Az új szobalány(Alastor x OC)

Butus Bambi♡

Hold fény szemszög

-Ezt most miért kellet?!-Vonom kérdőre gyerekkori barátomat,tisztes távolságban tőle.

-Nyugodj meg,rém álmod.Ébredésed után pedig azt hajtogatad folyton hogy "elég" meghogy "nem akarom"és hirtelen csak ez jutott eszembe hogy ki zökentselek.-Magyarázza el tartva a távolságot.

-Értem...-Egyegkönnyebűlt sóhaj hadja el ajkaimat és vissza sétálok a kanapéhoz.

-Mikor aludtál rendesen?-Foglal helyet mellettem rám meredve választ várva.

Félre nézek,mitsem választ adjak.

Nem igazán tudtam aludni.

Haragszom Alastora,igaz hogy sokmindent próbált hogy beszéljünk de...én nem akarom hallani azokat a szavakat amiket minden nőnek mond.

-Talán...-Szólal meg Vihar.-Beszélned kéne vele.

Rá nézek amolyan*ezmostkomolyanmondod?!*fejjel amin ő csak nevetni kezd.

-Hogy kérheted ezt?Azok után?!-Kelek ki magamból.-Semmiben nem különbözik azoktól az emberektől akik bántottak,csak annyi hogy benne...benne....megbíztam....-Hajtom le a fejem,könnyeim újra elindúlnak.

Erőt véve magamon,megfordulok és a szobámba rohanok.

Vihar szemszög

Ajajj,ez rosszabb mint hittem.

Fel kell kersenem...Alastort.Akkor is ha nem akarom,a HÚGOM-ért teszem!

El indulok egy véletlen úton hátha találkozom azzal a személyel aki tudja hol keressem a Rádió démont.

-Ahh,Niffty!-Látom meg a kis termetű lányt,aki ahogy meglát a nyakamba veti magát.

Kuncogok rajta akkor is,ha elég szokatlan még mindeig hogy egy egyszemű és éles fogú,kissé örűlt beütésű lény,ugrik a nyakamba.

-Szeretnél valamit Vihar-kun?-Kérdezi még mindig rajtam csüngve.

-Igen,Alastorral kéne valami nagyon fontos dologról beszélnem.-Komolyodik el a hangom.

Ő meg értette és le ugrik rólam.

-Max fél óra és itt lesz,meg igérem,Vihar-kun!-És már el is tünt.

Amíg várok,oda teszek egy teát.Nem igen beszéltünk eddig,szerintem ugyan úgy nem kedvel ahogyan én őt.

Megbántotta a húgom,de látszik rajta hogy komolyan meg bánta.Csakhogy....nem jól közelíti meg.

A tea hamar kész is van,le rakom az asztal közepére,teszek még oda tea sütiket és két csészét,mellé cukrot és tejet.Nem tudom hogy szereti.

Rá nézve a művemre hát...mintha egy tea partyra készűltem volna.

De ezzel is egyrészt tisztelet megadása(csakis a próbálkozásai miadt)és hogy oldjam a feszűltséget.

Hallok egy furcsa hangot,gondolom megjött.

Nem kell tévednem,tényleg ő az.
Vigyorog mint a vad alma,meg nézi az asztalt és vissza rám.

-Csak azért van ez hogy feszűltség mentesen beszéljünk.-Adok válastt a fel nem tett kérdésére.

-Nem tudom milyen feszű...-

-Hadjuk ezt Alastor,te se kedvelsz engem és én sem téged.-Vágom közbe.-Foglalj helyet kérlek.Hold Fényről lenne szó.

Kissé meglepődik de helyet foglal míg én teát öntök magunknak.

-Szóval?

-Segítek hogy kibéküljetek.-Vágok a közepébe.