𝖵í𝗓 𝖠𝗅𝖺𝗍𝗍 [Bakugo x Reader] //BEFEJEZETT//

18.✓

-Gyere, menjün egyet úszni.- szólalt meg egy kisebb csend után

-De...nem is mehetek ki innen...- hajtottam le a fejemete

-Herceg vagyok, vagyis én is parancsolgathatok a katonáknak. Vagyis ha meg látnak téged velem, akkor nem fognak semmit sem szólni.

-Ha te mondod.

-Csak bízz meg bennem holnap utánnig. Aztán már nem is látsz engem többet, csak akkor ha úszni jössz.- úszott ki a cellámból, én pedog mint egy okos kiscsivava úgy mentem utánna

Csendben át úsztunk a város felett, hogy azért a biztonság kedvé ért, senki se vegyen észre minket. Aztán tovább úsztunk ugyan olyan csendben a korallokig, ahol elősször ,,talállkoztunk" és, ahol meg találtam a nyakláncot is. Egy nagyobb sziklán helyet foglaltunk, egy kicsit szorosan egymás mellett. Mert Bakugo nem figyelt arra, hogy a szikla felén rákok vannak.

Ilyenkor jön egy kérdés. Mért nem megyünk egy másik sziklához?
Azért, mert az összes szikla foglalt. Lényegében, most vannak a sellők a párjaikkal és hát. Ki kell használni, hogy kettesben lehetnek, szóval a koralloknál kell lenni, mert itt minden tiszta szikla. Mondom jól van, Bakugo is nagyon okos már most, na mindegy.

-Szóval...hogy is van ez az egész sellő ember dolog?- kérdeztem rá, mert gondolom én, ezért jöttünk ide

-Kis koromban, mikor még baba voltam, anyám nem tudott rólam gondoskodni. Így el vissza vitt a kórházba, hogy valaki engem örökbe tudjon majd fogadni. Így is lett, ahogy azt látod is. Akivel reggel vitatkoztál, ő az én nevelő anyám, Marani. Nem fogadott el engem ember gyereknek, így a nyaklánc segítségével át változtatott egy sellővé. 10 éves koromig kellett azt a nyakláncot hordanom, ami most a nyakadban van, hogy sellő maradjak. Aztán 11 éves koromban már le vehettem, és el átkoztam a nyakláncot. De nem az a szokásos rossz varázslat, hanem a másik. Ha egy olyan valakihez került, mint te, akkor meg véd téged, ha bajban vagy.- magyarázta, én meg csak tátott szájjal figyeltem és hallgattam