Marveles Kitalált Párbeszédeim

The Show is never over

Mielőtt elkezdődne ez a rész (remélem jó hosszú lett), csak tudatni akartam volna, hogy sok barátra akadtam ezen a platformon és nagyon jókat nevettem a kommentjeiteken. (Kiélhettem az extrovertáltságamat és másokat is megnevettethettem. :D) De wattpad is egyre furább lesz és az élet megy tovább. Én is sokat, sőt RENGETEGET változtam. Újabb és újabb dolgoknak mutatnak be és mind azoknak kik most érettségiznek, gimnáziumba mennek vagy elkezdik az általánost, elkezdődik egy újabb fejezet életük forgatókönyvében. Új embereket ismernek meg és a régiekből csak az igaz barátok maradnak meg. De ez így van rendjén. Hogy megköszönjek mindent, és befejezzem ezt a könyvet egy nagy összemosással készültem. Hasonlóan mint a gonoszok lazulnakos könyvemben, itt is ilyesmi fog történni, minden lehetséges fandomot belekeverve. És a mi jó öreg Lokink azt se fogja tudni hol áll a feje. Jó olvasást mindenkinek aki még itt van és olvassa ezt a könyvet, esetleg régen szerette és mint Narnia kürtje az Update visszahívta őket. Én nagyon élveztem írni, de a MARVEL korszakkal együtt egy nagy fejezetet most én is lakat alá teszek és Szeptembertől új dolgokkal találkozom, egy friss, tinta nélküli oldalon. Mert az élet mindig megy tovább és a változás elkerülhetetlen, de efölött nem szomorkodni kell, hanem egy nagy vigyorral indulni a friss széllel szemben, a legújabb kihívások felé!

(Kommentekbe ha akar valaki, jöhet hülyülni, vagy elmondani a véleményét erről a befejezésről)

Amíg írtam a következőket hallgattam és ajánlom figyelembe:

Set It Off - Dancing With The Devil

Gang Of Youths - Achilles, Come Down

Maroon 5 - Moves like jagger

Mike posner - Cooler than me

Taio cruz - Dynamite

Missio - I don't even care about you 

És a végén, de nem utolsó sorban: pork soda - glass animals

Loki: Kezdjük már! Ne húzd tovább! 

*lekever egy pofont* Én: Nyugodj le vagy hívom a bátyád!

Na de kezdjük is!

A nap hisztérikusan indult. Ugyan is miután a hold egy zöld fényt kibocsájtva letért szokásos keringési pályájától, még az emberek is megsejtettek valamit. Mintha valami borzalmas történt volna. Hogy mégis miért és hogyan? Erre kérem sem a csillagászok, sem az űrállomáson dolgozó Asztronauták nem tudtak válaszolni. Az egész világ értetlenül állt a jelenség előtt. Még az volt a szerencse, hogy a megnyitott valóságot megtörő kaput (ami éppenséggel az emberiség ép eszének megzavarodását kockáztatta volna) senki nem vette észre. Tíz perccel a létrejötte után be is záródott. Az emberek egy idő után belenyugodtak a hold ok nélküli abnormális pörgésébe. Azonban ugyan ez nem mondható filmes, könyves és sorozatos hőseinkre, ugyan is náluk maga a káosz tört ki...

-HOVA A JÓ ÉGBE KERÜLTÜNK ÉS MIÉRT TAPOSOL A LÁBAMON TE SZERENCSÉTLEN!!!!!! Peter Parker aki nem rég érkezett meg - ha pontosítunk inkább csak becsöppent, ugyanis választást senki nem adott neki - egyből a füle befogására kényszerült. 

'Ki ez aki ordít, hol vagyok és miért van itt ennyi ismeretlen arc?' gondolta a mini Stark.

-Nyu-nyugodj le Kacchan, b-biztos van rá magyarázat amiért itt vagyunk...- próbálkozott egy alacsony furcsa ruhába öltözött fiú. 

Ekkor Peter észrevette az első ismerős arcot, Mysterio-t.

-Nocsak már Brokkolik is megtisztelnek a társaságukkal??- ez kétség kívül Beck volt.