Azóta a nap óta nem telt el úgy nap,hogy nem gondolnék a fiúra. A fehér hajúra. Egyszerűen olyan különleges kinézete volt, nem beszélve a testvéréről ki megmentett. Örökké tartozni fogok nekik. Bár láthatnám újra. Nem csak álmaimban.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Újra és újra elképzeltem vajon,hogyan nézhet most ki 10 év elteltével. Hiába van nekem Krissz ha közben másról álmodozom. De szeretem Krisztiánt . Hiszen ő lesz a gyerekem apja. Vagy is gyerekünk.
De persze utána ment tovább az élet amint meggyógyultam. És éltem a kis életemet amég eljutottam erre a pontra.
-Nekünk el kell szöknünk.-mondtam Krissznek a kocsiban ülve a suli parkolójában állva.
-He? Mi van? Meghibbantál?-értetlenkedett.
-Mondom. Szökjünk el együtt. A VÁROSBA. Ott feltudnánk nevelni a gyereket a szüleim beleszólása nélkül. Csak mi ketten a világ ellen.-tartottam elé a kis ujjam az eskü tételhez.
-Ne légy már ilyen hülye baba. Minek akarsz te oda menni? Semmi érdekes nincs a városba. Amúgy se jártál te még arra . Hogyan is tudhatnád mi van ott.-söpörte el az ujjamat és röhögött ki.
Közben meg a keze a szoknyám felé kezdett elkalandozni.
Rácsaptam és végig simítottam a hasamon,hogy rájöjjön mi a szitu.
Nem értette és nem hagyott békén. Megragadta a nyakam és hozzá nyomott a kocsi ülésnek miközben az övét kapcsolta ki, aztán a szoknyámat kezdte el letépni rólam. Mindezt akaratom ellenére. Hiába ellenkezdtem. Nem hagyott. A hátsó ülésre rángatott. Kezeimet hátra fogta és nem engedte. Szüntelenül szorította.
Esélyem nem adódott menekülésre. Pedig nagyon elakartam futni. Elmenekülni messzire. Minden elöl. De nem így lett. Ott a suli parkolóban. Délután 4-kor.Minden ellenkezésemet figyelembe se véve, megerőszakolt.
Miután végzett a ruháimat és engem kihajított a kocsiból.
Az ajtó kilincshez nyúlt és még utoljára a lelkembe tiport,hogy véletlenül se tudjak iránta érezni semmit.
-Csak kihasználtalak te hülye prűd picsa. Csak egy fogadás voltál nekem. Semmit nem éreztem irántad. SOHA. Remélem,hogy végre megnormulsz, mert ahogy kinézel egy vicc.-becsapta az ajtót. Soha nem láttam többé. Elhajtott ....
Ott hagyott. Egyedül. Megsebezve. Összetörve. Meztelenül.
Úgy látszik nem fogta fel SOHA,hogy terhes vagyok tőle.
Úgy látszik nem is érdekelte,hogy gyereke lesz.
Úgy látszik ez az egész mézes madzag egy kibaszott vicc volt, röhejesen érzem most magam,hogy hittem neki.
Úgy látszik nem érek semmit.
Úgy látszik egy fogadásra voltam csak jó.
Úgy látszik mindenki kitaszítottnak tart többek közt a hajam miatt.
