12.-Nem csak..

751 57 2
                                    

Érzéseimet nemigazán tudnám elmondani.. nemtudom miért és hogyan érzek. Lehet csak amiatt 'tart magánál' Hawks hogy utána leadjon a sittre, én pedig ezt nem akarom. Rohadtul nem akarom.

Testem eláztatása után mint egy vizes kenyér kimásztam a kádból. Kb 20 percig csak állhattam és gondolkodhattam. Eszembe jutott egy terv. Úgyhogy sajnálom Hawks.. ma látsz utoljára.
Az eddigi 'élőhelyembe' azaz Hawks szobája felé vettem az irányt. Őszintén sose gondoltam hogy így ekkor és eképp jutok ide. Örülök hogy velem van, de ugyanúgy fáj. Mi értelme a szerelemnek hogyha kételyekhez van kötve? Mi értelme kapcsolódni valakihez hogyha otthagyjuk a másikat?
Gondolatmenetemből ismét Hawks zavart meg.

-Y/n jól vagy? 10 perce csak állsz és nem figyelsz rám. - indult meg felém, mire hátrálni kezdtem míg hátam az ajtónak nem csapódott-
-Jólvagyok..- mondtam, majd fáradtabbnál fáradtabb szemeimet emeltem rá-
-Biztos jól vagy? Nincs semmi baj?

Kisebb magammal való veszekedés után rákérdeztem.

-Azért tartasz még meg, mivel leakarsz adni a hősöknek igaz? - néztem komoran-
-M-mi? Miért tenném ezt? Y/n miért gondolsz te ilyeneket? -zavarodott össze -
-Te is hős vagy és gondolom ez a terved.
-Ha szeretlek mégis miért tenném? Miután eltüntél folyamatosan kerestelek majd megmentettelek? Ha olyan hős lennék mint a többi hagytalak volna meghalni azzal a mondattal hogy ' egy gyilkos vagy' de nem tettem - kezdett ideges lenni -
-Tehát végre belátod?! Belátod hogy egy emberek életét elvevő démon vagyok?! - kezdtem én is bele-
-NEM Y/N NEM EZT MONDTAM HANEM AZT HOGY ROHADTUL DE UGYANOLYAN EMBER VAGY MINT A TÖBBI! Miért nem érted meg hogy nem akarlak beadni a többi hősnek? - kezdett elhalkulni -
-Tudhatnád hogy nem olyan vagyok mint a többi. Én gyilkos vagyok csessze meg!! Ezt miért nehéz megértened? Miért nem fogadod el a tényt hogy nem lehetek itt mert egy körözött bűnöző vagyok?!
-Mert..- kereste a szavakat -
-Nalátod..- indultam meg hogy elmegyek innen, azonban Hawks megfordított és megölelt-
-Mert engem nem érdekel hogy mi vagy, lehetsz gyilkos, hős, félholt habár az ne de bármi lehetsz nekem akkor is hiányozni fogsz. Hiányozni fog a jelenléted és minden veled töltött perc, tudni fogom hogy már nem vagy többé. Tudod volt egy álmom, ahol találkoztam egy lánnyal és elvitt valami jósnőhöz aki elmesélte hogy a lelkitársam vagy.. ez számomra mégtöbb okot ad hogy vigyázzak rád, mert nekem nem kell más. Más nem te vagy és az úgy nem jó.- ölelt magához mégjobban -

Nagyon meglepődtem. Tehát ha jól értem elfogadja ami vagyok mert számára az a fontos hogy én én vagyok és vele vagyok? Sose történt még ilyen velem.. legalábbis mostanáig. Hawkssal valamiért minden olyan más.

-Hawks.. kérdezhetek valamit? - néztem rá-
-Persze de hívj Keigo-nak - mosolygott -
-Honnan tudtad hogy biztosan én vagyok a lelkitársad?- bújtam vissza mellkasába-
-Elsőnek ugyanaz volt az érzés a közeledben mint azzal akit leírt a nő, másrészt valami démonféle eljött beszélni velem. A nevét már nem tudnám megmondani.
-Értem.. köszönöm
-Mit? Nincs mit köszönnöd kismadár- mondta, mire elpirultam kicsit-
-Azt hogy velem vagy és nem hagytál meghalni.- néztem fel -
-Nem tudod mennyire nagy fájdalom lett volna téged ott hagyni. Gyere.- kapott fel újra majd az ágy felé ment-

Óvatosan leült, majd hátradőlt így mellkasán feküdtem. Gyorsan dobogó szívverését nyugtató volt hallgatni, mintha a szive a szája helyett beszélt volna. Lehet így is volt. Őszintén nemtudom, hogy milyen elgondolásból de felültem így Keigo alhasán ültem ő pedig értetlenül kapta rám elpirult arcát.

-Baj van y/n? Hozzak valamit?
-Nem csak.. - néztem oldalra -

Nemigazán tudom hogy kifejezni érzéseimet mondtam már? Most is ez történik.

-Szeretlek.- gyűrtem meg pólója alját-
-Én is téged - kuncogott, majd hajam összekócolta - akkor nincs baj?
-Nincs - mondtam -

Ezután csak szemeztünk egymással, őszintén én tényleg nemtudom hogyan és miért történt az amit tettem.
Kicsit megmozdultam csipőmmel, majd előre hajoltam Keigohoz. Elpirultságom tudtam leplezni, viszont ő nem volt így.
Arcát kezeim közé fogtam, majd közeledni kezdtem.. vészesen közeledtem. Közöttünk lévő távolságot Keigo szüntette meg, s végre érezhettem puha párnácskáit.

Sose akarom hogy ez elmúljon..

Tudhatnád.   〈Hawks x Reader〉BefejezettWhere stories live. Discover now