Az én történetem-Benjiro

40 1 0
                                    

-Rengoku Benjiro-

Nem voltam soha tehetséges állóképesség terén de mindigis azt gondoltam, hogy tudok ez ellen tenni... Rengoku Benjiro vagyok a 13. Védelmi Osztag egyik hadnagya pontosabban a 13. osztagé de erről később most az én történetem az első.

A 42. kerületből, Peremvidékről származom nem voltam egy nagy családba tartozó viszont anyámat sikerült megtalálnom aki később Halálisten lett de ez egyenlőre lényegtelen. Az én történetem a Lelkek világába térésem 5. évfordulóján indult el.

Egy meleg nyári este volt amikor egy erős lidérc csorda indult el a Déli kapu közeléből egy nagy tisztás fele. Én a tisztáson egy nagy dombon ültem egy tulipánfán ami alacsony volt még. Az egyik kisebb lidérc tartott felém amikor egy Halálisten pontosabban a 13. osztag hadnagya Kaien Shiba érkezett a tisztáshoz, hogy megölje a lidércet. Én csak ültem és próbáltam kielemezni, hogy mi is játszódik le Kaien hadnagy fejében. Egy kis idő kellett csak és a lidérc már meg is halt. Felém fordult Kaien hadnagy és kérdőre vont...

-Te, miért vagy ilyen későn ide kint messze a közép rétegtől?

-Soha nem tartottam magam különbnek a többi peremvidékitől ezért úgyis kezeltem őket ahogyan illik tőlem. Ezért vagyok itt...

-Neked aztán van szíved, hogy ilyen helyesen látod a dolgokat, én Kaien Shiba hadnagy vagyok.

-Elnézést, hadnagy hogy én húzom az idejét mennyen és segítsen annak a kapitánynak.

-Jaj dehogy boldogul a kapitányom, te honnan tudsz ilyen sok mindent rólunk, Shinigamikról?

-Mivel közel lakok a Déli kapuhoz ezért mindig beszélek a kapu őrrel, soha nem akartam megtudni mivan oda bent mivel mindent részletesen elmesélt.

-Te aztán egy talpra esett legény vagy...Tudod, nálunk mostanában kevés a Shinigami a legutóbbi mészárlás óta ezért szívesen bemutatlak a kapitányomnak!

-Hogy-hogy-hogy maga mit csinál?

-Bemutatlak és rabírom, hogy edzen téged ő edzett engem is én is a peremvidékről jöttem és ő karolt fel mert ugyanúgy látott meg mint most én téged.

-Ez hatalmas megtiszteltetés- térdre borulva mondom

-Jaj nem kell ilyen hivatalosnak lenni! Mi neved?

-Rengoku Benjiro.

-Értem na gyere!

-Jövök!

*pár perc múlva egy újabb bemutatkozás után*

-Szívesen megtanítalak a kardforgatásra akár a Shinigami életre látom benned a lehetőséget, Kaien szép munka ilyen ifjak kellenek nekünk mint ő.

-Én-én-én nem tudok szóhoz jutni most álmodok vagy ez igaz???

-Mi igaz fiam?

-U-u-ukitake kapitány maga engem edzeni szeretne?

-Igen!

-Úristen mikor kezdjük???-majd kicsattanok az örömtől

-Akár ezen a héten most, hogy a küldetést végre hajtotta a kis csapatom így erre a hétre már nem hiszem, hogy kapunk új küldetést.

Nem Mindennapos HadnagyokWhere stories live. Discover now