.
Ahogy akkor megtudtam Erwin Smith, az egység parancsnoka mielőtt belekezdett a mondandójába bemutatta az osztagvezetőket is.
-Ő itt Hange Zoe. - mutatott a mellette álló szemüveges lányra aki tök szimpi volt mert olyan volt mint én amikor nagyon boldog vagyok. Csak ő úgy tűnik mindig ilyen.
-Sziiiiaaaasztooook! Remélem sokan választotok minket és sokótokat megismerheteeem! - lelkesedett az imént bemutatott osztagvezető.
-Hange mellett áll Mike Zacharias.
-Sziasztok. - ő csak simán köszönt és végigmérte az embereket jó alaposan.
-Ő pedig Levi osztagvezető.
-Tch. - csak ennyit mondott a bemutatott személy egy szemforgatás kíséretében majd folytatta amit eddig csinált Mike-hoz hasonlóan, tehát az embereket pásztázta azzal a közömbös, hideg tekintetével ami kissé inkább volt ijesztő ebben a helyzetben.
-Na tehát... - kezdett bele Erwin parancsnok a mondandójába amit nagy izgalommal halgattam hisz már régóta várom ennek az eseménynek az eljövetelét.
-Aki ennek ellenére is úgy dönt, hogy hozzánk akar csatlakozni az maradjon itt, a többieknek oszolj! - fejezte be magabiztosan Erwin.
Ennek hallatára a legtöbben elmentek de maradtunk azért egy jópáran élén velem és a barátaimmal. Itt állt Eren, Mikasa, Armin, Sasha, Connie és még Jean is aki kb. az utolsó percben gondolta meg magát és a Felderítőket választotta a Katonai Rendőrség helyett. De rajtuk kívül itt volt még pl. Christa és Ymir is.
-Rendben akkor ti mostantól a Felderítő Egység tagjai vagytok, gratulálok! Menjetek készülődni ugyanis holnap indulunk a főhadiszállásra. - mondta a parancsnok és szavai olyan jól estek, nagyon jó volt ezt hallani.

*𝘮𝘢́𝘴𝘯𝘢𝘱*

Épp a főhadiszállásra tartunk. Mit ne mondjak nagyon izgatott vagyok és valóban nem kellett mondanom mert ezek szerint látszott rajtam ugyanis a parancsnok megkérdezte, hogy:
-Izgatott vagy Satake?
-Nem uram... Vagyis, igen uram!
-Tényleg ennyire szeretnél Felderítő lenni? Nem félsz? Hisz tudod mi várhat rád.
-Régi álmom, hogy Felderítő legyek és ez a vágy hosszú évek során sem aludt ki, még azután sem, hogy belekóstoltam a katonai életbe és megtudtam milyen is ez valójában. A haláltól meg nem félek. Ez egy olyan dolog amit senki sem tud elkerülni és én hősiesen, becsületesen a hazámért harcolva szeretnék előbb-utóbb meghalni mintsem a fotelban semmit téve várni, hogy valamilyen módon utolérjen a halál,az túl unalmas és szánalmas lenne nekem.
-Értem. Hát ez igazán tiszteletre méltó gondolkodás Satake, remélem sokáig leszel a csapat tagja.
-Annak ellenére, hogy készen állok a halálra én is uram! A haláltól függetlenül nem pazarolhatjuk el az életünk és nem sikolhatunk át felette szóval igyekszem a lehető legtovább itt maradni, hogy mindenkit megismerhessek és itt legyek amikor egy nagyszabású változást érünk el, és boldog leszek, mert tudni fogom, hogy ha még csak kicsi is de nekem is van részem ennek a sikernek az elérésében. Hisz a sok kicsi is sokra megy.
-Igaza van Satake. Örülök, hogy megismerhettem, igazán tetszik az érett gondolkodása, remélem többet is látok még belőle.
-Azt majd meglátjuk, parancsnok. - mosolyogtam rá egy utolsót mielőtt a főhadiszállásra értünk volna.