𝐓 𝐰 𝐞 𝐧 𝐭 𝐲 .

1K 47 0
                                    

- Draco! – törtem magam előtt az utat, s pár embert félrelökve futottam felé a szoba másik végéből. Még az ajtó felé rohamosan közelítő Potter vállának is nekimentem.

- Hannah. – ejtette ki nevem halkan, halványan elmosolyodott, majd megálltam előtte.

- Mit csinálsz?!

- Érted csinálom.

- Mit keres ez itt?! – ordított fel a tömegben idegesen Zach.

- Malfoy. – biccentett felé frusztráltan Potter. – Mit keresel itt?!

- Potter. Hogy van a homlokod? – kiabált felé nevetve. – Nem kéne lefeküdünöd egy kicsit? Már egy hete itt vagyunk, de még mindig nem voltál a gyengélkedőn. Ez nálad egyéni csúcs, nem?

- Ha ezért jöttél, azzal a lendülettel el is hagyhatod a szobát.

- Egyszer már segítettem nem?

- Biztos jó ötlet ez? – nézett rám Harry, s közben a mellette álló Dracora biccentett.

- Nem neked segítek Potter. – sziszegte fogai közül Draco. – Evansnak segítek.

- Kívül tágasabb Malfoy! – harsogta az egyik hollóhátas fiú.

- Nekünk segít te idióta! Nem veszed észre? – kiáltottam fel, majd a hang irányába fordultam idegesen.

- Hannah, nincs erre szükség. – lépett el mellettem Draco. Majd a többiek felé indult meg. Csak álltunk egymás mellett Potterrel, s nem tudtuk, hogy mire számíthatunk, mi járhatott Draco fejében.

- Most mit csinál? – suttogott felém Harry.

- Fogalmam sincs.

Ahogy Draco a többiek felé közelített, kicsit mintha mindenki ereiben megfagyott volna a vér. Neville gyorsuló szuszogását pedig mindenhol felismerném már.

- Szóval. Ha befejeztétek a bámulásom... - mosolyodott el önelégülten Draco. – ha bárki, bármit mer szólni az itt létemről, biztos lehet benne, hogy se a szüleinek, se neki nem lesz jövedelmező állása. – vonta meg vállát. – A segítségem nem azt jelenti, hogy ezentúl senkit nem fogunk csesztetni. Ugyanúgy utállak benneteket. Ha ti köptök az itt létemről, én is köpök a tiétekről. Egyszerű.

- Malfoy. – indultam meg felé. – Kedvesebb is lehetnél.

- Szóval. Ismerem a legtöbb, sokak által nem ismert bűbájokat, varázsigéket és rontásokat.

- Miért is segítenél nekünk, Malfoy? – kérdezett fel Oliver gúnyosan.

- Nem neked segítek, Wood. Hanem neki. – mutatott rám Draco, majd Oliverre pillantottam lelkifurdalásaim közepette, aki szemöldökét majdnem az orra alá ráncolta zavarodottságában.
Szívem hevesebben kezdett verni, nem tudtam mi lehet majd a következő lépése.

- Jól van srácok. – lépett elő zavartan Hermione. – Szavazzunk. Ki támogatja Malfoy-t, hogy "segítsen" nekünk?

Habozás nélkül tettem fel a kezemet. A mögöttem álló Harry felé néztem, akinek a kezei szorosan maga mellett voltak. Hermione lassan a magasba emelte kezét, mire Draco csak egy meglepett szemöldökrántással felelt. A következő emelkedő kéz tulajdonosa Luna Lovegood volt. Hihetetlen jóérzés töltötte el mellkasomat. Utána fejcsóválva bár, de Oliver is a kezét emelte, mire több kviddicsező követte bátortalanul. Ismét a mögöttem álló Potterre néztem kérlően. Draco is felé fordult, majd nagyot sóhajtva engedelmességében, kissé megemelte kezét. Ron is így tett az ikrekkel együtt. Ginny is tétovázva bár, de követte.

OverdoseWhere stories live. Discover now