Az utolsó őrző ~ Miraculous [Chat Noir ff.]

4.fejezet

Ajtóhoz sietve kezem a kilincsre tettem és ajtót nyitottam. Azt hittem dobok egy hátast amikor megláttam az ajtó túloldalán lévő személyt.

[Andrien Agreste/Fekete Macska]

- Nahát csak nem látogatód van? - vigyorodott el a számomra már ismerős srác.

- Neked is szia Nino. - invitálta beljebb a kék szemű lány.

- Ti ismeritek egymást? - akadt fent a szemöldököm.

- Jah. Voltam már Magyarországon még a barátnőjének a szülinapján Dj-zni. - vonta meg a vállát.

- Jahj ne is mond. Imádtam azt. Kis köcsög azóta se köszönte meg. - tette kezét keresztbe mellkasa előtt Petra.

Mindha magamat hallottam vissza. Amikor Katicával bolondoztam. Őt pedig hidegen hagyta.

- Te semmit nem változtál lányzó. - tette homlokára a kezét.

- Az meglehet. Hisz tudod Majoros vagyok. - lobogtatta meg a haját a lány.

Lélegezni is elfelejtettem mikor megtudtam a teljes nevét. Majoros Petra. Gyönyörűen csengett.

- Hogyne hogyne. - legyintett a levegőbe a fejhallgatós haverom.

- Hallom újra modell szakmába állsz? - kérdezte pajkosan.

- Még egy ilyen és döff döff lesz. - fenyegette meg a mellette lévő bottal.

- Esküszöm hasonlítasz a cimborámra. - mondta a legjobb haverom.

- Mégpedig? - kérdezte

- Tutti ismered Adrient. - legyintett.

- Az a szőke srácról dumálsz? - emelte kezét válláig.

- Pontosan. Ugyanúgy modell mint te és vív is. - mutatott a tőre.

- Én nem vívok. Ez mazsorett bot te ütödött.

Azt hittem megpusztulok egyhelyben. Azt tudtam hogy modell a papírja alapján de hogy mazsorettezik is azt nem. Gondolkodtam el.

- Szerinted Macsek? - kérdezte a lány.

- Hogy tessék? - tértem vissza magamhoz.

- Neked mi a véleményed az új hősről? - kérdezte Nino.

- Kedvesnek tűnik. Az ereje meg ahh, szóhoz se jutok. - vallottam be őszintén.

- Uhhuu szóval bejön? - vigyorgott Petra huncutul.

- Alig ismerem. Szóval nem mondok semmit. - vállat rántva mondtam.

Hazudtam. Ez nyilván való. Mind Thalia, mind Petra egy csodálatos lány. Ez rosszabb mint egy vita Plagg-el.

- Szia Nino. - köszönt el a lány a legjobb barátomtól.

- Hát ez? Hova ment? - tettem fel e kérdést.

- Tudod cicus. Amíg te itt voltál. - mutatott a fejemre.

- Addig egy egész háború lefolyt. - jött közelebb

- Eddig gondolkodtam? - tettem fel a kérdést inkább magamnak.

- Meglehet. - puszilta meg az arcom.

- Inkább mesélj magadról. - ült le a kanapéra. Megpaskolta a helyet maga mellett hogy üljek mellé.

- Mire vagy kíváncsi? - érdeklődtem

- Mindenre! Milyen is vagy a nélkül. - mutatott az álarcomra.

- Arról nem nagyon beszélhetek. - vakartam meg a tarkóm.