3.rész Az eleje...

104 4 9
                                    

1.

Szóval, a négy éves kis forma énem, a konyhában (jól kezdődik mi?😏😂) a tűzhelynél. Anyám rántott húst csinált ebédre. Éppen az utolsó adag húst sütötte, amikor valamiért kirohant a konyhából, és egyedül hagyott engem. Nekem se kellett több. Belenyúltam a forró olajjal teli serpenyőbe. Fasza volt. Igazándiból meg sem éreztem. Csak kivettem nekem meg Lucának (Luká (ezt a fonetikát te 😂) ) egy-egy rántott husit. Mikor sikeresen kiszöktem e konyhából – ami anyáméknak fel sem tűnt – Luca és én elmajszoltuk a húst. Mikor megkérdezte miért ilyen a kezem, azt mondtam, „nem volt olyan könnyű visszautazni a dínókhoz" ennyivel le is zártuk. Ebédnél, apám vette észre a kezem és mehettünk a balesetire. Mikor az orvos megvizsgált azt mondta ez teljesen normális, hogy nem reagáltam rá, hisz sokkot kaptam. De azért a biztonság kedvéért beutalót kaptunk egy másik dokihoz, aki megvizsgál majd. El is jött a nap. Különböző tárgyakkal ütögetett meg minden, de én a pillangóval voltam elfoglalva, ami ott volt a falon velem szemben. Haza mentünk és anyámék elkezdtek labdázni velem. Attól fogva minden áldott nap bántalmaztak. Majd öt éves koromban apám megerőszakolt. Utána rá két-három hónapra a nagyapámék elvittek minket magukhoz, mikor megtudták mit művelnek velem. Lucát és Botondot is hozták. Boti három évvel volt idősebb nálunk. Én és Luca egypetéjű ikrek vagyunk. A ritkaságok egyike. Na, igen. Miután nagyapámék elvittek minket rendes iskolába jártunk, meg mi egymás. kilencedikig voltam nagyon jó kislány ez a nyolc év úgy telt el, hogy minden szép minden jó volt. Amikor kilencedikben megszivattak azzal, hogy rám zárják a WC-t és miután, kiengedtek volna betuszkoltak és felvágták az ereimet, a bal kezemen. Nagy nehezen feltápászkodtam, és mosolyogva indultam ki a WC-ből. Luca nem értette mi történt rögtön be is pánikolt. Miután nagy nehezen lenyugtattam, elláttam a sebeimet visszamentem az órára az idióta ikremmel együtt. Aznap minden megváltozott. Másnap már nem az voltam, aki előtte. Mindenki, aki eddig bántott vissza kapta. Osztályfőnöki, igazgatói, fegyelmi és a többi. Félévig voltam ott, majd irány a leány nevelde. Ezt a félévet sikeresnek könyveltem el. Hogy miért?



Nos holnap Yoongi szülinap, ezért képeket keresek amiket feltöltök majd egy külön kis ilyen cuccba (na igen én és a magyarázatok...xddd). Na, remélem tetszeni fog ez a rész is. A kövi partig Puszii<3

Kib*szott világ... /HATÁROZATLANI IDEIG SZÜNETEL/Tempat cerita menjadi hidup. Temukan sekarang