11.

110 8 0
                                    

A strandra beérve egy kupacba lepakoltunk, majd nekivetkőztünk, és belerohantunk a vízbe. Én Imivel, Patrikkal és Zsoltival versenyeztem, hogy ki ér el hamarabb a megadott rózsaszín úszógumiig, és büszkén jelentem, hogy második lettem, ami nagy dicsőség, ugyanis mindhárman magasabbak, ezáltal gyorsabbak is nálam. Mondjuk, akár nyerhettem is volna, viszont Imi az utolsó pillanatban beelőzött. Pfffff. Pedig olyan közel voltam!!! A vízbe érve bevártam a további két lánytársamat is, és kicsit arrébb úsztunk a társaságtól, nehogy véletlenül minket is belefojtsanak a Balatonba.

-És, mizu Imivel? - törte meg a csendet Petra, Bogit figyelve, aki a kérdést hallva totálisan lefagyott, és fülig vörösödött. A reakciót látva elmosolyodtam, és akaratlanul is a fiúk felé néztem, ahol Zozo épp hátra simította a vizes haját. Francba! Visszakaptam a fejem a két lány felé, ahol Bogi dadogva tűrt a füle mögé egy újabb hajtincset.

-Én... Én nem értem... A kérdés... Nincs semmi Imivel... - dadogta, mire még szélesebben elmosolyodtam.

-Ahaaaa - néztünk össze Petrával sokatmondóan, amolyan "mi bizony tudjuk az igazat" pillantással. Valószínűleg Imi is fog kapni egy ilyen kérdést a közeljövőben. Még pár percig nyugodtan beszélgettünk, aztán hirtelen két kéz elkapott, a levegőbe emelt, majd a vízbe dobott. Dühösen rúgtam fel magam az iszapból, és szikrázó szemmel meredtem a vigyorgó Zozóra. Én tuti hogy megölöm!

Zozo csak vigyorgott, mintha nem is az előbb vágott volna bele a vízbe, majd békésen tovább úszott, és Ádival kezdett el beszélgetni. Na, köszi. Engem elég gyorsan megtalált magának Geri, Zsolti és Bogi, hogy kakasviadalozzak velük, úgyhogy szemrebbenés nélkül belementem, és zsinórban hatszor löktem bele Bogit a vízbe. Szegény... De sajnos elég jó vagyok ebben, nem tehetek róla. Amikor Geri nyakában ülve vártam, hogy Bogi vissza tornázza magát Zsolti nyakába, gyorsan körbepillantottam. Patrik épp Ádit próbálta meg belefojtani a vízbe, Petra a vérvörös arcú Imivel beszélgetett (vagyis Petra beszélt, Imi meg kínosan túrt másodpercenként a vizes hajába), Zozo pedig mozdulatlanul állt, karba tett kézzel, és minket figyelt. Találkozott a tekintetünk, mire halványan elmosolyodott, majd reflexből, oda sem nézve védte ki a felé dobott... Hercegnős labdát? Furán bámultam Patrik felé, aki az isten tudja honnan szerezte az ököl méretű labdát. Elmélyülten bámultam a Patrikot dobáló Zozót, így nem vettem észre, hogy Bogi támadásba lendült, úgyhogy immár másodjára rúghattam fel magam a víz alól. És most azért, mert Zozóra figyeltem. Mesés. Igyekeztem az összes vizes hajtincsemet kiszedni a szememből és a számból, elég kevés sikerrel, de így is próbáltam nagyon bocsánatkérően nézni Gerire, aki amúgy nem is haragudott, csak kiröhögött, mert állítása szerint úgy néztem ki mint egy elázott kismacska. Na, köszi. Végül a többiekkel közösen úgy döntöttünk, hogy közös labdázást tartunk, mert "abból semmi baj nem lehet". Na igen, a jelek szerint még nem labdázott senki Imivel. Ő ön és közveszélyes.


Cseppet sem átlagos nyaralás // Kempf ZozoWhere stories live. Discover now