Az ex-férjem kis öcse!

•Epilógus•

2 évvel később:

2039.07.04(Horvátország, Dubrovnik)

A Nap éppen szemem égeti ki és a bőröm égeti. De kellemes, lassan jön a hideg szelő, amitől kiráz a hideg szemem szorosan összeszorítom tőle. Bárcsak-bárcsak tehetnék valamit a múltra nézve, de még is igy van ez rendjén, ahogy történt. A tenger illata, ahogy meg csapja orom oly kellemes.
Egy távoli hívó hangot halok nagyon ismerős ez ő! Keith!

-Anya jössz már! Kiált egyre közeledve felém.

-Jövök nem kell siettetni! Álltam fel majd felé sétáltam és jó szorosan át öleltem.

-Gyere menjünk be Petra már meg csinálta az ebédet! Fogta kezem majd a tenger parti házunk fele húzót. Ahogy beértem rögtön Alison futót felém alig 2 éves.

-Nagyi szép vagyok? Nézet zöld íriszeivel, amit apjától örökölt a szemembe.

-Mint mindig hercegnőm! Mosolyogtam rá.

-Gyere, Alison menjünk kezet mosni mert ebédelni kell! Vette ki kezemből Keith a kis lányt majd a csap hoz vitte.
Majd hirtelen egy sírásra lettem figyelmes. A hálószobám fele léptem a sírás fele. Ahogy benyitottam Nathan kiságyához léptem és ki emeltem belőle.

-Sh ne sírj kincsem anya itt van! Úgy öleltem kicsi fiam. Majd mikor abba hagyta a sírás vissza ragtam. Ekkor derekam körül két erős kart éreztem rögtön tudtam ki az.

-Annyira szeretlek! Súgta fülembe. Még mindig végig fút a hideg a testemen tettétől.

-Én is téged! Mosolyodtam el. Kis fiunk fel kacagót, amitől még nagyobb melegség töltötte el szívem.

-Akarok még egy gyereket! Jelentette ki hirtelen Eden. Én felé fordultam és rá meredtem.

-Nem, öreg vagyok már még egyhez! Jelentetem ki határozottan.

-De miért? -Nem vagy az! -Akarok egy kis lányt! Nézet boci szemekkel majd hisztizett, mint egy gyerek nem bírtam vissza fojtani a kacagást. Nyaka köré fontam kezem majd egy apró puszit nyomtam az ajkaira.

-Még meg fontolom! Súgtam. -De menjünk enni mert éhen halok! Engedtem el őt és Nathan-t ki véve a kiságyából elindultam.

Nem mondom, hogy nem szoktunk össze veszni hisz mind emberek vagyunk. De szeresük egymás és ez nagyobb, mint a harag vagy a düh, és hogy kivel mi van épp az jó kérdés.
Carlos-t, Terry-t és Mrs. Cooper-t élet végéig börtönbüntetést kaptak emberölésért.

Sean és családja visszamentek Romába tartjuk a kapcsolatot. A szüleim ki heverték ezt az egészet valahogy. Mr. Cooper pedig elvált feleségétől.
Mi pedig vetünk egy szép házat a tengerparton és itt töltsük a legtöbb időt.

Mi Eden-nel és Nathan-al sokat vagyunk Moszkvába mivel Eden ott van többet igy mi is. Keith és Petra na meg Alison New Yorkba élnek.

De a nyárt mindig együtt töltsük. Ja és miért nem halt meg Keith hát úgy mondanám szereti túl játszani a dolgokat mehetett volna inkább színésznek.Vége.(Most már tényleg)

Szeretném meg köszöni ez a sok támogatást amit tőletek kaptam, és hogy velem voltatok ez a történet alatt. Köszönök mindent nektek! Remélem tetszet.😊❤💖💖