15.

357 18 2
                                    

Bementünk a szobába Draco-val, majd miután a fiú maga mögött becsukta az ajtót egy érzés, egy vágy kapott el, hogy én akarom őt. Most és itt, ebben a pillanatban. Csak az járt a fejembe, hogy mennyivel jobb lenne, ha könnyítene az öltözékén. Ha most csak úgy az ágyra lökne és magáévá tenne. Milyen jó lenne, ha ő is ugyan ezt érezné mint én. Mennyivel könnyebb lenne minden. Lehet a pia beszélt még belőlem és az növelte meg a bátorságom is, de egyszerűen nem akartam már várni.
- Zárd be az ajtót! - mondtam neki, vagyis szinte már parancsoltam.
Láttam rajta, hogy meg van lepődve és nem tudja hova rakni ezt a kijelentésemet, de nem ellenszegült velem. Odalépett az ajtóhoz, majd elfordította a benne levő kulcsot.

Most vagy soha! Bátorságot vettem magamon és mikor hátat fordított nekem, hogy bezárja a szoba ajtaját közelebb mentem hozzá. Megfordult a fiú és olyan közel álltunk egymáshoz hogy szinte semminek nem lett volna helye közöttünk. Nem vártam tovább. Erőt vettem magamon és megcsókoltam. Kezeimet a nyakára helyeztem és csak élveztem a pillanatot. De a pillanat nem tartott sokáig. Éreztem, hogy eltávolodik az ajka az enyéimtől. Megfogta kezeimet és levette a nyakáról. Majd megfogta a derekamat, hogy helyet cseréljük és hátrébb tudjon lépni tőlem pár lépést.

Úristen, mit csináltam. Ez nem én vagyok. Én ilyet sose csináltam volna. Mindig is azon az elven voltam, hogy ezeket a fiúnak kell csinálnia míg a két fél ki nem mondja, hogy kapcsolatban vannak. De mi nem vagyunk kapcsolatban és kétlem, hogy ezek után bármikor egy párt alkotnánk. Pedig most úgy érzem, hogy számomra nem létezik más csak ő. Jól érzem magam mikor az ő társaságában vagyok. Úgy érzem, hogy magamat adhatom mikor vele vagyok. Én úgy érzem szeretem Draco-t!
Csak néztem magam elé, nem tudtam mit kéne csináljak. Valamit mondanom kéne? Meg kéne magyarázzam miért csináltam ezt? Vagy maradjak csöndben? Tudom, hogy már egyszer csókolóztunk, de az más volt. Ott elragadott minket a pillanat és miután megtörtént én voltam az aki elhúzódott tőle. Viszont most én olyan helyzetben vagyok, hogy tudom, hogy ő most ezt nem viszonozta.

A szőke csak fel alá járkált a szobában és tördelte az ujjait, mintha próbálja helyre rakni a gondolatait. Egyszer csak megállt és rám nézett. Nem szólt semmit. Csak állt ott és nézett engem. Majd közelebb lépett felém és a két kezével közre fogta az arcomat és megismételte azt a mozdulatot amit én tettem vele. Megcsókolt. Meg voltam lepődve, nem gondoltam, hogy ezt fogja tenni. Azt hittem, hogy most ki fog borulni vagy ki fog osztani, hogy miért tettem ezt. Minden eszembe jutott, de ez nem.
Elhessegettem ezeket a gondolatokat és inkább magunkra koncentráltam.

Heves csókolózásba kezdtünk és nem törődtünk semmivel. Kicsit hátrébb lépett, de csak azért, hogy egy mozdulattal eltávolítsa magáról a felsőjét.

Azt a kurva! Ez a fiú egy isten! Tökéletes ahogy van. Mikor megpillantottam a hibátlanul kidolgozott felsőtestét a lélegzetem is elállt. Itt döntöttem el, hogy én ma vele egy ágyba fogok menni.

Visszatértem a valóságba, majd én is ugyan azt tettem mint ő és levettem a ruhámat. Újra egymás karjaiban voltunk csak most pózt váltottunk és mostmár az ágyon folytattuk tovább. Már csak fehérnemű volt rajtunk, de tudtam, hogy pár perc múlva az is lekerül rólunk.
A jóslatom meg is valósult és a takaró alatt folytattuk a kis dolgunkat.

Kipirosodott arccal és mély levegőket véve feküdtünk egymás mellett. Megtörtént az álmom amit egyik éjjel álmodtam. Anyának igaza volt az álmok valóra válnak, mondjuk amikor ezt mondta nekem akkor még palotákról és póni lovakról álmodoztam. Látszik, hogy az ember egyik napról a másikra változik.
Csak feküdtünk egymás mellett és vártuk, hogy megszólaljon a másik. Szerencsére Malfoy volt az akiben még volt erő, hogy megszólaljon.
- Ez csodás volt, te pedig gyönyörű. - felém fordult és egy csókot lehelt a számra.
- Én még mindig nem hiszem el, hogy ez megtörtént.
- Megbántad? - kérdezte kicsit félve.
- Egy percét sem. Nem arról van szó. Csak mindig úgy képzeltem el, hogy majd a barátommal fogom megtenni az 1 éves évfordulónkon. Mi pedig ezelőtt csak egyszer csókolóztunk. - mondtam el neki amit érzek.
- Egy részén tudunk változtatni.
Nem értettem mire akar ezzel célozni, de szerintem észre vette rajtam, mert hamar megmagyarázta.
- Vagyis azon a részén, hogy a barátoddal tetted meg ez a pillanatot.
- Most így akarod megkérdezni, hogy leszek- e a barátnőd? - nevettem.
- Gyorsan vág az eszed. - húzta mosolyra a száját, majd megcsókoltam.
- Akkor ezt vehetem egy igennek? - kérdezte.
- Igen! - mosolyogtam a boldogságtól.

Ez az este csupa meglepetéssel volt tele. Szinte mindenből megéltem az elsőt. Az első roxmortsi kirándulásom. Az első bulim. Az első ivásom. Az első aktusom és az első barátom. Remélem nem csak álmodom és ez tényleg a valóság. Megerősíttette a gondolatomat az a látvány ami reggel fogadott. Draco szunyókált békésen miközben a mellkasán pihentettem a fejemet. Ennél jobb érzés nincs a világon. Hirtelen ezt a rózsaszín köd szerte foszlott mikor meghallottam, hogy valaki be akar jönni a szobámba.
Hála az égnek ezt Draco is meghallotta így nem nekem kellett felébresztenem a édes alvásából.
- Mi volt ez? - kérdezte komásan.
- Szerintem valaki be akar jönni. - mutattam a kilincsre ami fel alá rázkódott.
- Lisa, én vagyok az Pansy, beengednél? - szólalt meg a másik fél az ajtó másik oldaláról.
- Úristen, nem láthat meg így, meg itt! - kaptam észbe majd végig mértem Malfoyt a szememmel. - Bár nekem tetszik amit látok, de ezt a látványt inkább csak magamnak engedném meg. - mosolyogtam a fiúra.
Draco gyors felkapta ruháit majd a szekrényembe tereltem.
- Maradj kérlek itt és ne szólalj meg míg Pansy a szobában van. Ígérem gyorsan kiküldöm. - majd egy gyors puszit nyomtam a szájára.
Odasétáltam az ajtóhoz és kinyitottam. Viszont Pansy nem csak egyedül volt.

You twisted my head - Draco Malfoy fanfictionNơi câu chuyện tồn tại. Hãy khám phá bây giờ