Ez sokkal több mint barátság

22.

-De... Ma lesz a buli. -nézek fel a barátomra csalódottan.

-Nem baj, nem megyünk el. Majd legközelebb elmegyünk. Fontosabb, hogy jól legyél. -simogatja meg a kézfejem.

-Nem baj ha te elmész, számítanak rád a többiek. Te vagy a csapatkapitány. Megleszek, csak majd gyere be hozzá reggel. -mosolygok rá.

-Nem, itt maradok veled. -simít egyet az arcomon és mélyen a szemembe néz.

-De! Elmész! Az én kedvemért. -nézek rá boci szemekkel.

-Nem akarlak itt hagyni. -néz rám kérlelően.

-De elmész. Nincs vita! Amúgy is, már rég voltál. Nyugodtan menj el. -adok neki egy puszit a szájára.

-Biztos? -néz az egyik szememből a másikba.

-Igen, megleszek. Csak mondom, majd nézz be reggel és akkor majd hazamegyünk együtt. -mosolygok rá. Nem szeretném visszafogni, azt szeretném, hogy ne érezze magát mellettem korlátozottan. Nem akarom megmondani mit csináljon. Legyen önmaga és korlátlan, persze mértékkel. De ez csak egy buli. Nem csak együtt mehetünk bulizni. Bár jobb lenne együtt menni, de ez most nem adott.

-Oké... -hajol egyre közelebb.

-Oké... -szüntetem meg köztünk a távolságot. Ajkai édesek mint mindig. Annyira de annyira imádom a csókját. Sosem akarnék elszakadni párnáitól.

-Ne menj sehova. -súgja az ajkaimra.

-Nem is tudnék. -nevetek fel és még egyszer megcsókolom.

Mikor vége a csóknak összeszedi a cuccait és egy köszönés után elmegy. Na most találhatom ki mit csinálok itt egyes egyedül, míg reggel lesz. Lehet belemerülök a gondolataimba és hamar elalszom. Lehet nem kellett volna azt mondanom neki, hogy menjen el. Gondolhattam volna arra is, hogy én itt teljesen egyedül szét fogom unni az agyam. Körülnézek és meglátom a kis szekrényen a telefonom az ágy mellett. Érte nyúlok és feloldom. Van egy csomó értesítésem, amik főként hívások és üzenetek. Rákattintok arra amit anya írt:

Anya: Hallottam mi történt! Hívj fel kicsim! Nagyon aggódunk és nem válaszolsz a hívásainkra!

Rányomok a hívás gombra és kicseng. Majd egyszer csak beleszól anya. Nagyon aggódhatott, hallom a hangján is, hogy sírt.

-Kicsim! Annyira aggódtam! Ugye jól vagy? Mit mondtak az orvosok? Nem tudtam bemenni, de mondtam Ace-nek, hogy nyugodtan menjen be veled és maradjon veled ameddig csak szeretne. -hadarja el egy levegővételre kétségbeesetten.

-Nyugi anya. Minden rendben, és csak egy enyhe agyrázkódás. A lábam pedig zúzódott valószínűleg, ezért bent kell maradnom holnapig megfigyelésre.

-Huu... Azt hittem már valami komolyabb történt. Annyira örülök, hogy nem esett komolyabb bajod. -csuklik el a hangja.

-Semmi baj anya, jól vagyok. -nyugtatgatom mosolyogva. Annyira szeretem az anyukámat, mindig tud aggódni.

-Rendben, Ace ott van?

-Most nincs, mivel megnyerték a meccset elküldtem a buliba. A csapatkapitány nélkül nincs buli, én pedig nem tilthatok meg neki semmit. Ha szeretne nyugodtan mehet. Ezért el is ment, de itt akart maradni velem. A kedvemért elment. -mosolyodom el. Annyira marasztalni akarta magát, nem akart itt hagyni. Konkrétan rá kellett szólnom, hogy hagyjon itt és menjen el abba a fránya buliba.

-Nagyon szerethet téged. Nem mindenki ragaszkodna ám ennyire azért, hogy ott kelljen maradnia a korházban. -kuncog fel anyu a vonal túloldalán. Megmerevedek.

-Nem tudom, biztos... Én szeretem őt... Azt nem tudom, hogy ő hogyan is érez. -harapok a számba. Nincsenek kétségeim efelől, csak még erről nem beszéltünk. Lehet ő még nem érez úgy mint én, de nem akarom én előszőr kimondani. Nem szeretném, hogy kényszerből mondja vissza.

-Biztosan... Na mindegy kicsim, most pihend ki magad és majd holnap találkozunk. Szeretlek! -köszön el.

-Én is. Szia. -elköszönök, majd kinyomom.

Ránézek a kijelzőmre. Egy csomó üzenetem jött még a barátaimtól, amit mindet megnyitok és válaszolok mindenkinek, hogy minden rendben. Mikor ezzel megvagyok már 11 óra. Lecsukódnak a szemeim, ezért lerakom a kis szekrényre a készüléket. Lehunyom a szemeimet, azonnal elnyel az álmok világa.

yeahitsreni

(っ'-')╮=͟͟͞͞💌

--------------------------------------------------------------
Halikaaa! Mostanában nem lesznek részek, de ne aggódjatok! Amint lezárulnak az ágazati vizsgák, azonnal folytatom a történetet és hozom a jobbnál jobb részeket! Addig is puszi❤