14. Naplemente

379 35 0
                                    

Gon

Kurapika, Leorio és Alluka elmentek a naplemente kezdetekor így egyedül maradtam Killuával. Kint ültünk a ház elött és némán néztük ahogy a kék ég narancssárgába és lilába borul. Gyönyörű volt a látvány, főleg amikor Killua szeméből néztem a tükröződését. Elmerültem a látványába. A szerelmem és a táj babonájában. A mélyben pedig ajkaim akaratom ellenére elkezdtek beszélni.

-Gyönyörű.. -Killua rám kapta a tekintetét.

-Idióta! Az eget nézd!- Tenyerével eltolta az arcomat.

-Nem tehetek róla hogy a szemedben sokkal szebb minden.-Arca szinte lángolt, ezzel még gyönyörűbbé téve nekem a látványt.

-Hogy tudsz mindig ilyeneket mondani?..

- Te vagy a hibás. Kell neked ilyen csodálatosnak és menőnek lenned.

-Én.. -Elkapta tekintetét és a földet kezdte el bámulni. Fehér tincsei eltakarták szemeit. Nem bírtam ki hogy ne tegyek valamit. Kezemmel az arcát újra magam felé fordítottam. Éreztem hogy az én arcom is elkezd vörösödni, Lángoló arccal kezdtük nézni egymás íriszét.

-Gon... Pfff... Haha! - Killua elnevette magát és szorosan átölelt.

-Killua!? - vissza öleltem páromat aki amilyen gyorsan elkezdett nevetni olyan gyorsan abba is hagyta. Fejét beletemette a nyakhajlatomba.

-Gon. Nem fogok beleavatkozni a harcodba Hisokával. De egy dolgot meg kell ígérned. Azt hogy holnapután is ilyen maradsz.

-Megígérem. - Eltoltam magamtól és kinyújtottam a kisujjamat. - Meg is esküszöm rá! - Killua is kinyujtotta a kisujját amit azonnal megfogtam az enyémmel és elkezdtem mondani a szöveget. - Ki megszegi ígéretét annak száz szöget kell nyelnie! Most pedig egy csókkal pecsételjük le! - elengedtem kezét és egy gyors csókot adtam selymes ajkaira. Mikor elakartam távolodni tőle pólómnál fogva visszahúzott magához.

-Ha nem tartod be akkor tényleg lenyeletek veled száz szöget. - az aranyos zavarban lévő arca hirtelen átváltott a szemmel kinyírlak arcára.

-Ne nézz rám ilyen szemekkel. Nem fogok csinálni semmi hülyeséget.

-Gon, én szeretlek, de a hülyeség neked az egyik lételemed.

-Heeee!? Killua!

-Én bemegyek kezd hideg lenni. - felkelt a földről és macska arcával mosolyogva hátat fordított nekem és elindult befelé.

-Killua! Ne hagyj csak így itt miután lehülyéztél!

-Majd te is gyere! Nem kéne megfáznod! - Azonnal felpattantam és Killua után mentem.

Bent sem vonta vissza azt hogy hülyeség a lételemem. Csak csinált magunknak egy teát. Majd a tea megivása után elaludtunk a szobájában. Szobánkban... Már magam sem tudom. Csak örülök hogy mellette lehetek. Tudom hogy nagyon aggódik a holnap miatt. Nyerni fogunk és még az eszemet sem fogom elveszíteni. Megfogadtam neki, annak aki mellett sokkal jobb felkelni. Ezt az ígéretemet nem szeghetem meg. Nem akarom hogy újra úgy lásson.

Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.







Vadászat (hunterxhunter [Killugon]) Where stories live. Discover now