Cseppet sem átlagos nyaralás // Kempf Zozo

16.

A kompon teljesen a gondolataimba merültem, és a gyönyörű tájat figyeltem. Egy ideig kínosnak éreztem, de a többiek is ugyanezt csinálták, szóval megnyugodtam. Kicsit furcsa is volt, hogy csak öten vagyunk, és Bogiék nincsenek velünk, de most félig örültem is neki, ugyanis fogadni mernék, hogy a Geri-Zozo találkozó nem sülne el jól. És nem lenne kedvem kihalászni egyik fiút sem a Balaton közepéről. Még mindig nem értem, hogy Zozo miért játssza továbbra is a sértődöttet, mert köze sincs hozzá. Egyáltalán semmi! Nem vagyunk együtt, még csak egy randira sem hívott el, nehogymár ki legyen akadva! Mármint nem akarom, hogy randira hívjon, vagy valami, de akkor is! Továbbra is a korlátnak dőlve figyeltem hol a tájat, hol a vizet, de végül meguntam, ugyanis kezdett a némaság az őrületbe kergetni. Így egy hirtelen ötlettől vezérelve a balomon álló Petrához fordultam.

-Tegnap Geri megcsókolt - suttogtam, mire a legjobb barátnőm elkerekedett szemmel felém fordult.

-Tessék? - kérdezte, mire elismételtem, hogy tegnap Geri megcsókolt. - Ezért viharzott el Zozo! Látta, igaz? - tapintott rá a lényegre (nem is ő lenne) mire bólintottam. De jó volt végre kimondani!

Petra teljesen bepörgött. Suttogva tette fel a létező legfurább kérdéseket, én pedig szintén suttogva próbáltam válaszolni mindenre, igyekezve, hogy Patrik és Imi meg ne hallják. Petrával végig beszélgettük a leszállást, majd Imi vezérlésével felszálltunk egy kétemeletes buszra (nem is tudtam, hogy van Magyarországon ilyen), és befoglaltuk magunknak a leghátsó ülést. Én az ablak mellett ültem, mellém a még mindig pörgő Petra ült, aki továbbra is suttogva tette fel ugyanazokat a kérdéseket, amiket már vagy 60x megválaszoltam. Mellé ült Patrik, aki úgy nézett ki, mint aki nem is ezen a bolygón van. Csak meredt maga elé, és aztán hirtelen lekonyult a feje. Ha nem ismerném, azt hinném valami baja van, de mivel úgy ismerem mint a tenyeremet, így magamban elkönyveltem, hogy a srác nemes egyszerűséggel vissza aludt. Patrik másik oldalán Imi ült, ő éppen egy sonkás szendvicset evett (fogalmam sincs, hogy azt honnan szedte). A másik ablaknál ott ült Zozo, aki morcosan meredt a tájra. Láttam a visszacsillanó tükörképét. Képtelen voltam levenni róla a szemem. Egyszerűen nem értem, mi a baja. Petra észre vette, hogy az elmúlt két percben nem válaszoltam a kérdéseire, és követte a tekintetem.

-Még mindig hisztizik? - kérdezte nemes egyszerűséggel, mire halvány mosollyal bólintottam. Szerintem nem békél meg egyhamar, de ezt nem mondtam ki hangosan.

Az apátságnál leszálltunk a buszról, és el sétáltunk a kő kerítéshez, hogy megcsodáljuk a kilátást. Petrával csináltunk pár BFF képet, majd ő tovább ment Patrikhoz, én pedig a kő kerítésnek dőlve békésen nézelődtem, mikor is Imi csapódott be mellém.

-Csá, Flo - köszönt mosolyogva, mire csodálkozva felé fordultam. Gyanúsan sokáig vigyorgott... Tuti akar valamit.

-Mondd, Góg, mit szeretnél? - tértem a lényegre, mire mosolyogva megrázta a fejét. Ismerem, mint a tenyeremet.

-Mi van veled meg Zozóval? Az átlagnál jobban gyűlölitek egymást...- mondta, mire nagy levegőt vettem, és vissza fordultam a Balaton felé.

-Hosszú. A lényeg, hogy nem azt csináltam, amit őfelsége helyesnek látott, és most haragszik rám- motyogtam sértődött hangon, mire Imi megrázta a fejét.

-Flo, mégis mit csináltál? Teljesen ki van akadva. Még sosem láttam ilyennek- mondta, mire szomorúan rá néztem. Láttam rajta, hogy sajnál.

-Meg ígéred, hogy nem ítélkezel? - kérdeztem, mire Imi gondolkodás nélkül kinyújtotta a kisujját, én pedig hálásan rá kulcsoltam az enyémet.

-Bármit is csináltál, nem tudsz elrettenteni magadtól - mosolygott rám, én pedig elnevettem magam. Petra nem ítélkezett. Remélem Imi sem fog. Mély levegőt vettem...

-Geri megcsókolt - mondtam ki hirtelen, mire Imi szeme elkerekedett, és úgy is maradt. Nem tudom, hány percig állt Imi mozdulatlanul, mindenféle érzelem nélkül az arcán, és ez kiakasztott.

-Hű - nyögte ki végül, én pedig a tenyerembe temettem az arcomat. Édes istenem.

-Ennyire szörnyű? - kérdeztem, mire Imi a vállamra tette a kezét, ami egy kicsit megnyugtatott.

-Nem tudhattad, Flo - közölte, mire értetlenül felnéztem rá.

-Mit nem tudhattam? - kérdeztem furán, mire Imi gyorsan megrázta a fejét.

-Szereted? Mármint Gerit - váltott hirtelen témát.

-Nem - mondtam ki rövid habozás után, és éreztem, hogy ez az igazság.

-Akkor kit szeretsz? - kérdezte, mire össze ráncoltam a szemöldökömet. Pont most akár át menni párkapcsolati tanácsadóba, vagy mi?

A fejemet rázva inkább gyorsan körbe néztem, hogy esetleg hallhatta e valaki ezt a beszélgetést. Petra és Patrik épp pózoltak, Zozo pedig fotózta őket. Akaratlanul is megakadt rajta a szemem. Térdnadrágban, Vans cipőben és fehér pólóban állt, szemét napszemüveg takarta, haja kócosan hullott a szemébe. Talán megérezhette, hogy nézem, ugyanis felém fordította a fejét, és felvonta a szemöldökét. Zavartan elkaptam a fejemet, és vissza néztem Imire, aki egy "TUDTAM!" mosollyal nézett rám.

-Mi az? - kérdeztem.

-Te Zozót szereted - felelte, mire elkerekedett a szemem. MIVAN???