Nevetve váltottunk egy gyors csókot és szorosan magamhoz öleltem a két lábon járó Bakugo-t.
-Szeretelk Baku.
-Én is téged kicsim.
-Mit fogunk csinálni amúgy? Csak mert így estig nagyon uncsi lenne. A partot pedig nem mutathatom körbe, mert még rab vagyok valamilyen szinten és...- kezdtem el egy kicsit idegeskedni, mira szöszike bele markolt egyet a fenekembe, ennek hála is be fogtam a pofamat, és egy kisebb kéjes nyögés is el hagyta a számat
-Csend, nem Deku vagy. És holnap már biztos, hogy szabad leszel kicsim. Teszek róla.
-Köszönöm Baku.- néztem rá és egy csókot leheltem az ajkaira
-Ha már itt vagyunk, meg ember vagyok. Tanítj meg járni egy kicsit. Nagyon régen jártam má két lábon.- mondta ki egy kicsit nehezen a mondatot, amin én csak mosolyogni tudtam. Le szálktam róla és mev fogtam a kezét aztám lassan el kezdtem vele előre fele menni
-Egyik láb, a másik után. Vagyis, jobb, bal. Jobb, bal, jobb, bal, jobb és megint a bal. Szépen lassan halafj előre, ne ess el pofára. Mert sosem tudhatod, hogy melyik barom gyerek pisilte le, konlrétan a homokot. Ezért is kell mindig papucs, na meg alapból is kell. Mert senki sem akarja, hogy a talapa szarrá süljön a forró honok miatt.- kedztem el neki magyaráni, hogy mit hogyan is kell csinálni. Ő pesig csak mosolygott és halkan nevetett. Vagy rajtam, vagy azon, ahogy neki papolok erről az egészről
-Kicsim.
-Na, meg a hülys sirályok is itt vannak. Csak arra várnak, hogy a kajádat ott hagyd valahol, és ők el tudják venni. Vagy ki kapni a kezedből azt a rohadt szendvicset, amivel 2órát tököltél. Mert egyik család tagod sem hagyott téged békén, és vagy már 50-szer jártad körbe a házat.
-(Y/N).- szólított megint, de én ismét nem figyeltem rá, mert a papolásom előrébb való volt
-És a rákok. Azokkal is vigyázni kell, mert...- folytattam volna tovább a papolásom, mire azt vettem észre, hogy egy sima perdítéssel ismét ott vagyok előtte
-Mondom (Y/N).
-I-igen?- jöttem megint zavarba Bakugo közelségétől. Ezt még szoknom kell, de nagyon is, mert így nem lesz jó szerintem
Külső szemszög:
Amég Bakugo el mondott valamit (Y/N)-nak/ -nek. Addig két katona titokban a távolból meg figyelte őket, aztán már el is tűntek a víz mélyére. Vagyis vissza mentek a királynőhöz le adni neki a hírt, hogy a lány nincs a cellában. Mert éppen a herceggel van együtt a parton, méghozzá emberként.
A királynő, ahogy meg hallotta ezt a két katonától, nagyon el gondolkozott. A fia boldog lett egy idegen lány mellett, akit alig egy nap alatt ismert csak meg. A lány pedig igazat mondott mind végig, de ő nem hitt neki.
A királynőnek ekkor egy rossz érzése lett. A bűntudat gyötri, hogy mit is tett szegény lánnyal, meg ma a fiával. Egyszer kellett bántania a fiát, meg meghallani egy ilyen hírt. Egyszer, többször nem is, mert egy után jött rá, hogy mit is tett eddig.
A királynő szó nélkül meg indult fel felé a íz tetéje, ahonnan tovább a a partra vezette uta. Bocsánatot akart kérni a szerelmesektől, de főleg a lánytól. Hogy egész eddig azvigazat mondta neki, de ő ezt nem hitte el neki.
YOU ARE READING
𝖵í𝗓 𝖠𝗅𝖺𝗍𝗍 [Bakugo x Reader] //BEFEJEZETT//
Fantasy3 nap alatt lehet olyan, hogy egy átlagos ember csak úgy szerelembe esik egy ismereflen sellő hercegbe, aki minden indok nélkül segíteni akar neki? Lehet, hogy eddig nem volt, de most igen van. Bakugo Katsuki, senki sem nézte volna ezt ki belőle. De...