9. Rész

5 0 0
                                    

Mikor beértünk a terembe, ha egy vámpír kaphat sokkot, akkor én most sokkot kaptam, ugyanis Aroék előtt Alice és Jasper állt, Carlisléval és Esmével az oldalukon.

— Alice? Jasper? Carlisle? Esme? Hogy kerültök ide? -Kérdeztem, miközben feléjük haladtam.

Mikor Alice meglátott, a nyakamba vetette magát, és agyon szorongatott.

— Uram Isten Bella, annyira gyönyörű vagy, látszik hogy csak úgy ragyogsz a boldogságtól! A kérdésedre a válasz, pedig Edward. Elegünk lett belőle, nem érti meg, hogy hiába szövögeti az összeesküvés elméleteket, mind öngyilkossági kísérlet. -Trillázta drága barátnőm egy szuszra.

Nem tudtam szóhoz jutni. Tehát Edward továbbra sem adja fel, hogy vissza szerezzen. Teljesen elöntött a méreg, jobbnak láttam vadászni egyet. Útközben a fákat tövestől téptem, és repesztettem ketté, majd földhoz vágtam. A nagy törés-zúzások közepette a szél felém sodorta azt az illatot, ami mindig megrészegít, és elvesztem az önuralmam. Egy ember illata, aki méghozzá haldoklik. Felvettem az álarcom, és közelebb lépkedtem hozzájuk.

**
Jóllakottan és kissé nyugodtan tértem haza. Tudták, hogy ilyenkor magam szeretem lerendezni a dolgaimat, ezért nem jöttek utánam. Mikor beértem az udvarra, egy Alice csapódott a nyakamba, olyan lendülettel, hogy vámpírlétemre majdnem elestem.

— Hát Jaspert hol hagytad? -Tudakoltam, miközben finoman eltoltam magamtól.

— A katonákat képzi ki. -Csicseregte.

Majd a következő pillanatban egyszerre meredtünk a semmibe. Jazz és Alec pillanatok alatt itt teremtek, és finoman szóltak hozzánk.

— Mitt láttál szerelmem? -Susogta Alec a fülembe.

— Edward, Victoria, újszülött hadsereg, idejönnek, véres csata. -Mondtam el darabokban a látomásom.

Alice szomorúan nézett rám, Jazz és Alec megfeszültek.

— Csak kerüljön a kezem közé. -Sziszegte Jazz, majd elrohant, Alice utána ment, egy bocsánatkérő mosollyal.

— Miért nem tudja felfogni, hogy nem őt választottam? -Szegeztem Alecnek a kérdést kissé értetlenül.

— Ezt annak idején Aro mondta még, hogy a szerelem nagyon sok mindenre képes, még olyanra is, amivel a szeretett felet bántod. -Mondta Alec bölcsen.

Magamhoz húztam, majd egy szenvedélyes csókot váltottunk egymással.

— Készen állok. -Susogtam két csók között.

— Biztos? -Kérdezte, miközben finoman eltolt magától.

— Igen.

HALHATATLAN SZERELEM |Alec Volturi Fanfiction|Dove le storie prendono vita. Scoprilo ora